thumb|right|230px|A Sidy család címere Sidy Pál (fl. 1707–1744), a kapornaki járás főszolgabírája, földbirtokos.
Élete A zalai nemesi sidi Sidy család sarja. Apja Sidy Mihály (*?–†1711) az Egervári várkastély vajdája, majd a vicekapitánya, földbirtokos, főszolgabíró, zalamegyei külön kiküldött követ a szécsényi országgyűlésen, anyja az ősrégi zalai nemesi szenterzsébeti Terjék családból való szenterzsébeti Terjék Mária (fl. 1688–1692). Az anyai nagyszülei szenterzsébeti Terjék János (fl. 1632–1674) Zala vármegyei adószedő 1645 és 1646 között, nyitrai püspökség és a vár tiszttartója, zalai földbirtokos és pohroncz-szelepcsényi Maholányi Borbála (fl. 1655) voltak. Sidy Pálnak az egyik leánytestvére sidi Sidy Dorottya (1693-1776), akinek a férje boldogfai Farkas János (†1724), zalai helyettes főszolgabíró volt, a másik Sidy Mária, akinek a férje farkaspatyi Farkas Gábor, földbirtokos volt.Boldogfai Farkas Ákos András. A Sidy család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. Évfolyam. Budapest. 207. o.)
Sidy Pál először 1724 és 1738 között alszolgabíró a zalaegerszegi, majd 1741. október 29.-e és 1744. augusztus 30.-a között főszolgabíró volt a kapornaki járáson.Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. (266. o.) 1725-ben Batthyány Lajos főispáni adminisztrátornak a javaslatot, hogy Zala vármegye építsen magának házat Zalaegerszegen. E javaslatot a megyei közgyűlés hamarosan elfogadta, de nehezen gyűjtötték hozzá össze a pénzt az elején. 1728-ban vásárolták meg megyeház céljára Sidy Pál és társai telkét, sikerült erre kölcsönt is szerezni. 1729-ben Sidy Pál építőbiztos vezetése alatt megkezdték Zalaegerszegen a régi vár helyében az új vármegyeháza építését. Közben azonban vita is tört ki, mivel a régi vár területe a veszprémi püspök (mint a város akkori földesurának) tulajdonát képezte; Acsády Ádám püspököt nem értesítették az építkezésről azonban hamarosan a karok és rendek megegyeztek az egyházfővel. Azután az építkezés megszakítás nélkül folyt és 1733-ban be is fejezték.
Emlékezete 1821. augusztus 26-án Rimaszombaty Szombaty Sámuel Nemzeti Színjátszó Társulata adta elő Andráshidán a három felvonásos 12 fóliós verses-zenés színjátékot, amelynek a címe a “Térden alul vér szerént való atyafiság, térden felül pedig tagadhatatlan sógorság”. A színjátékban szereplő „A Szala Partyán, a’hová Sátorát vonta Sidy Pál”, az Andráshidán birtokos legendás 18. századi főszolgabíróra, a zalaegerszegi új vármegyeháza építtetőjére utal.
Házassága és leszármazottjai Sidy Pál feleségül vette galánthai Bessenyey Erzsébetet (fl. 1723–1738), galánthai Bessenyey László (1664-1716) zalai alispán lányát. Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001) Sidy Pál és Bessenyey Erzsébet házasságából született: ifjabb Sidy Pál (*Andráshida, 1723. január 28.–† Salomvár, 1779. május 26.), táblabíró, andráshidai és salomvári földbirtokos, a zalaegerszegi járás alszolgabíraja. 1. felesége: salomvári László Borbála (*Salomvár, 1727. április 22.–† Salomvár, 1751. szeptember 26.) 2. felesége: sághi Rusa Terézia (*Meszlen, 1736. november 28.–† Salomvár, 1768 szeptember 11.) Sidy Dorottya (*Andráshida, 1724. március 15.–† ?) Férje: nemes Magyarossy Imre Sidy János (*Andráshida, 1726. július 28. Sidy László (*Andráshida. 1731. április -† ? ) Sidy Mária (*Salomvár, 1733. június 16.–†Zalaegerszeg, 1762. április 23.) Férje: kurtakeszi Baranyay Mihály (*1717 –†Zalaegerszeg, 1771. március 8.) egerszegi várnagy. Sidy Magdolna (*Andráshida, 1736. augusztus 14.–†Gelse, 1817. május 16.). Férje: nemes Steffanics Ferenc (*1721.–†Andráshida, 1776. május 17.), földbirtokos. Sidy Rozália (*Andráshida, 1738. augusztus 10.–†?) Sidy Erzsébet. Férje: ákosházi Sárkány Ignác (*1729 –† Nagylengyel, 1772. január 11.), nagylengyeli birtokos. Sidy Mihály. Felesége: Szladovits Katalin
Jegyzetek
Kategória:A 17. században született személyek Kategória:1744-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szolgabírók