Barkóci Rosty Flórián Lipót (Pest, 1845. április 10.–Gács, Nógrád vármegye, 1894. január 22.), császári és királyi kamarás, követségi tanácsos, az olasz koronarend-, a török Medzsidije rend-, a svéd királyi éjszakcsillagrend-, a portugál királyi Krisztus-rend lovagja. bélyegkép|jobbra|180px|A gróf ghymesi és gácsi Forgách család címere Élete A barkóci Rosty család sarja. Apja barkóci Rosty Zsigmond (1811–1875), hírlápíró, Fejér vármegye aljegyzője, 1848-as főhadnagy, Fejér megye fő-levéltárnoka, ügyvéd, földbirtokos, Anyja nemes Birly Leopoldina (1821–1881). Az apai nagyszülei barkóci Rosty Zsigmond (1784–1858), Fehér vármegyei táblabíró, földbirtokos, és Kiszling Janka (1793–1866) voltak. Az anyai nagyszülei Birly Flórián (1787–1854), királyi tanácsos, orvos, a pesti egyetem szülészet-nőgyógyászat professzora és Staffenberger Terézia voltak; Birly Flórián orvos 1824. január 10.-én nemességet és családi címert szerzett I. Ferenc magyar királytól.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 968 - 972. oldal Az egyik nagybátyja Rosty István (1817–1869), 1848-as honvéd alezredes, Fejér megye főszolgabírája, borász, birtokos. Rosty Flóriánnak a bátyja Rosty Zsigmond (1843–1893), császári és királyi kamarás, meghatalmazott miniszter a perzsa királyi udvarnál.
1863-ban Würzburgi Egyetemre járt.Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004) Adattár Az egyetemi tanulmányai végzése után 1867-ben Miniszteri segédfogalmazóként tevékenykedett.Székely Vera: A központi államigazgatás tisztségviselői a dualizmus korában 2. rész: M. Kir. Miniszterelnökség: A Király Személye Körüli M. Kir. Minisztérium : M. Kir. Belügyminisztérium (Forrástudományi segédletek 1. Budapest, 1980)M. KIR. MINISZTERELNÖKSÉG Később a liszaboni nagykövetségben dolgozott. Először követségi titkár, majd követségi tanácsosként szolgált. Rosty Flórián cs. és kir. követségi titkár 1873-ben az olasz koronarendnek lovagkeresztjét,Budapesti Közlöny, 1873. május (7. évfolyam, 100-125. szám) 1. 1873-05-29 / 123. szám (1017. oldal) 1874-ben a török Medzsidije rendet,Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám) 1. 1874-08-18 / 187. szám (1505. oldal) 1879-ben a svéd királyi éjszakcsillagrend lovagkeresztjét,Budapesti Közlöny, 1879. június (13. évfolyam, 127-149. szám). 11. 1879-06-10 / 133. szám (4529. oldal) 1890-ben Rosty Flórián cs. és kir. tiszteletbeli követségi tanácsos a portugál királyi Krisztus-rend középkeresztjét szerezte meg.Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny Budapesti Közlöny, 1890. április (24. évfolyam, 75-99. szám) 1890-04-01 / 75. szám
Rosty Flórián az egyik gácsi látogatása alkalmával tüdőgyulladást kapott és elhunyt 1894. január 22-én. Rosty Flóriánné gróf Forgách Ilona élete végéig özvegy maradt, Gácson élt. 1945. január 1-én az uradalmi kertésze mint zsidó asszonyt feljelentette. A német katonaság ezt követően letartóztatta és elvitte. Ismeretlen körülmények között, valószínűleg Zólyomban lett a háború áldozata.
Házassága és leszármazottjai Gácson 1885. december 29-én feleségül vette a főnemesi származású gróf ghymesi és gácsi Forgách családból való gróf ghymesi és gácsi Forgách Ilona (Aschach, 1862. december 6.–Zólyom, 1945. január 1.) kisasszonyt, akinek a szülei gróf ghymesi és gácsi Forgách Antal (1819–1885), a Kassai kerület főispánja, valóságos belső titkos tanácsos, Csehország helytartója, főkancellár, országgyűlési képviselő, földbirtokos és Ederer Florentina (1843–1922) voltak. Rosty Flóriánné gróf Forgách Ilona törvénytelen születésű volt. Forgách Antal gróftól származott vérségileg de anyja Éderer Florentina és annak az első férje Glasser Joseph házassága alatt született. I. Ferenc József magyar királyhoz folyamodva végül 1878. július 14.-én az uralkodó törvényesítette,K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 840. oldal valamint a "Forgách" vezetéknevet, a család nemesi előnevei használatát megengedte, valamint a grófi címet is átruházta.Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (402. o.) Rosty Flóriánné gróf Forgách Ilonának az apai nagyszülei gróf Forgách János Nepomuk (1787–1841), földbirtokos és liptószentiváni Szentiványi Erzsébet (1792–1838) voltak; az anyai nagyszülei Éderer Gabriel (1816–1882), a G. M. Ederer cég vezérigazgatóka, a Prágai Kereskedelmi Tanács igazgatósági tagja, több prágai jótékonysági klub tagja, és Goldschmidt Anna (1816–1882) voltak. Rosty Flóriánné gróf Forgách Ilonának a leánytestvére gróf Forgách Klotild (1864–1957), akinek a férje báró rosenecki Roszner Ervin (1852–1928), politikus, a király személye körüli miniszter, császári ls királyi kamarás, egyházjogi szakíró volt. Rosty Flórián és gróf Forgách Ilona frigyéből született: Rosty Marietta (Gács, 1887. május 3.–Rum, 1920. július 14.), palotahölgy. Férje: gróf köröszsegi és adorjáni Csáky Gusztáv (Szepessümeg, 1883. május 30.–Klagenfurt, 1964. augusztus 24.), a lőcsei kerület országgyűlési képviselője, földbirtokos. Rosty–Forgách Ferenc (Gács, 1892. október 31.–Santiago, Chile, 1957. szeptember 27.), nagykövet, királyi tanácsos, követségi titkár (1927-től "Rosty-Forgách"). Felesége: gróf Anna von Harrach zu Rohrau und Thannhausen (Innsbruck, 1906. december 6.–Hamburg, 2001. február 18.).
Jegyzetek
Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1894-ben elhunyt személyek Flórián Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek