Vas Frigyes, születési és 1891-ig használt nevén Weissmann FrigyesAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 73834/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 9. oldal 32. sor (Pest, 1866. július 9. – Budapest, 1936. február 20.) belgyógyász, egészségügyi főtanácsos, ezredorvos.
Életpályája Weissmann József (1815–1898), a pesti Chevra Kadisa titkára és Reiss Zsófia fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (–1889). Az Orvostanhallgatók Önképző és Segélyző Egyesületének elnöke volt. Tanulmányai végeztével a Korányi Frigyes által vezetett Belgyógyászati Klinika gyakornoka lett. Az 1892–1893-as tanévben ösztöndíjasként a strasbourgi Gyógyszertani Intézetben képezte tovább magát.Egyenlőség, 1892. november 18. (11. évfolyam, 47. szám) 1896-ban lemondott a Charité Kórház Egyesület belgyógyászati osztályának vezetéséről.
Az első világháború idején, 1914 augusztusában átvette a városligeti Terápia Szanatórium orvosi vezetését.Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 19. (34. évfolyam, 199. szám) A következő év augusztusában a háború időtartamára ezredorvosi kinevezést kapott.Pesti Hírlap, 1915. augusztus 29. (37. évfolyam, 240. szám) 1916-ban az István úti hadikórháznál teljesített szolgálatot.
A háborút követően magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1933-ban a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozták számára.Budapesti Közlöny, 1933. július 12. (67. évfolyam, 155. szám) A Lipótvárosi Orvostársaság elnöke volt.
Halálát szívbénulás okozta.
Felesége hámosfalvi Hertzka Ágnes (1877–1945), hámosfalvi Hertzka Károly orvos és Bróde Ilona lánya.
Művei Az izom górcsövi és elektromos elváltozásai a működés alatt. Korányi Frigyessel. – Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891–1892, 10. kötet) Adatok a heveny nikotin-mérgezés ismeretéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892–1893, 11. kötet) Stroboskopicus vizsgálatok haráncsíkolt izmokon. Korányi Sándorral. (Magyar Orvosi Archivum, 1892, 1.) Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Orvosi Hetilap, 1893, 42–43.) Az idült nikotin-mérgezések ismeretéhez. (Orvosi Hetilap, 1893, 52.) A bolygó és járulékos ideg viszonya a szívhez. (Magyar Orvosi Archivum, 1894, 3.) A digitalinum verum (Schmiedeberg) therapeutikus értékéről. (Orvosi Hetilap, 1896, 27–28.)
Díjai, elismerései Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1916) Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek