Klebelsberg Kuno népiskola-építési programja egy 1920-as évekbeli nagyarányú magyar vidéki iskolaépítési akció volt.

Története Az első világháborút követő trianoni békediktátum kedvezőtlen helyzetbe kényszerítette a vesztes Magyarországot. Mivel a területi veszteségek korrigálására az ezt követő időben nem igen nyílott mód, több politikus inkább a megmaradt csonka ország belső életének fejlesztésével kezdett el foglalkozni. Ezek egyike volt gróf Klebelsberg Kuno, aki kultuszminiszterként az 1920-as években népiskola-építési programot hirdetett:

„Itt a magyar népművelésnek olyan rákfenéjéről van szó, amelyen nem lehet sem törvénnyel, sem rendelettel, sem a tanügyért való határtalan lelkesedéssel, sem ékesszólással, sem frázisokkal segíteni, hanem igenis téglával és malterral: népiskolák tömeges építésével, és pedig ott, ahol helyszűke miatt beiskolázatlan gyerekek vannak.”Dénes, i. m.

Klebelsberg arra is gondolhatott a fentiek mellett, hogy ebben az időben a magyarországi analfabétizmus még mindig 10% körül volt.

Az akció nem volt előzmény nélküli: az 1910-es évek elején, az úgynevezett Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében 139 vidéki (falusi, tanyasi, városi) iskola épült fel, azonban ezek jelentős része Trianon után a határon túlra került.

Klebelsberg Dánia oktatási rendszere alapján készítette el tervezetét, amely 5 év alatt nem kevesebb, mint 5000 „népiskolai objektum” (azaz 3475 tanterem és 1525 tanítói lakás) megépítését tűzte ki célul.

Az építkezésről szóló törvénytervezet 1925-ben készült el, és 1926-ban lépett hatályba (a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról”, 1926/7. törvénycikk).Népoktatás In: Pukánszky Béla – Nóbik Attila: Magyar iskoláztatás története a 19–20. században, SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet – SZTE BTK Neveléstudományi Intézet Létrehozták az Országos Népiskolai Építési Alapot, új adókat vetettek ki, illetve hitelkonstrukciókat, és támogatási rendszereket dolgoztak ki a szegényebb települések számára. Ez utóbbiakra 25 millió aranykoronát különítettek el az állami forrásokban. Míg az állam elsősorban az építkezéseket támogatta, a leendő fenntartók kötelessége volt gondoskodni az építési telek megszerzéséről, a napszámosok béréről, a bútorok és tanszerek beszerzéséről. Az építkezések jellemzően tervpályázatos módon kerültek meghirdetésre, de magukat a terveket az állam készítette el típustervekként. Az épület anyagát is előírták (égetett tégla, terméskő, esetleg mészhomoktégla, továbbá vörösfenyő padlózat, palatető). A legtöbb iskolához tanítói lakások is épültek.Klebelsberg Kuno élete és munkássága

Érdekesség, hogy a típusterveket éppen a korábbi program vezetője és részben építésze, Sváb Gyula dolgozta ki.

A program 1925 októberében indult, és valóban megépült az 5000. népiskolai objektum: ez a Szeged-rókusi elemi iskola (ma: Rókusi Általános Iskola, 6724 Szeged, Kossuth Lajos sgrt. 37) egyik tanterme volt,A rókusi iskola nyolcvan éve + FOTÓK amelyet 1930. október 25-én adtak át.https://web.archive.org/web/20090426214427/http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/klebelsberg/szeged.html

Az iskolaépítési program a nagy gazdasági világválság miatt szakadt félbe, és 1930 decemberében ért véget. Összesen végül 502 iskola épült, ebből 402 tanyasi iskola volt. (Viszonyításként: 1931 és 1935 között 34 új iskola épült Magyarországon.)

Nem sokkal később, 1931-ben megbukott a Klebelsberget támogató Bethlen-kormány, majd 1932-ben maga Klebelsberg is elhunyt. A teljes program végül körülbelül 64 millió pengőbe került (a koronát időközben bevonták), amelyből az állam 48 milliót pengőt fizetett. Az elkészült iskoláknak végül az 57%-a egyházi, 29%-a állami, és 12,8%-a került községi fenntartásba.Sz. Kiss Tamás: Klebelsberg Kunó népiskolaépítési programjáról

Iskolái fennmaradtak, és többségük a mai napig működik.

Statisztika Forrás:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 332, Jász-Nagy-kun-Szolnok vármegye 98, Szabolcs vármegye 91, Békés vármegye 68, Heves vármegye 61, Csanád 46, és Hajdú vármegye 39 objektummal, míg Szeged és környéke 18 új iskolával, 39 iskola bővítésével, összesen 307 tanteremmel és tanítói lakással gazdagodott.

Jegyzetek

Források Dénes Eszter: Téglával és malterral tudásberuházás – Iskolaépítési kampányok a 20. század első felében

Egyéb irodalom Székelyné Kőrösi Ilona: A magyar iskola ezer éve. Az alföldi Klebelsberg-iskolák. Honismeret, 1996/2 Ferkai András: Iskolák a két világháború között. Magyar Építőművészet, 19 8 7/ 3. Kozák Csaba: Klebelsberg Kunó oktatáspolitikai reformjai. Képzés és gyakorlat, 2016/1–2 sz. Janáki Katalin, Hagymásy Tünde: A közoktatás jellemzői Magyarországon. Statisztikai Szemle, 2020. június 4 Magyar Építőművészet 1926/5-6., 9-10. sz., 1927/1-2. sz., 1928/10-12. sz.

Kategória:Építészet Kategória:Magyarországi oktatásügy