Tilkovszky Béla (Vojtech Tilkovský; Lőcse, 1902. augusztus 18. – Prága, 1978. április 10.) művészettörténész, szerkesztő, művészeti író.
Élete Apja lőcsei rendőrkapitány, anyja Thaly Kálmán unokája volt.Turczel 1996, 106.
1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924 között a bécsi Külkereskedelmi Főiskola, illetve a Bécsi Egyetem rendkívüli művészettörténet hallgatója, 1926–1928 között a pozsonyi Comenius Egyetemen művészettörténetet tanult, de elvégezte a francia–német szakot is. 1929-ben bölcsészdoktori címet szerzett. 1928–1929-ben párizsi ösztöndíjas volt, ahol a 19. század festészetével foglalkozott. Mesterei voltak: Max Dvořák, Josef Strzygowski, František Žákavec, Schneider, Henri Focillon.
Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. A két világháború között szerkesztői és kritikusi tevékenységével az elsők között állt az avantgárd művészet pártjára Szlovákiában. 1923-ban Csehszlovákiában A Szép címmel művészeti folyóiratot alapított, mely a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság kiadásában jelent meg. 1929-ben Párizsban Magyar Európa címmel kezdeményezett irodalmi és művészeti folyóiratot. Részt vett Divald Kornél szepességi kutatásaiban. 1924-ig a Kassai Napló munkatársa, 1924-től aktívan bekapcsolódott a szlovák nyelvű DAV lap szerkesztésébe is.Hushegyi 1999, 104 11. jegyzet 1927–1928-ban a pozsonyi A Reggel szerkesztője.
Az 1930-as években a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar adásának szerkesztője volt,Turczel Lajos 1966: A magyar sajtó helyzete és megoszlása a polgári Csehszlovákiában II. Irodalmi Szemle 1966/10, 924. aminek következtében a magyar írók részére tág lehetőség nyílt. Brogyányi Kálmánnal is dolgozott. 1932-ben Bujnákkal szerkesztette és az ő Litevna irodalmi kiadójábanPrágai Magyar Hírlap 8/278, 8 (1929. december 6.) jelentette meg a Slovensky náučný slovník háromkötetes enciklopédiát.PMH 11/261, 7 (1932. november 16.) Az első bécsi döntés előestéjén az általa vezetett pozsonyi magyar rádióadás magyarellenes éle miatt érték támadások.Leleplezték a szlovákiai magyargyalázó rádiópropaganda irányítóját. Esti Kurír 16/243, 9 (1938. október 27.); Kecskeméti Ellenőr 2/245, 2 (1938. október 29.) A rádióban a magyar cenzúrát Pavel Donner végezte, amit neki ki kellett szolgálnia.Ki volt a rádió láthatatlan Leó-szelleme? Uj Hiradó 2/251, 6 (1938. november 3.) Vö. stvr.sk; rozhlas.cz
A második világháború idején a Szlovák Rádió külügyi osztályának vezetője,Középeurópai rádiómegbeszélések Budapesten. Rádióélet 14/21, 3 (1942. május 22.) majd a Propaganda Hivatal munkatársaként dolgozott. A háború után egyes állítások szerint közreműködött a kitelepített magyarok ügyeinek intézésében.Kiss József 2008: Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Beszélgetés dr. Boros Ferenccel). Irodalmi Szemle 2008/12, 53. Prágában, illetve Pozsonyban töltött be különböző tisztségeket, többek közt művészettörténetet tanított a Comenius Egyetemen, de a magyar kulturális életben már nem vett részt. Magyarságát nemcsak karrierizmusból, hanem szerelemből is feladta.Turczel 1996, 107. Nagy figyelmet szentelt Magyarország művészettörténetének és Kassák Lajos életművének. 1956–1959-ben a pozsonyi Výtvarný život, majd 1959-1970 között a prágai Umění a řemesla című művészeti folyóirat szerkesztője, illetve főszerkesztője volt. A felső-magyarországi gótikus, valamint a 19. és 20. századi képzőművészetet kutatta. 1970-ben vonult nyugdíjba.
Tanítványa volt többek között Kubička Kucsera Klára.Irodalmi Szemle 2006/8, 31. 1929 körül Szóbel Géza portrét készített róla.
1926-tól a Csehszlovákiai Magyar írók Szervezete választmányi tagja.PMH 5/118, 4 (1926. május 26.); Farkas István 1974: „Magyar írók Irodalmi Társasága”. Irodalmi Szemle 1974/4, 363; Turczel Lajos 1994: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában. Irodalmi Szemle 1994/9, 88-89. 1927-ben többekkel ki akartak lépni a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusából.PMH (1927. augusztus 28.) 1930-tól A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója elnöki tanácsának tagja,Prágai Magyar Hírlap 9/82, 2 (1930. április 9.) 1933-tól ügyvezető titkára volt.PMH 12/173, 7 (1933. augusztus 2.) Az 1937-ben alakult, de a politikai változások miatt elhalt Magyar Demokrata Írókör választmányi tagja volt.Turczel Lajos 1981: Népfrontos jellegű csehszlovákiai magyar tudományos és kulturális-irodalmi egyesületek. Irodalmi Szemle 1981/10, 918-920.
Művei A kassai Esti Újságban verseket is publikált. Publikált az aradi Genius Szlovenszkói Helikon rovatában is.Szekernyés János 1977: Franyó Zoltán 90 éves. A Hét 8/30 (1977. július 29.); Csanda Sándor 1979: Fábry Zoltán és az „emberirodalom”. Irodalmi Szemle 1979/1, 14. 1929-ben a Korunkban Otokar Březina költészetét méltatja.Csanda Sándor 1982: A csehszlovákiai magyar irodalom a Korunkban. Irodalmi Szemle 1982/3, 257. 1957–1958 között jelentek meg írásai a pozsonyi Hétben és Új Szóban (T. B. és T. szignóval), ezekben kölcsönösen közvetített a két nemzet és ország művészete között, illetve 1964-1969 között a pozsonyi Irodalmi Szemle hasábjain (T. szignóval). 1922 Téli történet. Bécs (Jó Pajtás melléklete) 1925 Egymásmellett. Budapest (verseskötet) 1929 Wolker költészete. A Reggel 1951 Daumier 1954 Dominik Skutecký. Bratislava 1959 A csehszlovák népművészet gazdag lehetőségei. Magyar Nemzet 1959 február 4. 1960 Prípad Csontváry. Výtvarné umění 1960/1 1961 Egy cseh festőművésznő Nagybányán. Művészet 1961/8 1961 Mánes. Budapest 1962 Ladislav Čemický. Bratislava 1962 Nagybánska kolónia a jej maliarstvo. Výtvarný život 1962/10 1962 Antonin Kybal gobelinművészete. Művészet 1962/7 1962 Míla Doleželová. Művészet 1962/9 1963 Ešte o Kosztkovi. Kultúrny život 1963/3 1963 Štefan Bednár. Bratislava 1964 Štursa. Budapest 1964 Honty Tibor. Irodalmi Szemle 1964/6 1964 Csemicky László. Irodalmi Szemle 1964/9 1964 D. H. Kahnweiler vallomásai. Irodalmi Szemle 1964/10 1965 Pór Bertalan 1880–1964. Irodalmi Szemle 1965/2 1965 Csók István. Irodalmi Szemle 1965/6 1965 A magyar grafika. Irodalmi Szemle 1965/9 1966 Reiner Márton. Irodalmi Szemle 1966/3 1966 Derkovits Gyula. Irodalmi Szemle 1966/9 1967 Pocta Kassákovi. Výtvarná práce 1967/20 1968 Myslbek. Budapest 1968 A modern magyar grafika. Irodalmi Szemle 1968/9 1968 Szóbel Géza (1906–1964).Helyesen: 1905–1963 Irodalmi Szemle 1968/10 1969 Reihentál Ferenc. Irodalmi Szemle 1969/3, 284-286 1970 Pocta Kassákovi. Výtvarné umění 1970/4 1975 Kassákův „Autoportrét s pozadím”. Umění 1975/2 Az én Kassák Lajosom. In: Illés Ilona – Taxner Ernő (szerk.): Kortársak Kassák Lajosról. Budapest
Jegyzetek
Források A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig artportal.hu csemadok.sk
További információk Katarína Beňová 2021: Historik umenia Vojtech Tilkovský (1902 – 1978) a jeho pôsobenie na Univerzite Komenského. Ars 54/1 Hushegyi Gábor 1999: Komárom–Kassa–Bécs: „A Szép” (1923). Limes – Tudományos szemle 12/2 Hushegyi Gábor 1999: A Szép (1923). Fórum 1999/1. Turczel Lajos 1996: Kovács Endre és a csehszlovákiai magyar irodalom. Irodalmi Szemle 1996/7-8, 106-107 Valéria Hrtánková 1986: Vojtech Tilkovský (1902-1978). Súpis archívneho fondu. Bratislava
Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Lőcseiek Kategória:Prágaiak Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Szlovákiai magyarok