A Czigány család Zemplén vármegyei, nemesi származású család, amely később Vas és Zala vármegyében is megtelepedett. A név az idők során több alakban is íródott: Cigány, Czigán, Tzigán, stb. A család előneve is változott: az ősi „karicsai” után a zágorhidi, zágorhidai és a mikefai előnevet, illetve ezek kombinációjáit is használták.
A család története
A karicsai Czigány család a Bodrogközből, a Karcsa-patak tájáról származik az egykor Zygan-nak írt (ma Cigánd) településről. Az egykori bodrogközi Karcsa patak ill. település elnevezése (és a zalai Karicsa település neve is) a török karceya (sólyom) szóból származik.Gombócz Zoltán: Árpádkori török személyneveink. Budapest 1914. 9. p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai; 16.);Pais Dezső: Régi személyneveink jelentése. Magyar Nyelv, 1922. 1-3. sz. 31. p. A karicsai Czigány család ősi címerében is egy sólyom látható, csőrében vörös rózsával.J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch. IV. Band 15. Abt. Der ungarische Adel von Géza von Csergheö. Nürnberg, 1893. 119. p. E címerre kértek és kaptak királyi megerősítést 1615-ben Nyitrában és 1619-ben Zemplénben.Magyarország vármegyéi és városai
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. I. [köt.] Szerk .: Borovszky Samu. Budapest [1910.] 450. p. Nemcsak a Karicsa név ótörök eredetű, hanem a Czigány családnév is. A Zygan-Chygan alakban írt családnév ugyanis korábban feltűnik a forrásokban, minthogy a cigány nép megjelent volna Magyarországon. Eredetét a nyelvészek a bodrogközi honfoglalás kori Zygan település nevével hozták kapcsolatba, mely kiejtve „szigan"-nak hangzott, jelentése pedig a török syq (nyom, sajtol) igéből magyarázható.Wertner Mór: Cigány és Zigány. = Magyar Nyelvőr, 1917. 5-6. füz. 146-149. p.
A Bodrogközből vált ki egy családi ág, s Zalába költözött át. Itt 1226-ban a Kerka-menti részen birtokot vásárolt, melyet Karicsának nevezett el. Önmagára pedig megkülönböztető, majd családnévként a hajdani településnek nevet adó őse után Zygan-Chygan-Czigány nevet használta.Mikefai Czigány Balázs: A Czigány család története, (kézirat) 1226-tól kb. 330 éven át élt itt a család, s birtokáról a karicsai előnévvel nevezte magát, majd az 1500-as évek közepén a török pusztításai miatt kényszerült áttelepülni Vas megyébe.Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Szombathely, 1993.
1527-ben Zalay János hat jobbágytelekből álló zágorhidai birtokát („in possessione Zagorhyda”) – ennek hűtlensége miatt – I. Ferdinánd király karicsai Czigán Ferencnek („Francisco Czigán de Karitha”) adományozta.Királyi könyvek - Liber Regius I. kötet, 143. szám, 1527. január 3.
A török pusztítás után a Kerka-menti Karicsa már csak pusztaként élt tovább. 1564-ben a Szentlászlói család birtokadományozás utáni beiktatásán még megjelentek karicsai Czigány Mihály és János, valamint a Kerecsényi család karicsai jobbágyai,Zalavári hiteleshelyi levéltár I/1149. de 1574-ben Barlahidával együtt teljesen elhagyottként említik („Karycha et Bollahyda totaliter desertae sunt”).MML Zala Megyei Levéltár Dikális összeírások 4. köt. 141. l. 1799-ben Vályi András munkájában „Szállás Szala Várm. fekszik Novához közel” megjegyzéssel szerepel,Vályi András: Magyar országnak leírása II. köt. Buda, 1799. 293. p. s hasonlóan hozza Lipszky János Repertóriuma 1808-ban.Johannes Lipszky: Repertorium locorum obiectumque ... Hungariae. Budae, 1808. 292. p.; Ma csupán egy erdő és egy dűlő neve őrzi emlékét.Zala megye földrajzi nevei. Szerk Papp László, Végh József. Zalaegerszeg, 1964. 319. p. 135/53. sz.; 337. p. 144/12. sz.
A Czigány család a későbbiekben már nem használta a karicsai előnevet. Az 1600-as évek közepén a család Vas megyében maradt ága Karicsa helyett, az ennek tőszomszédságában fekvő Zágorhida birtokról zágorhidai Czigánynak nevezte magát. III. Ferdinándtól 1649-ben Czigány Balázs és gyermekei kaptak címeres levelet, (a címer leírása: „kék paizsban zöld földön álló medve mellső lábaiban szőllőfürtöt tart; sisakdísz: buzakéve; takarók: kék-arany, vörös-ezüst”),Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 3. kötet, (zágorhidai) Czigány családról szóló cikk majd 1763-ban a család ugyanezen a néven kért és kapott nemességéről királyi megerősítést.Királyi könyvek - Czigán Ferencz és Mihály (Vas m.) n. i. Bécs 1763 okt. 12. XLVI. 455. 1. 9. s. 457. 1. 43. s
A Zala megyébe visszatért ág az egykori Karicsával ugyancsak szomszédos Mikefa birtokról vette új előnevét. Erről a bizonyos visszatérésről az első írásos adat 1674-ből való, amikor Barbel Mihály és Pál mikefalvai nemesi kúriájukat, amely „Karicsa felett, Náprádfától keletre, Karácsonfalutól nyugatra fekszik” a Czigány család tagjainak és örököseiknek 50 Ft-ért örök jogon eladta.MNL Vas Megyei Levéltár, Káptalani jegyzőkönyvek XLI. köt. 175 1. 40 sz. A közeli Lórántfa, másképpen Lőrinczfalva (ma csak dűlőnévként fordul elő Mikekarácsonyfán) is a család birtokába került: Bőr Borbála, Somogyi Ádám felesége és Lóránt András elhagyott ősi nemesi kúriájukat 1690-ben Czigán Tamásnak, Gergelynek, Györgynek, Istvánnak és örököseiknek 40 Ft-ért örök jogon eladták.MNL Vas Megyei Levéltár, Vasvári káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvek, XIV. kötet, 1690/131. sz. bejegyzés, 1690. május 16.
Egy 1715-ben kelt vizsgálati jegyzőkönyvben azt olvassuk, hogy a Mátayak által épített kiskaricsai malom a Czigány-testvérek tulajdonában van.MNL Zala Megyei Levéltár - Inquisitiones. Pasc. X/43. Ez a malom többször is előfordul az összeírásokban és a II. katonai felmérés alapján készült térképen is szerepel,II. kat. Coll. XXII. Sectio. 58. bár ezután nem említik. Lehet, hogy ennek a helyén épült a barlahidai Tuboly-malom.Molnár László: Vízimalmok Zalában - Karicsa szócikk alatt
Nem sokkal később a család Lispe puszta községet is megszerezte (ma Lispeszentadorján része). 1718-ban ugyanis a Somogyi és a Lóránt család tagjai a pusztát 40 Ft zálogösszeg és 50 Ft készpénz fejében örök áron eladták a Czigány család tagjainak. Az adásvétel egy későbbi jegyzőkönyvből maradt ránk, amelyben az eladók kijelentik, hogy meggondolták magukat,MNL Vas Megyei Levéltár, Vasvári káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvek, LIII. kötet, 1718/68. sz. bejegyzés de ennek nem sok hatása lehetett, mert a továbbiakban Lispe földesuraként a Czigány családot említik.MNL Zala Megyei Levéltár, Urbáriumok, Lispe, 1769.
A család jelentősebb tagjai
karicsai Czigány Pál (1715k – Márkusháza/Markusócz, 1773) szolgabíró, birtokos mikefai dr. Czigány János (1885 – 1960) – előbb a novai, majd a nagykanizsai és a zalaegerszegi járás főszolgabírája zágorhidai Czigány Bertalan (1821 – 1892) – a letenyei járás szolgabírója, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédszázadosa, földbirtokos
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Zala vármegyei történelmi családok Kategória:Vas vármegyei történelmi családok