Az Ábrahám-megállapodások azokat a kétoldalú megállapodásokat jelölik, amelyeket Izrael kötött arab országokkal kapcsolataik normalizálására. Az első megállapodások Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között 2020. szeptember 15-től hatályosak. Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött egyezmény 2020. augusztus 13-án még csak Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között jött létre, majd 2020. szeptember 11-én bejelentették az Izrael és Bahrein közötti újabb megállapodást. Az Ábrahám-megállapodás hivatalos aláírási ceremóniájának az Egyesült Államok adott otthont 2020. szeptember 15-én a Fehér Házban. A kettős megállapodás részeként az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is elismerte Izrael szuverenitását, lehetővé téve a teljes körű diplomáciai kapcsolatok kialakítását.
Az a fejlemény, hogy Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesített az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, az arab–izraeli rendezés első példája volt az 1994-es izraeli–jordániai békeszerződés óta. Az Ábrahám-megállapodást Abdullatif bin Rasíd Al-Zajani bahreini külügyminiszter és Abdullah bin Zajed Al-Nahjan emírségi külügyminiszter írta alá Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Donald Trump tanúskodása mellett. A megállapodásokat Trump veje és főtanácsadója, Jared Kushner valamint asszisztense, Avi Berkowitz tárgyalták le.
Az Ábrahám-megállapodás elnevezése az ábrahámi vallások – különösen a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – közös hiedelmében gyökerezik Ábrahám, mint pátriárka által betöltött szerepével kapcsolatban.
2020 decemberében Marokkó csatlakozott az egyezményekhez, és normalizálta kapcsolatait Izraellel, miután a Trump-kormány elismerte a marokkói ellenőrzést a vitatott nyugat-szaharai régió felett. 2021 januárjában Szudán csatlakozott az Ábrahám-egyezményhez, és normalizálta kapcsolatait Izraellel, miután a Trump-kormány beleegyezett abba, hogy a külügyminisztérium eltávolítsa Szudánt "terrorizmust támogató országok" listájáról, és 1,2 milliárd dollár kölcsönt nyújtson Szudán támogatására, valamint hogy törölje adósságait a Világbankkal szemben.
Háttér és tárgyalások 2020. január 28-án a Trump-kormányzat a Fehér Házban tartott ünnepségen bemutatta izraeli–palesztin békejavaslatát. A terv egyik eleme Ciszjordánia területének nagyjából 30%-ára Izrael joghatóságát irányozta elő, esetleg annak annektálását. 2020. június 12-én Yousef Al-Otaiba, az Emírségek amerikai nagykövete olvasói levélben követelte a ciszjordániai terület Izrael általi annektálásának leállítását. Otaiba nyílt levele az izraeli lakossághoz szólt aYedioth Ahronoth címlapján tették közzé. A Fehér Háznak is voltak fenntartásai az annexióval kapcsolatban, amit Berkowitz Netanjahuval 2020. június végi, három napos izraeli találkozóin tárgyalt. Berkowitz az annexió alternatíváját javasolta a találkozón: normalizálást az Egyesült Arab Emírségekkel.
2020. július 2-án Otaiba újra találkozott Berkowitzcal, az alternatív tervvel kapcsolatos további egyeztetésre. Az Iránnal szembeni közös ellentét mellett Otaiba aggodalmai, valamint a Kushnerrel és Berkowitz-cal folytatott tervezés segítette a tárgyaló feleket abban, hogy alternatív megoldást találjanak, amely végül 2020 augusztusában a normalizációs megállapodáshoz megkötéséhez vezetett. A megállapodás eredményeként az annektálást elhalasztották. Órákkal azután, hogy az Egyesült Államok bejelentette az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött normalizációs megállapodást augusztus 13-án, magas rangú bahreini tisztviselők léptek kapcsolatba Trump elnök főtanácsadójával, Jared Kushnerrel, valamint asszisztensével, Avi Berkowitz-cal, a következő üzenettel: „Szeretnénk mi lenni a következők.”
A következő 29 nap során Kushner és Berkowitz többször tárgyalt Bahreinnel, majd Bahreinbe utaztak. 2020. szeptember 11-én egy telefonhívás keretében Trump, Netanjahu és Bahrein királya megállapodtak. Az Ábrahám-megállapodás aláírásával, amelyre 2020. szeptember 15-én, a Fehér Ház déli gyepén került sor, a három ország hivatalosan is elkötelezte magát a megállapodás mellett.
2020. október 23-án Izrael és Szudán is megállapodott a kapcsolatok normalizálásáról, így Szudán már a harmadik arab ország, amely két hónapon belül felhagy az ellenségeskedéssel. A megállapodásról az Egyesült Államok részéről Jared Kushner főtanácsadó, Avi Berkowitz közel-keleti megbízott, Robert O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike Pompeo külügyminiszter és Miguel Correa nemzetbiztonsági tisztviselő tárgyalt.
2020. december 10-én Trump elnök bejelentette, hogy Izrael és a Marokkói Királyság megállapodott a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A megállapodás részeként az Egyesült Államok elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett.
2021. március 1-jén Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter a 2019-es Varsói Konferenciát nevezte meg az áttörés egyik fő forrásaként, amely kikövezte a normalizálás felé vezető utat. A kétnapos konferencia célja az volt, hogy az Irán elleni fellépésre összpontosítson, bár a rendező nemzet igyekezett ezt a témát bagatellizálni, és a lengyel-amerikai zárónyilatkozat nem is említette Iránt.
A Varsóban jelenlévő 70 nemzet képviselői között számos arab tisztviselő volt, ami az 1991-es madridi békekonferencia óta először teremtett olyan helyzetet, amikor egy izraeli vezető és magas rangú arab tisztviselők is részt vettek ugyanazon a Közel-Keletre összpontosító nemzetközi konferencián. Az akkori madridi konferencia alapozta meg az oslói megállapodást. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozott többek között Juszuf bin Alavi bin Abdullah ománi külügyminiszterrel is, akinek országában 2018 októberében járt. Két nappal Netanjahu akkori látogatása után bin Alawi egy bahreini konferencián javasolta, hogy ideje volt Izraelt úgy kell kezelni, mint a többi közel-keleti államot, de ezzel akkor Bahrein és Szaúd-Arábia tisztviselői nem értettek egyet.
Dokumentumok bélyeg|250px|Az Ábrahám-megállapodás Nyilatkozat Az Ábrahám-megállapodásokat a következő dokumentumok alkotják:
ElnevezésHivatalos cím Dátum Aláírók Teljes szövegNyilatkozatAz Ábrahám-megállapodások Nyilatkozata2020. szeptember 15.Egyesült Államok, Izrael, Egyesült Arab Emírségek, BahrainIzrael–Egyesült Arab Emírségek megállapodásÁbrahám-megállapodás: Békeegyezmény: Megállapodás az Egyesült Arab Emírségek és Izrael között a békéről, a diplomáciai kapcsolatokról és a kapcsolatok teljes normalizálásáról2020. szeptember 15.Izrael, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Államok (tanú)Bahrain–Izrael megállapodásÁbrahám-megállapodás: Békeegyezmény: Megállapodás Bahrain és Izrael között a békéről, az együttműködésről, és a konstruktív diplomáciai és baráti kapcsolatokról 2020. szeptember 15.Bahrain, Izrael, Egyesült Államok (tanú)
Utóhatás Az aláíráskor Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy hamarosan további öt ország következhet, köztük Szaúd-Arábia. Ezzel szemben egyes elemzők úgy vélték, hogy Szudán és Omán valószínűbb jelöltek lehetnek rövid távon. 2020. szeptember 23-án az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Kelly Craft arra utalt, hogy „a következő egy-két napon belül” egy új ország fogja elismerni Izraelt.
2021. február 2-án Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy "az Egyesült Államok továbbra is sürgetni fogja a többi arab országot, hogy normalizálják kapcsolataikat Izraellel" és hogy ez a normalizálás "nem helyettesíti, vagy váltja ki az izraeli-palesztin békét… Reméljük, hogy Izrael és a régió más országai összefognak a közös cél érdekében, hogy hidakat építsenek, és... hozzájáruljanak ahhoz a célkitűzéshez, hogy előmozdítsák a tárgyalásos folyamatot az izraeliek és a palesztinok közötti béke érdekében."
2021. március 26-án egy 18 amerikai szenátorból álló csoport törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyben utasítja a Külügyminisztériumot „az Ábrahám-egyezmény és egyéb kapcsolódó normalizációs megállapodások megerősítésére és kiterjesztésére Izraellel”.
A The Jewish Press szerint 2021. április 1-jén a külügyminisztérium szóvivőjét, Ned Price-t egy riporter arra kérte, hogy használja az Ábrahám-megállapodások nevet, de ő inkább a „normalizációs megállapodások” kifejezést választotta. Az Axios 2021. március 10-i jelentése szerint "a Biden-adminisztráció folytatni kívánja azt a folyamatot, amely Trump alatt kezdődött el, bár új megállapodások révén saját eredményeket óhajt elérni", és "nem lelkesedik a megállapodások Trump-féle elnevezéséért sem: Ábrahám-egyezmények. A Fehér Ház és a Külügyminisztérium inkább „normalizációs folyamatról” beszél.
Egy 2021-es, az Egyesült Arab Emírségek–Izrael normalizációt elemző tanulmány szerint ez a fejlemény a hazai és rendszerszintű politikai nyomásból ered, de a közel-keleti regionális biztonsági környezet dinamikája végső soron jobban magyarázza a normalizációt, mint folyamatot.
Szudán 2020. szeptember 26-án Abdalla Hamdok szudáni miniszterelnök kijelentette, hogy Szudán nem hajlandó megfelelni az USA kérésének, és az Izraellel fenntartott kapcsolatai normalizálását összekötni az Egyesült Államok terrorizmus-listájáról való eltávolításával.
2020. október 23-án Szudán hivatalosan beleegyezett abba, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel, és csatlakozzon a szélesebb körű közel-keleti diplomáciai átrendeződéshez az Egyesült Államok és Trump elnök által közvetített megállapodás keretében. Az izraeli és szudáni vezetők eredetileg egy 2020 februári ugandai találkozón egyeztek meg abban, hogy a normalizálják kapcsolataikat, majd az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti normalizációs bejelentést követően felgyorsították a tárgyalásokat. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette: "Ez egy új korszak. Az igazi béke korszaka. Egy olyan béke, amely további arab országokkal –az elmúlt hetekben hárommal – bővül." Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy Szudánt törli a terrorizmust szponzoráló államok listájáról, feloldják a kapcsolódó gazdasági szankciókat, és előmozdítják az adósságelengedésről szóló tárgyalásokat. Szudán minden jogsértést tagadva beleegyezett abba, hogy 335 millió USD kártérítést fizet a terror amerikai áldozatainak. A szudáni miniszterelnök, Abdulla Hamdok hivatalos Twitter-üzenetben mondott köszönetet Trump elnöknek országa eltávolításáért a terrorizmust támogató államok listájáról, de nem említette az Izraellel kötött megállapodást.
2021 januárjában Szudán aláírta a nyilatkozatot, amelyben az Egyesült Államok teljesítette ígéretét, miszerint törli az országot a terrorizmust támogató országok listájáról, és megerősítette korábbi kötelezettségvállalását, hogy áthidaló kölcsönt nyújt az ország Világbank felé fennálló hátralékainak rendezésére, valamint 1 milliárd dollár éves támogatás nyújtására. 2021. április 6-án a szudáni kabinet jóváhagyta azt a jogszabályt, amely hatályon kívül helyezte az 1958-as törvényt, amely megtiltotta a diplomáciai és üzleti kapcsolatokat Izraellel.
Marokkó 2020 decemberében Izrael és Marokkó megállapodott kapcsolataik rendezéséről az Izrael–Marokkó normalizációs megállapodásban, és az Egyesült Államok elismerte Marokkó igényét Nyugat-Szaharával kapcsolatban. A megállapodást később Algéria a Marokkóval fenntartott kapcsolatai egyoldalú megszakítása egyik okaként említette.
2021. november 24-én Benny Gantz izraeli védelmi miniszter közös biztonsági megállapodást írt alá Abd al-Latif Lodi marokkói védelmi miniszterrel. Ez volt az első alkalom, hogy Izrael nyíltan írt alá ilyen megállapodást egy arab állammal. A megállapodás hivatalossá tette a két ország védelmi kapcsolatait, lehetővé téve a védelmi intézményeik közötti gördülékenyebb együttműködést.
Omán