Schandl család

A Schandl család (néhol: Sándl) egy előkelő győri polgári család, amely a 19. század második felében és a 20. század első felében virágzott. Egy Bakonybélben lakó azonos vezetéknevű jómódú polgári család is élt, amely a 18. század közepén jelent meg a településen, azonban az eddig feltárt források alapján nem lehet ehhez a győri polgári Schandl családhoz kapcsolni. A család története A római katolikus polgári származású Schandl család eredetét homály fedi. Az első ismert tagja a családnak, aki Magyar Királyságban élt és egyben a családot felemelte az ismeretlenségből idősebb Schandl János (1758–1826) volt, aki Komáromban városi tanácsos, kádármester, illetve borkereskedő volt. Az első feleségét, Sumlás Éva Rozinát (1765–1789), Komáromban 1785. február 7-én vette el. Rövid házasságából négy gyermek született, azonban egyik sem érte el a felnőttkort. Első neje halála után Schandl János elvette Komáromban, 1789. július 10-én Oszvald Eleonóra (1769–1805) kisasszonyt, akinek a szülei Oszvald Ignác (1731–1794), Komárom város kamarása (civitatis camerarius), komáromi polgár, és Tuschleitner Elisabeth (1733–1803) voltak. Schandl Jánosné Oszvald Eleonórának a fivére Osvald Jakab (1764–1826) komáromi szenátor, Komárom szabad királyi város kapitánya (senator et capitaneus L. R. Civitattis Comaromiensis) volt. 1815-ben jómódú Schandl János kádármester árendás (birtokbérlő) lett; a Komárom vármegyei megyercsi földbirtokot és kúriáját vette vérbe Sissay Jánostól. Schandl János és Oszvald Eleonóra frigyéből született: Schandl József (1801–1860), győri gyógyszerész, ifjabb Schandl János (1799–1881), 1848-as győri városi képviselő, tanácsos, terménykereskedő, földbirtokos, Schandl Terézia (1802–1887), akinek a férje a luteránus nemesi származású Szalachy családból való szalacsi és nagytanyi Szalachy Antal (1800–1884), győri terménykereskedő, valamint Schandl Eleonóra (1791–1884), Vogl Bernát, szappanfőzőmester (magister smigmator) neje. A fivérek Schandl József (1801–1860), győri gyógyszerész, valamint ifjabb Schandl János (1799–1881), győri terménykereskedő külön-külön ágat alapítottak Győrben.

János ága A komáromi születésű ifjabb Schandl János (1799–1881), Győr város képviselője, tanácsosa, terménykereskedő feleségül vette Komáromban 1829. október 15-én Lakner Alojzia (1810–1879) kisasszonyt, akinek a szülei Lakner Mátyás (1784–1860), aki gróf Zichy János (1777–1830) Komárom vármegyében fekvő ószőnyi uradalmának tiszttartója, valamint Pachl Terézia (1791-1865) voltak. Schandl Jánosné Lakner Alojzia fivére Lakner Mátyás (1812–1865), Lepsény római katolikus plébánosa volt 1851 és 1865 között. Schandl Jánosné Lakner Alojziának az anyai nagybátyja Angyalffy Mátyás András (1776-1839) agronómus, mezőgazdasági szakíró, a keszthelyi Georgikon tanára volt; anyai nagynénje Pachl Klára (1787–1852), akinek a férje idősebb Kollár János (1783–†?), a Győri püspökség fertőrákosi uradalmi tiszttartója.

Alap tanulmányai befejezése után ifjabb Schandl János a gyümölcs kereskedéssel foglalkozott. A Lakner Alojziával való házasságkötés után ifjabb Schandl János Komáromból Győrbe költözött el; a tekintélyes terménykereskedő győri polgár gyermekeit a győri belvárosi plébánián keresztelték meg. Schandl János 1841-ben Győr külső tanács tagja volt. Az 1848-as eszmék nagy támogatója volt, és a szabadságharc kitörése után 1848-ban Győr szabad királyi város egyik megválasztott képviselője volt. A szabadságharc leverése után továbbra is foglalkozott a kereskedelemmel, 1856-ban Győr város községi tanácsosaként szerepelt; a tisztséget több éven keresztül töltötte be. A Győr vármegyei Dunaszentpálon 118 kataszteri holdas földbirtokot és egy kúriát vásárolt, azonban 1873-ban a vagyonbukott Schandl János csődtömegéhez tartozó, Dunaszentpálon lévő ingatlan birtokai árverésen eladatni kényszerítették.Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1873. február (7. évfolyam, 26-49. szám)1873-02-27 / 48. szám értesítője A már köznemesi körökben mozgó Schandl János és Lakner Alojzia házasságából született leányai és fia az 1850-es évektől kezdtek házasságot kötni nemesi származásúakkal: Schandl Terézia (1830–1855), akinek a férje nemespanni Barta Adolf (1823–1894), köz- és váltóügyvéd Esztergomban, 1848-as honvéd, Schandl Mátyás (1834–1914), főhercegi uradalmi főszámvevő József főherceg udvarában, földbirtokos, akinek a neje csalai Kégl Berta (1849–†?), Schandl Klementina (1835–1884), akinek a férje tótváradjai Kornis Pál (1824–1876), ügyvéd, 1848-as honvédszázados, valamint Schandl Alojzia (1837–1915), akinek a férje nemeskéri Kiss István (1833–1884), gyógyszerész, nemesvidi és marcali gyógyszertártulajdonos. Schandl Teréziát 1851. október 13-án Győrben elvette feleségül nemespanni Barta Adolf esztergomi köz- és váltóügyvéd, nemespanni Barta András, uradalmi tiszttartó és Schreiner Jozefa fia; Schandl Klementinát 1858. január 12-én Győrben vette feleségül tótváradjai Kornis Pál ügyvéd, tótváradjai Kornis Pál (1780–1835) Tolna vármegye esküdtje, szolgabírája, főügyésze, táblabíró, földbirtokos, és lukanényei Luka Mária (1789–1855) fia; Schandl Alojziát 1863. október 18-án Győr belvárosi plébániáján feleségül vette nemeskéri Kiss István gyógyszerész, nemeskéri Kiss Gábor (1794–1863), marcali gyógyszerész, és duliczi Duliczky Franciska (1809–1888) fia.

Schandl Mátyás (1834–1914), mezőgazdász az alaptanulmányai befejezése után a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián diplomázott le, majd állást szerzett Klotild főhercegnő udvarában, végül főhercegi uradalmi főszámvevőként tevékenykedett József főherceg udvarában. Feleségül vette Felcsúton 1867. július 8-án csalai Kégl Berta kisasszonyt, akinek a szülei csalai Kégl Sándor (1802–1885), Fejér vármegyei földbirtokos, megyei bizottsági tag, és Pálmáffy Emília voltak. Schandl Mátyás és Kégl Berta házasságából három leány- és egy fiúgyermek született: Schandl Klementina (1870–1871), Schandl Irén (1870–1874), sempthei Maczkó Kálmánné Schandl Berta (1872–1945) és Schandl Jenő (1873–1908), honvédszázados. A nemesi származású sempthei Mazckó Kálmán (1856–1936) takarékpénztári főkönyvelő 1897. május 15-én Budapesten, feleségül vette Schandl Berta (1872–1945) kisasszonyt. A nagyon fiatalon elhunyt Schandl Jenő honvédszázados Veszprémben, 1900. december 1-jén elvette a nemesi származású mosonyi Ruttner Mária (1879–1946) kisasszonyt, akinek a szülei mosonyi Ruttner Sándor (1832–1899), jómódú veszprémi vaskereskedő, és kossuthi Pataky Matild (1851–1938) voltak. Ruttner Sándor vaskereskedő 1888. november 2-án magyar nemességet, valamint a "mosonyi" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 171. oldal Az apai nagyszülei Ruttner János (1797–1861) veszprémi vaskereskedő, és Lorich Anna (1799–1878) voltak. Az anyai nagyszülei kossuthi Pataky Antal, és fehérkői Ramassetter Alojzia (1826–1913) voltak.Somogyvármegye, 1913. január-március (9. évfolyam, 1/2259-73/2331. szám) 2. 1913-03-02 / 51. (2309.) szám Pataky Altané fehérkői Ramassetter Alojzia szülei fehérkői Ramassetter Vince (1832–1899), a Ferenc József rend lovagja, földbirtokos, aki 1874. október 6-án magyar nemességet, családi címert, és a "fehérkői" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc magyar királytól,K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 179 - 181. oldal valamint Kopanik Zsófia (1821–1876) voltak. Schandl Jenő halála után Ruttner Mária majd férjhez ment Seregy Lászlóhoz. Schandl Jenő és Ruttner Mária frigyéből származott: Schandl László, akinek a neje Pályi Mária, valamint Schandl István Géza (1902–1977), mezőgazdasági mérnök, aki 1944-ben a "Schandl" vezetéknevét mellőzve a "Sashegyi" nevet vette fel. Schandl István mezőgazdasági mérnök 1931. szeptember 5-én Budapesten, feleségül vette Blaschek Zsófia (1903–1971) kisasszonyt, akinek a szülei Blaschek Vilmos (1874–1954), soproni főszolgabíró, pápai Nagy Szent Gergely-rend lovagja, és Schultz Zsófia (1883–1965) voltak; később Blaschek Vilmos főszolgabíró 1933-ban felvette a "Balsay" vezetéknevet. Sashegyi István és Blaschek Zsófia frigyéből egy leány- és egy fiúgyermek született, akik a rákospalotai Bercsényi utca 100-as szám alatti családi villájában nevelkedtek.

József ága A komáromi születésű Schandl József (1801–1860), győri gyógyszerész, Pozsonyban 1831. december 4-én elvette Frölich Annát (1814–1904). Frölich Anna leánytestvére Frölich Franciska (1820–1884), akinek a férje késmárki Frey Vilmos (1808–1890), az esztergomi takarékpénztár vezérigazgatója, Esztergom szabad királyi városa képviselője. Schandl József és Frölich Anna frigyéből két leány- és két fiúgyermek született: Schandl Emília (1833–1851), Schandl Ferenc Xavér (1834–1915), vaskereskedő, Schandl Nándor (1835–1895), vaskereskedő, illetve Schandl Franciska (1841–1907), akinek a férje nemes dr. Argay István (1826–1916), orvos, az 1848-as szabadságharc honvéd, háromféle tudori oklevél tulajdonosa, Győr város törvényhatósági bizottsági tagja, a pápai Szent Szilvester- és az Aranysarkantyús-rend lovagja, földbirtokos. Schandl Franciskát nemes dr. Argay István a győri belvárosi római katolikus plébánián 1861. április 9-én vette el; a vőlegény szülei nemes Argay Mihály, győrvármegyei főszolgabíró, földbirtokos, és kozmadombi Ferenczy Zsófia voltak. Az apai nagyapja nemes Argay András (1753–1808), szalkszentmártoni uradalom tisztviselője, aki 1793. május 23-án címeres nemeslevelet szerzett.

Schandl Ferenc Xavér (1834–1915) és Schandl Nándor (1835–1895), vaskereskedők, 1864-ben a "Schandl" vezetéknevet mellőzve a "Sándori" vezetéknevet vették fel. A győri Sándori Nándor és Fia Vaskereskedés cég az akkori legjelentősebb vaskereskedők közé tartozott. Sándori (Schandl) Nándor Győrben 1868. július 28-án feleségül vette Miedler Magdolnát, akinek a szülei Miedler Ferenc, pékmester és Sügi Franciska voltak. Sándori Nándor és Miedler Magdolna frigyéből született Sándori Ferenc (1870–1937), vaskereskedő, aki sikeresen továbbvitte az apja üzemét; Sándori Ferenc elvette a nemesi származású rétalapi Mihályi Mária (1878–1940) kisasszonyt, akinek a szülei Mihályi Ignác (1838–1911), nagybirtokos, Komárom vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, és Lozert Lujza (1851–1922) voltak Ifjabb Sándori Ferenc vaskereskedő, egyben Győr város törvényhatósági bizottsági tagja, a Győri Lloyd ált. kereskedő testület alelnöke, a győri Első Takarékpénztár igazgatósági tagja, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöki tanácsának a tagja is volt. Ifjabb Sándori Ferenc és Mihályi Mária házasságából egy leány: Sándori Nándor, Sándori László valamint Sándori Margit (1898–1947), akinek a férje dr. Csejkey Ernő (1887–1969) ügyvéd, politikus, 1946 és 1949 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A család leszármazási táblája A1 János (1758. – Komárom, 1826. július 7.). városi tanácsos, kádármester, borkereskedő. 1.f.: Sumlás Éva Rozina (Komárom, 1765. március 2. – Komárom, 1789. június 17.). 2.f.: Oszvald Eleonóra (Komárom, 1769. október 31. – Komárom, 1805. február 15.). 3.f.: Javorszky Erzsébet (1786.–Komárom, 1806. szeptember 17.). B1 (2. házasságból) Eleonóra (Komárom, 1791. január 14. – Győr, 1884. december 28.). Férje: Vogl Bernát. B2 (2. házasságból) János Ignác (Komárom, 1799. július 13. – Gőböljárás, 1881. május 3.), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr város tanácsosa, győri bérháztulajdonos, gyümölcs- és gabonakereskedő, kasznár, dunaszentpáli földbirtokos. Neje: Lakner Anna Mária "Alojzia" (*Dunaalmás, 1810. november 28.–†Marcali, 1879. szeptember 21.). C1 Terézia Magdolna Alojzia (*Győr, 1830. július 21.–†Apostag, 1855. február 18.). Férje: nemespanni Barta Adolf Sándor (*Alsónyék, Hont vármegye, 1823. március 28.–†Esztergom, 1894. november 15.), köz- és váltóügyvéd Esztergomban, 1848-as honvéd. C2 Mária Alojzia Eleonóra Róza (Győr, 1833. július 7.–†1903. után), hajadon.