Petr Pavel (kiejtése: , ) cseh politikus, diplomata, katonatiszt, veterán. 2023 óta Csehország elnöke. Korábban 2012 és 2015 között a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke, majd 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke.
2023. március 9-én lépett hivatalba Miloš Zeman leköszönő elnök utódaként. Függetlenként indult a 2023-as elnökválasztáson és az első fordulót megnyerte a szavazatok 35%-ával. A második fordulóban Jaroslav Bašta kivételével az összes kiesett jelölt őt támogatta, és a voksok 58%-át megszerezve nyert. Ludvík Svoboda óta ő az első elnök, aki rendelkezik katonai háttérrel.
Fiatalkora Pavel 1961. november 1-én született, az akkor Csehszlovákiához tartozó (napjainkban Csehország) Planában. Az opavai katonai gimnáziumba járt, majd miután leérettségizett, a vyškovi Cseh Fegyveres Erők Katonai Iskolájába járt, ahol 1983-ban végzett. 1985-ben már egy légideszantos század parancsnoka volt. Ugyanakkor csatlakozott Csehszlovákia Kommunista Pártjához, aminek egészen a bársonyos forradalomig tagja volt. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ma már természetesen nem szimpatizál a szélsőségekkel, és ezt az azóta eltelt 33 év alatt bizonyította is, amit 29 országból származó NATO-kollégái is elfogadtak.
1988 és 1991 között a Katonai Akadémián végezte tanulmányait. A bársonyos forradalmat követően a bethesdai Védelmi Hírszerzési Egyetemen, a Camberley-i Törzsfőiskolán, a londoni Védelemtudományi Királyi Főiskolán és a King’s College London hallgatójaként is tanult. Nemzetközi kapcsolatok terén szerezte mesterdiplomáját.
Pályafutása
A hadseregben
Délszláv háború 1991-től a katonai hírszerzésnek dolgozott. A délszláv háború idején az ENSZ békefenntartó erők, az UNPROFOR tagjaként szolgált. 1993 januárjában a horvátországi Karinban részt vett a szerbek gyűrűjébe került 50 francia békefenntartó kimentésében. Ezért a teljesítményéért megkapta a francia Becsületrendet, Václav Havel elnök pedig Bátorságért Érdemrenddel tüntette ki.
Vezetői pozíciók A boszniai eseményeket követően Pavel több magas rangú pozíciót is betöltött a cseh hadseregben, többek között a katonai hírszerzésnél, diplomataként és egy különleges alakulat parancsnokaként. 2002-ben léptették elő dandártábornoknak. Ezt követően összekötő volt az Amerikai Egyesült Államok Központi Parancsnokságánál, majd a cseh hadsereg képviselője több nemzetközi találkozón. bal|bélyeg|2017-ben Bardhyl Kollçaku albán vezérkari fönökkel. 2002 és 2007 között a különleges alakulatok parancsnoka, közös erők helyettes parancsnoka, illetve a Védelmi Minisztérium közös erőkkel foglalkozó szekciójának igazgatóhelyettese Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. 1993–1994-ben ő volt a cseh katonai attasé helyettese Belgiumban. 1999 és 2002 között képviselő volt a NATO brunssumi központjában. 2003-ban Tampában dolgozott, az Enduring Freedom hadművelet részeként. 2007 és 2009 között Csehország katonai képviselője volt Brüsszelben, majd 2010-ben és 2011-ben a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságán.
Irak amerikai inváziója idején, 2003-ban összekötő tiszt volt az amerikai központban, Katarban, melynek során arra is felhívta a figyelmet, hogy Irak akár tömegpusztító fegyvereket is használhat.
2011 júliusa és 2012 júniusa között a Cseh Fegyveres Erők vezérkarának helyettes főnöke volt, amit követően 2012. június 1-én megkapta a vezérkari főnöki címet.
A NATO Katonai Bizottságának elnökeként 2014 júliusában a cseh kormány jelölte a NATO Katonai Bizottságának élére és szeptemberben, az olasz és görög jelölteket megelőzve Vilniusban meg is kapta a megbízatást, ezzel a NATO második legmagasabb rangú vezetője lett. Ő volt az első ezen a poszton, aki olyan országból származott, ami tagja volt a Varsói Szerződésnek.
Elnöksége idején Pavel bevezette a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó közben hozott döntéseket, beleértve a NATO készenlétének fokozását. A Krím annexiója után - annak ellenére, hogy Oroszországot jelentős veszélynek tartotta - az együttműködés megújítására törekedett.
2015-ben kezdődő mandátuma 2018-ban járt le. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára méltatta munkásságát, amiért a bizottságot kiemelkedően vezette a NATO történetének egyik fontos időszakában. Munkájáért megkapta az amerikai Commander of the Legion of Merit érdemrendet.
2018–2022 2018-ban hadseregtábornokként, a békeidőben adható legmagasabb katonai rendfokozattal szerelt le, majd egyetemi előadóként és tanácsadóként dolgozott.
2020. április 6-án megalapította a Spolu silnější (Együtt, Erősebben) mozgalmat azzal a céllal, hogy segítse azokat, akik küzdenek a Covid19-pandémia hatásai ellen, melynek keretein belül főleg adományokat gyűjtött önkénteseknek. Ezek mellett a mozgalom célja volt, hogy felkészítse az országot hasonló jövőbeli krízisekre. Tagjai között voltak Dana Drábová nukleáris biztonsági államtitkár, Martin Hausenblas üzletember, Jana Šeblová és Jan Březina, Olomouc korábbi kormányzója. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettek egy tervet, amit aztán bemutattak Andrej Babiš miniszterelnöknek. Politikai szekértők a mozgalmat Pavel esetleges elnöki kampányának első lépésének tekintették és Hillary Clinton 2016-os elnöki kampányszlogenjéhez hasonlították.
2023-as elnökválasztás 2019-ben a Polgári Demokrata Párt, a KDU-ČSL, a TOP 09, a STAN és a Kalózpárt vezetői összegyűltek, hogy egyeztessenek a lehetséges elnökjelöltekről. Sajtóhírek szerint Pavel volt az egyik leggyakrabban megemlített név.
2022. június 29-én Pavel bejelentette, hogy indul a 2023-as elnökválasztáson. Nyilatkozata szerint, célja, hogy az országnak ne kelljen szégyellnie elnökét. 2022. szeptember 6-án hivatalosan is elindította kampányát, hogy „rendet és békét hozzon Csehországba.” Kampánya nyugatpárti és populizmus-ellenes volt. 2022. októberében egyike volt a négy jelöltnek, aki mögé beállt a Spolu szövetség.
Az első fordulóban, amit 2023. január 13–14-én tartottak, Pavel (35,4%) szavazatot kapott, éppen csak megelőzve a korábbi miniszterelnök Andrej Babišt. Az első két helyezett jutott tovább a második fordulóba. Pavel itt legyőzte Babiš-t, megszerezve a szavazatok 58,32%-át (). Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke személyesen gratulált neki Prágában.
Köztársasági elnökként (2023–) Petr Pavelt 2023. március 9-én iktatták be a Cseh Köztársaság elnökévé, mikor Miloš Zeman mandátuma lejárt. Beiktatási beszédében a méltóság, a tisztelet és a tisztesség fontosságát hangsúlyozta, valamint kijelentette, hogy célja egy közös, jövőbe mutató nemzeti vízió kialakításának elősegítése.
Első külföldi útjait elnökként Szlovákiába, Lengyelországba és Ukrajnába kívánta tenni, hogy megerősítse Csehország nemzetközi kötelezettségeit és kifejezze országa támogatását Ukrajna felé. Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij voltak az első államfők, akikkel beszélt megválasztása után. bélyeg|Petr Pavel az Európai Parlamentben. Hivatalba lépését követő első száz napban Pavel több intézkedést is kezdeményezett az elnöki hivatal működésének átláthatóbbá és nyitottabbá tétele érdekében. Törekedett arra, hogy a Prágai várat szélesebb körben megnyissa a nyilvánosság számára, javítsa az elnöki hivatal kommunikációját és döntéshozatali folyamatait, valamint közvetítő szerepet vállaljon a kormány és az ellenzék között a fontosabb belpolitikai kérdésekben. Elnökségének kezdetétől a köztársasági elnök iránti bizalom mintegy 20 százalékponttal, 58%-ra emelkedett, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értékének számít. Pavel ebben az időszakban három alkotmánybírót nevezett ki, és beszédet mondott a parlament két háza, a Képviselőház és a Szenátus előtt is. Politikai elemzők különösen szimbolikus gesztusait és a nyilvánossággal folytatott nyílt kommunikációját értékelték pozitívan.
2023 júniusáig Pavel a Cseh Köztársaság valamennyi szomszédos országába ellátogatott. Látogatásai során a Csehország és Németország közötti együttműködés elmélyítését szorgalmazta, és lépéseket tett a cseh–német kapcsolatok javítása érdekében, különösen a Sudetendeutsche Landsmannschaft érdekvédelmi szervezettel való viszony rendezésére. A 2023 májusában megrendezett Bajor-Cseh Barátsági Hetek alkalmából tett bajorországi látogatása – amelyre motorkerékpárral érkezett – jelentős médiavisszhangot váltott ki.
Pavel elnökségének kezdetétől határozottan támogatta Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, és következetesen a nyugati országok egységes fellépése mellett érvelt. 2023 áprilisában ő lett az első külföldi államfő, aki a háború kitörése óta Kelet-Ukrajnába látogatott; útja során cseh támogatást ajánlott fel a Dnyipropetrovszki terület újjáépítéséhez. 2023 júniusában, a Szabad Európa Rádió számára adott interjújában az Oroszországból származó, Nyugaton élő személyek fokozott biztonsági ellenőrzése mellett érvelt. Nyilatkozatában példaként a japán származású amerikaiak második világháborús internálását említette, ami jelentős bírálatot váltott ki az orosz ellenzék és az orosz média részéről. Pavel később pontosította kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy nem egyének megfigyeléséről beszélt, hanem olyan általános biztonsági intézkedésekről, amelyek célja a 2014-es vrběticei lőszerraktár-robbantásokhoz hasonló támadások megelőzése, valamint az orosz propaganda terjedésének visszaszorítása. Egyúttal kijelentette, hogy nem ért egyet a japán származású amerikaiak második világháború idején történt internálásával. Az interjút követően Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke félreértelmezte Pavel szavait, és felszólította a Nyugaton élő oroszokat, hogy lehetőség szerint térjenek vissza Oroszországba, arra hivatkozva, hogy fennáll a veszélye annak, hogy koncentrációs táborokba hurcolják őket. bélyeg|Petr Pavel az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolaval 2023-ban. 2023-ban Pavel több jelentős nemzetközi fórumon is felszólalt, többek között az Európai Tanács negyedik csúcstalálkozóján, az ENSZ-közgyűlésének 78. ülésszakán, az éghajlatváltozás rendezvényen, az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint az Európai Parlamentben. Beszédeiben a populizmus elleni fellépés fontosságát hangsúlyozta, az európai értékek világosabb magyarázatát szorgalmazta a polgárok felé. Az SDG-csúcstalálkozón a Békés, Igazságos és Befogadó Társadalmak Útkereső Szervezete 46 tagállama nevében ismertette közös nyilatkozatukat.
2024. január 15-én Pavel Izraelbe látogatott, hogy a 2023-as Izrael–Hamász-háború idején kifejezze szolidaritását az országgal. A látogatás ellen Prágában tüntetésekre is sor került. Az izraeli vezetőkkel folytatott tárgyalásait követően Pavel kijelentette, hogy támogatja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldását. Ezt követően Katarba utazott, ahol a konfliktus helyzetéről tárgyalt Tamín katari emírrel.
2025. február 6-án Pavel aláírta azt a törvényt, amely megtiltja az orosz állampolgárok számára a cseh állampolgárság megszerzését, még abban az esetben is, ha hosszú ideje Csehországban élnek. A jogszabályt bírálói diszkriminatívnak, valamint az európaisággal ellentétesnek minősítették.
2025. május 21-én Pavel elnöki kegyelmet adott négy, a 601. különleges erők csoportjába tartozó cseh katona ügyében, amelynek következtében megszüntették az ellenük folyó büntetőeljárást. A katonákat a Vahidullah Khan nevű afgán katona 2018-ban bekövetkezett halálával összefüggésben vizsgálták. Az eset egy, az afganisztáni Shindand légibázison történt belső támadást követően történt, amelyben egy cseh katonai kutyavezető életét vesztette, további két katona pedig megsérült. A vádak – köztük zsarolás és szolgálati kötelezettség elmulasztása – az elfogott afgán gyanúsítottal való bánásmóddal kapcsolatos állításokon alapultak. Pavel döntését a háborús körülmények rendkívüli és összetett jellegével, a feltételezett bűncselekmények erőszakmentes természetével, valamint az eljárás elhúzódó időtartamával indokolta. A cseh kormány által is támogatott határozat ritka példája volt az elnöki kegyelem alkalmazásának katonai ügyekben.