Jesmyn Ward amerikai regényíró, a Tulane Egyetem angol professzora, ahol Andrew W. Mellon bölcsészprofesszori címet kapott. Elnyerte a 2011-es National Book Award for Fiction Awardot második regényéért, a Salvage the Bones-ért, és elnyerte a National Book Award for Fiction díjat 2017-ben Sing, Unburied, Sing című regényéért."National Book Awards – 2011" . National Book Foundation. Retrieved March 27, 2012. (With acceptance speech by Ward, interviews with and readings by all five finalists.)Carolyn Kellogg (November 17, 2011). "Jesmyn Ward wins National Book Award for fiction" , The Los Angeles Times. 2012-ben Alex-díjat is kapottAngela Carstensen (January 24, 2012). "The Alex Awards, 2012" , School Library Journal. a családi szeretetről és a közösségről szóló történetéért a Katrina hurrikánnal szemben.Jeffrey Brown (August 26, 2011). "In 'Salvage the Bones,' Jesmyn Ward Tells Personal Story of Hurricane Katrina" , PBS NewsHour. Ő az egyetlen nő és egyetlen afroamerikai, aki kétszer nyerte el a National Book Award for Fiction díjat. Ward első három regénye mississippi "Bois Sauvage" fiktív városában játszódik. Negyedik regényében, a Let Us Descend címűben a főszereplő Annis talán egy korábbi Bois Sauvage-ban lakik, amikor a karolinai partvidékről bilincsbe verve elhurcolják, és egy New Orleans melletti Mississippi cukorültetvényen dolgoztatják.
Fiatalkora és tanulmányai Jesmyn Ward 1977-ben született a kaliforniai Berkeleyben.Cardé, Leslie (May 18, 2018), "Meet Jesmyn Ward, the celebrated novelist speaking at Tulane's commencement" , The New Orleans Advocate. Három évesen családjával a Mississippi állambeli DeLisle-be költözött. Szeretet-gyűlölet kapcsolat alakult ki szülővárosával, miután osztálytársai zaklatták mind az állami iskolában, mind pedig egy magániskolába járva, amelyet anyja munkaadója fizetett.Ed Lavandera (November 18, 2011). "Ignored by literary world, Jesmyn Ward wins National Book Award" , CNN.
Családjában elsőként járt főiskolára, angol nyelv és irodalom BA fokozatot szerzett 1999-ben, 2000-ben pedig M.A. diplomát szerzett médiatudományból és kommunikációból, mindkettőt a Stanford Egyetemen."Red All Over ". Stanford Magazine. Stanford Alumni Association. March/April 2013. Retrieved September 3, 2017. Refers to "Jesmyn Ward, '99, MA '00" as the author of Salvage the Bones, one of the titles chosen to be distributed at the university's World Book Night in April 2013.Jesmyn Ward (September 3, 2013). "No Mercy in Motion ". Guernica. guernicamag.com. Retrieved September 3, 2017. Ward azért döntött úgy, hogy író lesz, hogy öccseJulie Bosman (November 16, 2011). "National Book Awards Go to 'Salvage the Bones' and 'Swerve'" , The New York Times. emlékét tisztelje, akit egy ittas sofőr ölt meg 2000 októberében, közvetlenül azután, hogy Ward megszerezte a mesterképzését. A felelős sofőrt nem vádolták testvére haláláért, csak azért, mert elhagyta a baleset helyszínét.Ward, Jesmyn. “On Witness and Respair: A Personal Tragedy Followed by Pandemic.” Vanity Fair, 1 Sept. 2020, www.vanityfair.com/culture/2020/08/jesmyn-ward-on-husbands-death-and-grief-during-covid.
2005-ben Ward MFA-t (művészeti mesterfokozat) kapott kreatív írásból a Michigani Egyetemen. Nem sokkal később ő és családja a Katrina hurrikán kárvallottai lettek. Mivel a deLisle-i házukat gyorsan elöntötte az ár, a Ward család elindult autóval, hogy eljusson egy helyi templomba, de végül egy traktorokkal teli mezőn rekedtek. Amikor a földtulajdonosok végül ellenőrizték vagyonukat, nem voltak hajlandók meghívni az egyházközségeket otthonukba, azt állítva, hogy túlzsúfoltak. A fáradt és traumatizált család végül egy másik családtól kapott menedéket az úton.Alison Flood (November 17, 2011). "Hurricane Katrina novel wins National Book Award" , The Guardian.
Ward a New Orleans-i Egyetemen dolgozott, ahol napi ingázása a hurrikán által sújtott városrészeken vitte keresztül. A túlélők küzdelmét átérezve és saját, a viharban szerzett tapasztalataival megbékélve Ward három évig képtelen volt kreatívan írni – ez az idő kellett ahhoz, hogy kiadót találjon első regényéhez, a Where the Line Bleeds-hez.Noam Cohen (November 19, 2011). "Breakfast Meeting, Nov. 17" , The New York Times.
Pályafutása 2008-ban, amikor Ward úgy döntött, hogy felhagy az írással, és beiratkozik egy ápolónői programba, Doug Seibold elfogadta az Agate Publishing-nél Where the Line Bleeds című regényét. A regényt az Essence magazin a könyvklub válogatásába (Book Club Selection) választotta, és 2009-ben megkapta az American Library Association Black Caucus kitüntetését. Bekerült a Virginia Commonwealth University Cabell First Novelist Award-járaStaff (January 25, 2009). "Eighth Annual VCU Cabell First Novelist Award, 2009: Deb Olin Unferth for Vacation (McSweeney's)" , Virginia Commonwealth University Cabell First Novelist Award. és a Hurston-Wright Legacy Award-ra.Staff (November 2011). "2011 National Book Award Winner, Fiction. Jesmyn Ward. Salvage the Bones" , The National Book Foundation. Attól a naptól kezdődően, amikor Joshua és Christophe DeLisle ikerfőszereplők befejezik a középiskolát,Staff (BOMB 105/FAll 2008). "Where the Line Bleeds by Jesmyn Ward. Read by Jesmyn Ward. Podcast" , BOMB Magazine. ahol a Where the Line Bleeds követi a testvéreket, miközben döntéseik ellentétes irányba sodorják őket. Az ikrek nem voltak hajlandók elhagyni az Öböl-parti kis vidéki várost, ahol szerető nagymamájuk nevelte őket, ezért az ikrek nehezen találnak munkát. Joshua végül kikötői tiszt lesz, Christophe pedig kábítószer-kereskedő unokatestvéréhez csatlakozik. A Publishers Weekly egy főszereplős ismertetőjében Wardot "egy új hangnak nevezte az amerikai irodalomban", aki "rendíthetetlenül írja le a kétségbeeséssel teli, de reménytől sem mentes világot."Staff (September 22, 2008). "Fiction Review: Where the Line Bleeds by Jesmyn Ward" , Publishers Weekly.
Második regényében, a Salvage the Bones-ban (A csontok megmaradnak) Ward ismét rávilágít az Öböl partján felnövő szegény fekete testvérek közötti zsigeri kötelékre. A várandós tinédzser Esch Batiste, három bátyja és apjuk életét a Katrina hurrikán, a vihar napját megelőző 10 nap alatt és az azt követő napon.Staff (May 23, 2011). "Fiction Review: Salvage the Bones by Jesmyn Ward" , Publishers Weekly. Ward élénk nyelvezetet használ. metaforák a szerelem, a barátság, a szenvedély és a gyengédség alapvető aspektusainak megvilágítására.Ron Charles (November 9, 2011). "The turmoil before the storm" , The Washington Post. Ward elmondta Elizabeth Hoovernek, a The Paris Review-tól: „Dühít, hogy a fehér amerikai írók munkái univerzálisak lehetnek, és igényt tarthatnak a klasszikus szövegekre, míg a fekete és női szerzőket „másként” gettóba zárják. Esch-t ehhez a klasszikus szöveghez akartam igazítani, Médeia, az antihős egyetemes alakjához, hogy ezt a hagyományt nyugati irodalmi örökségem részeként állítsam. Az általam írt történetek sajátos közösségemre és népemre vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a részletek a mi körülményeinkre jellemzőek, de a túlélő, a vad nagyobb története lényegében egyetemes, emberi történet."Elizabeth Hoover (August 30, 2011). "Jesmyn Ward on 'Salvage the Bones'" , The Paris Review.
2011. november 16-án Ward elnyerte a National Book Award for Fiction-t a Salvage the Bonesért. Ed Lavandera, a CNN-nél 2011. november 16-án készített interjút, és azt mondta, hogy jelölése és győzelme is meglepetést okozott, mivel a regényt a mainstream bírálók nagyrészt figyelmen kívül hagyták. "Amikor hallom az embereket, akik arról beszélnek, hogy azt hiszik, hogy egy poszt-faji Amerikában élünk, felkapom a fejem, mert nem ismerem azt a helyet. Soha nem laktam ott. … Ha egy napon … kézbe tudják venni a munkámat, elolvassák, és emberi lénynek látják … a könyveim szereplőit, és együtt tudnak érezni velük, akkor úgy gondolom, hogy ez politikai tett” – nyilatkozta Ward a BBC News-tól Anna Bressaninnak adott televíziós interjújában. 2011. december 22-én.Anna Bressanin (December 22, 2011). "How Hurricane Katrina shaped acclaimed Jesmyn Ward book" , BBC News Magazine.
Ward 2012. január 23-án Alex-díjat kapott a Salvage the Bonesért. Az Alex-díjakat a Young Adult Library Services Association minden évben tíz, felnőtteknek írt könyvnek ítéli oda, amelyek erős visszhangot keltenek a 12–18 éves fiatalok körében.Staff (January 23, 2012). "YALSA's Alex Awards" , Young Adult Library Services Association. Angela Carstensen, a School Library Journalban a nyertes könyvekről kommentálva, az Alex-díj bizottság egykori elnöke, a Salvage the Bones-t egy regénynek nevezte, amelynek "kicsi, de intenzív követése van – minden olvasó átadta a könyvet egy barátjának."
Ward a tulane-i kinevezése előtt a kreatív írás adjunktusa volt a Dél-Alabamai Egyetemen.Jennifer Xu (November 15, 2011). "'U' MFA alum Jesmyn Ward nominated for National Book Award for 'Salvage the Bones'" , The Michigan Daily. 2008 és 2010 között Ward Stegner ösztöndíjas volt a Stanford Egyetemen.Stanford Creative Writing Program. "Current and Recent Stegner Fellows" , Stanford University. A 2010–2011-es tanévben John és Renée Grisham íróként dolgozott a Mississippi Egyetemen.<ref name=OleMiss>English Department. "John and Renée Grisham Writers in Residence" , University of Mississippi.</ref> Ward 2014 őszén csatlakozott a tulane-i karhoz. 2013-ban kiadta Men We Reaped című memoárját. 2017-ben MacArthur „zseniális ösztöndíjat” kapott a John D. és Catherine T. MacArthur Alapítványtól. Ugyanebben az évben megkapta a második Nemzeti Könyvdíjat harmadik regényéért, a Sing, Unburied, Sing-ért, így ő lett az első nő, aki két Nemzeti Könyvdíjat nyert szépirodalmiért. A regény Anisfield-Wolf Könyvdíjat is nyert.
2011 júliusában Ward azt írta, hogy befejezte harmadik könyvének első piszkozatát, és ezt nevezte a legnehezebb dolognak, amit valaha írt.Jesmyn Ward (July 7, 2011). "nearly there" , Jesmimi. 2013-ban jelent meg a Men We Reaped című emlékirat. A könyv testvére és négy másik fekete fiatal férfi életét tárja fel, akik a szülővárosában vesztették életüket.
2016 augusztusában a Simon & Schuster kiadta a The Fire This Time: A New Generation Speaks about Race című könyvet, amelyet Ward szerkesztett. A könyv kiindulópontja James Baldwin The Fire Next Time című könyve, az 1963-as klasszikus amerikai faji vizsgálata. A The Fire This Time közreműködői ezúttal többek között Carol Anderson, Jericho Brown, Garnett Cadogan, Edwidge Danticat, Rachel Kaadzi Ghansah, Mitchell S. Jackson, Honoree Jeffers, Kima Jones, Kiese Laymon, Daniel José Older, Emily Raboteau, Claudia Rankine, Clint Smith, Natasha Trethewey, Wendy S. Walters, Isabel Wilkerson, Kevin Young és maga Jesmyn Ward.
Harmadik regénye, a Sing, Unburied, Sing (Hallgasd a holtak énekét!) 2017-ben jelent meg,"Sing, Unburied, Sing" at Simon & Schuster. és számos kimerítő kritikát kapott, és 2017-ben elnyerte a National Book Award-ot a szépirodalomért.Paula Rogo, "Jesmyn Ward Wins Second National Book Award for 'Sing, Unburied, Sing'" , Essence, November 18, 2017. A Ward fiktív Mississippi városában, Bois Sauvage-ben játszódó regény három szemszögből meséli el a történetet, főként egy vidéki családon belül. Jojo, egy fiatal afro-amerikai fiú, a gyermekkortól a felnőttkorig érlelődik. Édesanyja, Leonie szenvedélybetegséggel és a gyermeknevelés kihívásaival küzd. Végül Richie, a Mississippi állam büntetés-végrehajtási intézetének tétlen szelleme kísérti Jojót, és könyörög a családjának, hogy segítsenek neki megtalálni a lezárást.
2018-ban Ward közreműködött a Men We Reaped prológusával a Xavier Review (38. kötet, 2. szám) különkiadásában, amely Thomas Bonner, Jr. előszavát és Robin G. Vander (a kötet mindkét szerkesztője) utószavát tartalmazza, egy kronológiát, és tizenöt esszét tudósoktól, köztük Trudier Harristól és Keith Cartwrighttól. Akkoriban ez volt az első könyv terjedelmű kiadvány Wardról.