bélyegkép|350x350px|Magyarország és Ukrajna elhelyezkedése Magyarország viszonyulása az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázióhoz a háború kezdete óta disszonáns. Az Európai Unió és NATO-tag Magyarország egyike volt azon kevés európai államnak, amelyik nem adott katonai segélyt, és nem engedte át más országok hadi jellegű szállítmányait sem. Ugyanakkor humanitárius segítséget nyújtott a háború kitörése után elmenekülteknek, és majdnem 45 ezren kaptak ideiglenes védelmi státuszt, bár ez az Európában kiadott státuszoknak csak 1 százaléka.az ukrán menekültek száma az Európai Unióban, Kárpátaljai Igaz Szó, 2026 június 10. 2024-ben magyarországi kereskedők biztosították Ukrajna áramellátásnak jelentős részét.https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250102/kiderult-messze-magyarorszag-nyujtotta-a-legnagyobb-arampiaci-segitseget-ukrajnanak-tavaly-732409 A magyar kormányt sok kritika érte a háborúhoz való hozzáállása miatt, belföldön és külföldön egyaránt: Orbán Viktor magyar miniszterelnök elítélte ugyan a háborút, de számos megnyilvánulása az agresszor Oroszország helyett a megtámadott Ukrajnát, a nyugati országokat és szervezeteiket, valamint politikai ellenzékét igyekezett felelősnek beállítani a háború elhúzódásáért és annak gazdasági következményeiért. A kormány és a hozzá közeli média, beleértve a közszolgálati televíziót is, eleinte következetesen kerülték, hogy az inváziót háborúnak nevezzék, helyette az orosz propaganda által is használt különleges katonai műveletként hivatkoztak az invázióra.A háború miatt összezáró EU – és a folyton kikandikáló Magyarország, Forbes, 2022. február 28.
Magyarországi civil szervezetek segítették az ukrán menekülteket és annak ellenére, hogy a határ menti települések azt jelentették, hogy alig kaptak állami segítséget az ukránok segítésére, a kormány több imázsvideót készített a menekültek megsegítéséről Orbán főszereplésével. A magyar kormány ellentmondásosan viselkedett az invázió közben, gyakran máshogy nyilatkoztak egyes javaslatokról belföldön és külföldön, és ez éles kritikákat váltott ki bel- és külföldön, különösen az Európai Unióban.
ENSZ-szavazások 2022. február 28-án az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése megnyitotta 11. rendkívüli ülésszakát, amely az Ukrajna elleni orosz invázió témájával foglalkozott. A közgyűlés 2023 februárjáig 6 határozatot fogadott el, Magyarország ezek mindegyikén szavazott. +HatározatDátumTartalmaMagyarország szavazataES-11/12022.03.02.Követeli az orosz csapatok azonnali kivonását Ukrajnából és elítéli Oroszország azon döntését, hogy elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.TámogattaES-11/22022.03.24Mély aggodalomnak ad hangot a civil lakosság és az infrastruktúra elleni orosz támadások miatt és újból elítéli az inváziót.TámogattaES-11/32022.04.07.Felfüggeszti Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, az állam által elkövetett súlyos és szisztematikus emberi jogi jogsértések miatt.TámogattaES-11/42022.10.12.Kimondja, hogy a Zaporizzsjai, Herszoni, Donecki és Luhanszki területeken végrehajtott orosz népszavazások érvénytelenek és illegálisak voltak. Valamennyi országot felszólítja hogy ne ismerjék el a területek orosz annektálását.TámogattaES-11/52022.11.14.Felszólítja Oroszországot, hogy fizessen háborús jóvátételt Ukrajnának.TámogattaES-11/62023.02.23.Törekvés egy igazságos és tartós béke létrehozására Ukrajnában az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elvei mentén, Ukrajna területi integritásának teljes tiszteletben tartásával.Támogatta
Segélyek, a menekülthelyzet kezelése
Segélycsomagok Magyarország kormánya az egyik az Európai Unióban, amely nem szállít Ukrajnának önvédelmi hadianyagot, illetve nem enged át az országon más tagállamok által küldött hadieszközöket. Az ellenzék e „hintapolitika” miatt többször kritizálta a kormányt.
Február 27-én Szijjártó Péter, Kárpátalja kormányzójával, Viktor Mikitával közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Magyarország közel 30 ezer tonna élelmiszerrel és üzemanyaggal segíti Ukrajnát a humanitárius katasztrófa enyhítése céljából. Március 2-án Orbán Viktor bejelentette az ország történetének egyik legnagyobb humanitárius akcióját, amin keresztül első lépésben 600 millió forint értékben küld élelmiszert, higiéniai eszközöket és gyermekápolási termékeket humanitárius segítségként Ukrajnába. Március 5-től működésbe lépett a kormány által létrehozott és február 26-án bejelentett, Híd Kárpátaljáért program. E keretében, a 1357-es nemzeti segélyvonalat hívók, hívásonként 500 forinttal tudták támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást. A programban a magyar Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is részt vesz.
December 6-án az uniós pénzügyminiszterek tanácsán, az Ecofinen csak Magyarország nem szavazta meg az Ukrajnának szánt segélyalapról szóló döntést. Itt is a segély miatt szóba került közös uniós hitelfelvétel elutasítása volt az indok, ugyanakkor a pénzügyminiszteri szavazás nem volt végleges erejű. Magyarország ezzel a többedik alkalommal vétózta meg egyedüliként az Unió tagállamainak szándékát a háború kitörése óta. Rácz András Oroszország-szakértő véleménye szerint ez a lépés diplomáciailag és szakmailag is súlyos melléfogás, mert ettől még dönthet az Unió másképp, ráadásul a tagállami segítség, amire Orbán is utalt korábban drágább hitellel jár, mintha az Unió tenné, mert a közösség nagyobb piaci befolyással rendelkezik.Szakértő: A magyar vétó erkölcsileg vállalhatatlan, és külpolitikai mélypontot jelent 24.hu, 2022. december 6. A magyar kormány már tagadni próbálta a történteket a hazai médiákban, a Pénzügyminisztérium közleményében az szerepelt, hogy: „A sajtóban ma tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin 2022.12.06-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása. Minden ilyen állítás álhír.” Később Orbán és Szijjártó Péter is tagadta az erről szóló híreket, ugyanakkor a külföldi sajtóban egyértelműen vétóként értékelték a lépést. Igaz, hogy a december 6-i döntés – ahogy fentebb is szerepelt – valóban nem magáról a segély odaítéléséről szólt, hanem annak pénzügyi feltételeinek kialakításáról, de a magyar vétó ezt is megakadályozta.Orbán, Varga és Szijjártó is próbálja tagadni a kedd délelőtti európai vétót 444.hu, 2022. december 6.
A menekülthelyzet Magyarországon bélyegkép|300x300px|Ukrán menekültek a magyar határon
Több civil szervezet és magánszemélyek is segítséget nyújtottak a Magyarországra érkező ukrán menekültek számára, főleg a határon és a fővárosi pályaudvarokon. Közben a kormány több imázsvideót készített a menekültek megsegítéséről Orbán főszereplésével, a civilek és a határon lévő települések, ahova a menekültek érkeztek viszont arról számoltak be, hogy nem igazán kaptak állami segítséget a munkájuk koordinálásához, sok mindent saját szervezésben voltak kénytelenek megoldani a sokszor családok, idősek, kisgyerekek vagy várandós nők szükségleteit illetően. A kormány segítséget ígért a Magyarországon maradó menekülteknek, bár azoknak egy százaléka sem kívánt Magyarországon maradni, de megkeresésre sem részletezte ennek módját a kormány. Felmerült a koronavírus tesztelésének kérdése is a menekültek kapcsán a kontinensen 2020-ban kezdődött Covid19-pandémia miatt. A kormányzat csak később jelentett be operatív intézkedéseket. Március 13-án Szijjártó Péter több bejelentést tett a Magyarországra érkezett menekültek támogatása kapcsán: kifejtette, azon munkaadók, akik Ukrajnából érkezett menekülteket alkalmaznak és hosszú távon gondoskodnak elhelyezésükről, szállásukról, valamint a foglalkoztatás helyére, azaz munkahelyükre való eljutásukról, támogatásra számíthatnak. Ezen támogatás havonta 60 ezer forintot jelentett foglalkoztatott menekültenként, és további 12 ezer forintot gyermekeikként. A kormány további bejelentett segítő intézkedései között volt, hogy a határátlépést 24 órássá tette a bajbajutottaknak a mihamarabbi átjutás érdekében, azonnali segítségpontok létrehozása a határ menti településeken, több településen 24 órás orvosi ügyelet és Covid-szűrés biztosítása. balra|bélyegkép|250x250px|Ukrajnai menekülteknek segítenek civilek az egyik magyarországi segítségponton A Katasztrófavédelem szervezte az elszállásolását az arra igényt tartóknak. Továbbá Magyarország biztosította, hogy ha valaki menekültstátuszt szeretne, a kérelmeket gyűjtőpontokon és a városokban lévő ügyfélszolgálatokon is be lehet nyújtani. A MÁV különvonatokat indított és térítésmentesen jegyeket biztosított a rászorulóknak. A Volánbusz is több különbuszt indított a menekültek szállítására. Magyarország a nagy segélyszervezeteknek 1,3 milliárd forintos támogatást biztosított. A kormány létrehozta a humanitárius tanácsot, azzal a céllal, hogy a segélyszervezetek munkáját koordinálják, adományt gyűjtsenek és azt az érintetteknek szállítsák, illetve egy külön munkacsoport segíti a munkát vállalni akaró menekültek munkába állásának folyamatát. A Nyugati pályaudvaron azonban kevéssé voltak érzékelhetők a kormány által emlegetett támogatások, a menekültek segítését továbbra is javarészt civilek végezték. A kormányzat végül március 21-ével megszüntette a pályaudvarok civil kezdeményezésű ellátó helyeit, és a BOK Sportcsarnokba irányított minden újonnan érkező menekültet, ahol továbbra is a korábbihoz hasonló ellátásban részesültek. Ide Kőbánya felső vasútállomásról buszokkal utaztatták a menekülteket. György István államtitkár szerint a kormányzat azért döntött csak három héttel a háború kitörése után a sportcsarnoki tranzitváró létrehozásáról, mert hírek szerint a várható menekültszámok növekedése „új minőséget igényel”, ezen kívül vissza akarták adni a hosszabb menekültellátásra nem alkalmas pályaudvarokat az utazóközönségnek, a civileknek pedig megköszönte az addigi munkájukat. György szerint a kormány a korábbi időszakban is elvégezte a feladatát a pályaudvarokon, és partnerként tekintenek azokra a szervezetekre, akik segítik a munkát – noha a civilek szerint sokáig ők csináltak szinte mindent.
A háború kitörése óta Magyarország minden ukrajnai menekülő személy számára biztonságot nyújt, az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon, hozzáférnek egyes szociális juttatásokhoz, a magyar egészségügyhöz és oktatáshoz. Emellett több nyelvtanulást, beilleszkedést segítő program is indult az elmúlt években. Az iskolákban például a tanrenden felül heti öt órában foglalkoznak magyar pedagógusok ukrán gyermekekkel segítve a felzárkózásukat. A magyar kormány ezáltal biztosítja nem csak az átmeneti ellátáshoz, hanem a tartós magyarországi tartózkodáshoz szükséges feltételeket is.
Az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyek központi tájékoztató weboldala (www.safeinhungary.gov.hu) is létrehozásra került, ahol naprakész információk érhetők el angol, magyar, ukrán és orosz nyelven egyaránt, amelyek segítik a hazánkba érkező menekülők mindennapi boldogulását.