A Széchenyi–Wenckheim kastély Békés vármegye legfiatalabb és egyben legromosabb kastélya, amely a Pósteleken elhelyezkedő szabadidőparkban tekinthető meg.
Története A XIX. század során került a Wenckheim család birtokába Póstelek, amelyet a gerlai birtokhoz csatoltak. 1874-ben Gerla-Póstelek néven falut alapított gróf Wenckheim Károly. Az 1888-as árvizet követően a községet Dobozhoz csatolták. Később, 1895-ben a birtok Wenckheim Krisztinához került ajándékként a Széchenyi Antallal kötött házasságukat követően.
1905-ben a grófnő elkezdte terveztetni a kastélyt, amelyet neobarokk stílusban szerettek volna kivitelezni. Építője a mai napig ismeretlen. Egyesek szerint a bécsi születésű építészvállalkozó, Siedek Viktor, mások szerint a győri származású kopcsányi Shclichter Lajos volt. A kastély építése 1906-ban kezdődött meg és három évvel később költözhetett be a pár.
A kastély az 1910-es és az 1920-as évek eleje között élte fénykorát. A grófnő két lánya, Antoinette és Ilona itt kötötte házasságát. Azonban gróf Széchenyi Antal 1924-es halálát követően már csak Wenckheim Krisztina lakott itt, és itt volt legkisebb fia, gróf Széchenyi Károly híres fa- és gyümölcstermelő birtoka. 1944 őszén végül ők is emigráltak az Amerikai Egyesült Államokba, és magára hagyták a kastélyt.
A második világháború végéhez közeledve a környékbeli lakosok az épület berendezéseit széthordták, megrongálták és a kastélyt teljesen kifosztották. 1947-ben egy tervezet született avval kapcsolatban, hogy a romos épületbe helyezzék el a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő Intézetet. Ez végül nem valósult meg, és a kastély állami kézbe került. Az 1960-as években alagsorában sertészsírt tárolt a Földművelési Szövetkezet.
Az 1970-es években a kastély a megyei tanács, majd a rendszerváltást követően az önkormányzat tulajdonába került. 1983-ban egy polgárvédelmi gyakorlat keretén belül az addigra életveszélyes állapotba került épületet meg kellett volna semmisíteni és romjait el kell volna hordani. Végül csak a düledező falakat és a veszélyes elemeket semmisítették meg. Azóta több esetben is történt kísérlet a kastély rekonstruálását illetően.
Az épület A kastélynak összesen 72 helyisége volt. A földszinten egy fogadóhelyiség, egy hall és 28 lakószoba, még rádiószoba és grófnői kisszalon is volt. Az emeleten egy felülvilágítós hall és 12 vendégszoba helyezkedett el. A kastély a víz- és áramellátását egy gépház, a meleg vizet, illetve a légfűtést szénkazán, a szobák egyéni fűtését cserépkályhák biztosították. A szobákat parketta borította (pl. rózsaszín, zöld és dohánybarna), amiről egy-egy helyiség is a nevét kapta.
A kastélypark Az új kastély környezetében az 1920-as évek során parkot alakítottak ki 14 hektáron. A ritka növényeket a család más uradalmainak kertjeiből hozták ide és a Hajlási erőd tölgy-, illetve kőris faállományát is felhasználták. Később tűlevelűeket is ültettek egyes sorokban. A keleti homlokzatban geometrikus díszkertet alakítottak ki, míg a nyugati részen úszómedence, illetve egy csónakázótó volt. A tavak vizét artézi kút biztosította.
Érdekességek bélyegkép|A kastélyrom egy másik szemszögből nézve Az amerikai Netflix stábja az Árnyék és csont című sorozat egyik epizódját a kastély környékén forgatta 2020 februárjában. Tarr Béla rendezésében a Sátántangó pár jelenlétét forgatták
Jegyzetek
Források Pósteleki Wenckheim-kastély leírása
Kategória:Békés megye kastélyai Kategória:Wenckheim-kastélyok Kategória:Magyarország 20. századi építményei Kategória:Magyarország elpusztult építményei