George Edward Stanhope Molyneux Herbert, Carnarvon 5. grófja, angol arisztokrata, aki főként arról ismert, hogy ő finanszírozta az ásatást, melynek során felfedezték Tutanhamon sírját a Királyok völgyében.

Családi háttere és neveltetése Hampshire-ben, családja highclere-i birtokán született, apja Henry Herbert, Carnarvon 4. grófja, kiemelkedő tory államférfi, anyja a gróf első felesége, Lady Evelyn Stanhope, akinek szülei Anne Stanhope, valamint George Stanhope, Chesterfield 6. grófja voltak. Féltestvére Aubrey Herbert volt. Születésétől kezdve a Lord Porchester címet viselte, ami apja második legmagasabb címe. Az Eton College-be és a cambridge-i Trinity College-ba járt. 1885-ben megörökölte a derbyshire-i Bretby Hallt anyai nagyanyjától, Anne Elizabeth chesterfieldi grófnétól, 1890-ben pedig apjától a grófi címet. bélyegkép|260px|Lady és Lord Carnarvon 1921 júniusában 1895. június 2-án Lord Carnarvon feleségül vette Almina Victoria Maria Alexandra Wombwellt, Alfred de Rothschild bankár házasságon kívül született lányát a westminsteri Szent Margit-templomban. Rothschild kifizette Carnarvon meglévő adósságait és £500 000 hozományt adott lányával. A házaspárnak két gyermeke született: 

Henry George Herbert, Carnarvon 6. grófja (1898. november 7. – 1987. szeptember 22.), felesége Anne Catherine Tredick Wendell (meghalt 1977-ben), egy fiuk (a 7. gróf) és egy lányuk született. 1936-ban elváltak. A gróf 1939-től 1947-ig Tilly Losch színésznővel élt házasságban. Lady Evelyn Leonora Almina Herbert (1901. augusztus 15. – 1980. január 31.), férje Sir Brograve Beauchamp baronet, akitől egy lánya született.Charles Mosley, editor, Burke's Peerage, Baronetage & Knightage, 107th edition, 3 volumes (Wilmington, Delaware: Burke's Peerage (Genealogical Books) Ltd, 2003).

Lóversenyek Carnarvon, aki házasságának köszönhetően rendkívüli vagyonra tett szert, eleinte versenylovak tulajdonosaként és vakmerő autóvezetőként lett híres. 1901-ben súlyos autóbalesetet szenvedett a németországi Bad Schwalbach közelében; teljes mértékben sosem épült fel belőle. 1902-ben alapította a Highclere Stud tenyészfarmot, telivér versenylovak tenyésztésére. 1905-ben az új Newbury Lóversenypálya egyik stewardja lett; családja azóta is kapcsolatban áll a lóversenypályával. Unokája, a 7. gróf 1969 óta II. Erzsébet versenymenedzsere és a királynő egyik legközelebbi barátja volt.

Egyiptológia Lord Carnarvon lelkes amatőr egyiptológus volt. 1903-tól feleségével együtt gyakran telelt Egyiptomban, ahol műkincseket vásároltak angliai gyűjteményük számára. jobbra|bélyegkép|360x360px| Lord Carnarvon, lánya, Lady Evelyn Herbert és Howard Carter a Tutanhamon újonnan felfedezett sírjához vezető lépcső tetején, 1922 novemberében. Harry Burton’s photos of Tutankhamun’s Tomb, Griffith Institute Archive. 1907-ben a lord a Théba közelében lévő Deir el-Bahariban található nemesi sírok feltárását kezdte szponzorálni. A feltárás vezetésével Howard Cartert bízta meg, akit Gaston Maspero, az Egyiptomi Régészeti Hivatal vezetője javasolt neki. 1912-ben Carnarvon és Carter publikálták Five Years’ Exploration at Thebes, című művüket, melyben addigi ásatásaikról számoltak be.

1914-ben Lord Carnarvon megkapta a Királyok völgyében folyó ásatások koncesszióját, mert Theodore Davis lemondott róla. A munka vezetését Carter vette át. Az első világháború idejére a feltárások abbamaradtak, de 1917-ben folytatódtak. 1922-ig nem sok jelentős leletet találtak, és Lord Carnarvon úgy döntött, ez az utolsó év, amikor még finanszírozza az ásatást. 1922. november 4-én azonban Carter táviratot küldött neki Angliába, ezzel a szöveggel:

Bár 1903-as autóbalesete óta mozgássérültként élt, Lord Carnarvon visszatért Egyiptomba, lánya, Lady Evelyn kíséretében. A sírt november 29-én nyitották meg hivatalosan, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsa felügyelete alatt. Ugyanakkor november 26-án és 27-én Carter, asszisztense, Arthur Callender, Lord Carnarvon és Lady Evelyn több engedélyezetlen látogatást is tett a sírban, és jelen voltak, amikor Carter apró vágást ejtett a bejárat jobb felső sarkában. Carter egy gyertya fényénél kémlelt be a nyíláson. Carnarvon kérdésére: – „Lát valamit?” – Carter azt felelte: – „Igen, csodálatos dolgokat!”Lord Carnarvon's description, 10 December 1922, quoted in: Ezután beléptek a sírba, az ókor óta elsőként. Callender kábeleket húzott ki az elektromos világításhoz, melynek fényében különféle tárgyak váltak láthatóvá: aranyozott kerevetek, ládák, trónok és szentélyek. Két másik, lepecsételt bejáratot is találtak, melyek egyike a sírkamrába vezetett; a bejáratokat Tutanhamon két, életnagyságú szobra őrizte. A sírkamra bejáratán kisebb lyukat találtak, melyen át Carter, Carnarvon és Lady Evelyn bekúsztak a helyiségbe.

Lord Carnarvon 1922 decemberében visszautazott Angliába, majd 1923 januárjában újra Egyiptomba ment, hogy jelen legyen a sírkamra hivatalos megnyitásán, amelyre február 16-án került sor. A megnyitás előtt az ásatásról való tudósítás exkluzív jogát eladta a The Times-nak. Ez segített a munkálatok finanszírozásában, de kiváltotta a többi újság neheztelését, valamint az egyiptomi hatóságokét is, amiért az egyiptomi sajtót is kizárták.

Február végén a lordnak nézeteltérése támadt Carterrel, valószínűleg az ásatást felügyelő egyiptomi hatóságokkal való bánásmód miatt, ezért az ásatást egy időre félbe kellett hagyni. A munkálatok március elején indultak újra, miután Carnarvon elnézést kért. Ez volt a lord utolsó jelentősebb tevékenysége az ásatással kapcsolatban, mivel nem sokkal később súlyosan megbetegedett.

Halála bélyegkép|260px|Lord Carnarvon sírja a Beacon Hillen 1923. március 19-én Carnarvont megcsípte egy szúnyog, és a seb borotválkozás közben megsérült, majd elfertőződött. Április 5-én a lord meghalt a kairói Continental-Savoy Hotelban, a korabeli jelentések szerint vérmérgezésben, amely tüdőgyulladássá súlyosbodott. Április 14-én Lady Almina Carnarvon hazaszállította férje testét Angliába. Sírja tükrözi a régészet iránti érdeklődését: egy ősi dombra épült erőd területén található, a Beacon Hillen, ahonnan kilátás nyílik a lord ősi családi fészkére, Highclere várára. Carnarvon felesége, Lady Almina később újra férjhez ment.

Lord Carnarvon halála után a Királyok völgyében talált leletek az egyiptomi kormány tulajdonába kerültek. Örökösei 1930 áprilisában 35 000 fontot kaptak cserébe.

Legendák személye körül Az újságok szenzációhajhász híreinek köszönhetően a popkultúrában megjelent a fáraó átkának legendája, melynek újabb tápot adott Sir Arthur Conan Doyle felvetése, mely szerint Carnarvon halálát azok az „elementálok” okozták, amelyeket Tutanhamon papjai alkottak a sír őrzésére. Howard Carter „marhaságnak” nevezte a feltételezést, és annyit fűzött hozzá, hogy „az egyiptológus gondolkodásmódját (...) nem a félelem jellemzi, hanem a tisztelet és az áhítat (...) az ostoba babonák teljességgel távol állnak tőle.”Winstone, H.V.F. Howard Carter and the Discovery of the Tomb of Tutankhamun, Barzan, Manchester. 2006, p. 365.

A történetek némelyike egyértelműen csak kitaláció, például az, hogy a sírkamra falán átokszöveget találtak. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok, akik részt vettek a sír felfedezésében és kiürítésében, átlagban nem rendelkeztek az átlagosnál alacsonyabb élettartammal. A The Lancet nevű orvosi folyóirat dokumentumok és tudományos források vizsgálata alapján megállapította, hogy Carnarvon halálának nagy valószínűséggel nem volt köze Tutanhamon sírjához – ezzel megcáfolta azt az elméletet, amely szerint a sírban talált toxikus gombák jelenléte szerepet játszott a lord halálában. Bár a lord egyike volt azoknak, akik többször is beléptek a sírba, a szintén ott járt 25 európai közül senki nem betegedett meg az ezt követő hónapokban. Carnarvon halálának hivatalos oka „'[arci] orbánc (a bőr és az alatta lévő lágy szövetek streptococcus-fertőzése) hatására kialakuló tüdőgyulladás'; a tüdőgyulladás alighanem csak egyike volt a folyamatosan terjedző fertőzés hatására kialakult komplikációknak, amelyek végül több szerv leállását eredményezték”. A The Lancet szerint a lord korábban is hajlamos volt súlyos és gyakori, a tüdőt érintő fertőzésekre, „valószínűleg egy akut hörghurut is a halálát okozhatta volna, és ebben a legyengült állapotban immunrendszerét könnyedén legyőzte az orbánc”.

A populáris kultúrában Carnarvon alakja több filmben, videojátékban és tévés produkcióban felbukkan: Harry Andrews alakítja a Columbia Pictures Television 1980-as, The Curse of King Tut's Tomb című filmjében. Julian Curry alakítja az IMAX 1998-as, Mysteries of Egypt című dokumentumfilmjében. Julian Wadham alakítja a BBC 2005-ös, Egypt című dokudrámájában. Sam Neill alakítja az ITV 2016-os, Tutankhamun című sorozatában. A múmia című 1999-es filmben Evelyn Carnahan alakját Carnarvon lányáról nevezték el. A szereplő meg nem nevezett apját „az egyiptológia egyik legnagyobb pártfogójaként” említik. A NetHack nevű, szöveges videójátékban a régész küldetés vezetőjét Lord Carnarvonnak hívják. Carnarvon vidéki rezidenciája, Highclere vára a Downton Abbey televíziós sorozat forgatási helyszíne, leszámítva az alagsori jeleneteket, amelyek egy londoni stúdióban készültek, mivel Highclere-ben ezt a helyet Carnarvon egyiptomi gyűjteménye foglalja el.

Származása

Művei

Források

További hivatkozások (Howard Carterrel): Five Years' Explorations at Thebes - A Record of Work Done 1907-1911, ed. Paul Kegan, 2004 (). Five Years' Explorations at Thebes Fiona Carnarvon, Egypt at Highclere - The discovery of Tutankhamun, Highclere Enterprises LPP, 2009. Fiona Carnarvon, Carnarvon & Carter - the story of the two Englishman who discovered the tomb of Tutankhamun, Highclere Enterprises LPP, 2007. Elisabeth David, Gaston Maspero 1846-1916, Pygmalion/Gérard Watelet, 1999 (). Cross William, Carnarvon, Carter and Tutankhamun Revisited. The hidden truths and doomed relationships, Book Midden Publishing, 2016 (). Cross William, Lordy! Tutankhamun's Patron As A Young Man , Book Midden Publishing, 2012 (). Cross William, The Life and Secrets of Almina Carnarvon : 5th Countess of Carnarvon of Tutankhamun Fame , 3rd Ed 2011 ( ). Cross William, Catherine and Tilly: Porchey Carnarvon's Two Duped Wives: The Tragic Tales of the Sixth Countesses of Carnarvon, Book Midden Publishing, 2013 ( ).

Kategória:Angol régészek Kategória:Egyiptológusok Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek

Kategória:Nagy-britanniai grófok