Howard Eric Jacobson brit regényíró és újságíró.
Fiatalkora Jacobson Manchesterben született orosz-zsidó származású szülők gyermekeként (apja szülei a mai Ukrajna területén fekvő Kamjanec-Pogyilszkijból származtak, édesanyja Litvániából).Howard Jacobson, "Russia, My Homeland", Tablet, 15 Jan. 2020 Van egy testvére.Patrick Kidd, Unforgotten trauma, The Times, London, 1 March 2022, page 17. Prestwichben nevelkedett, és a Nagy-Manchester-i Whitefield Stand Gimnáziumban tanult, majd angolul tanult a Cambridge-i Downing College-ban F. R. LeavisFrank Raymond "F. R." Leavis (1895. július 14. – 1978. április 14.) a huszadik század eleje-közepe angol irodalomkritikusa volt. kezei alatt. 2:2-vel végzett.
Három évig előadásokat tartott a Sydney-i Egyetemen, majd visszatért Nagy-Britanniába, hogy a cambridge-i Selwyn College-ban tanítson. Későbbi tanári posztjai közé tartozott a Wolverhampton Polytechnic 1974 és 1980 közötti időszaka.International who's who of authors and writers, London: Europa Publications, 2003, p.271
Pályafutása Jacobson Wolverhamptonban töltött ideje volt az alapja első regényének, a Coming from Behindnek, egy egyetemi vígjátéknak, amely egy bukott politechnikumról szól,A politechnikum egy felsőfokú oktatási intézmény volt Angliában. amely azt tervezi, hogy egyesíti létesítményeit egy helyi futballklubbal. Egy 1985-ös BBC Jacobson-interjú szerint a futballstadionban való tanítás epizódja az egyetlen része a regénynek, amely egy valós eseményen alapul. 1987-ben útikönyvet is írt In the Land of Oz (Óz földjén) címmel, amelyet Sydney-ben vendégakadémikusként kutatott.
Jacobson szépirodalmát, különösen az 1998 óta megjelent hat regényében, elsősorban a diszkurzív és humoros stílus jellemzi.Ragi, K. R., "Howard Jacobson's The Finkler Question as a Post-Holocaust Fiction", in Labyrinth: An International Refereed Journal of Postmodern Studies. July 2014, vol. 5, issue 3, pp. 50-55. Munkájának visszatérő témái közé tartoznak a férfi-nő kapcsolatok és a XX. század közepén és végén Nagy-Britanniában szerzett zsidó tapasztalatok. Olyan prominens zsidó-amerikai regényírókhoz hasonlították, mint Philip Roth, különösen amiatt, hogy fikcióiban kettős alakokat alkotott önmagáról.A doppelgänger egy élő személy biológiailag nem rokon hasonmása vagy kettőse.
1999-ben megjelent The Mighty Walzer''' című regénye, amely egy tizenéves ping-pong bajnokról szól, elnyerte a Bollinger Everyman Wodehouse-díjat képregényírásért. Az 1950-es évek Manchesterében játszódik, és Jacobson, aki tizenéves korában maga is asztalitenisz-rajongó volt, elismeri, hogy az önéletrajzi elemnél több van benne. 2002-ben megjelent regénye: Who's Sorry Now? – melynek központi szereplője egy dél-londoni zsidó poggyászbáró (bőröndmágnás) – és 2006-os Kalooki Nights című regénye bekerült a Man Booker-díjra. Jacobson úgy jellemezte a Kalooki Nights-t, mint „a legzsidóbb regényt, amelyet valaha bárki, bárhol írt”. 2007-ben elnyerte a JQ Wingate-díjat.
Amellett, hogy szépirodalmat ír, a The Independent újság heti rovatában is közreműködik, mint író. Az utóbbi időben több alkalommal támadta az Izrael-ellenes bojkottokat, és emiatt „liberális cionistának” titulálták.
2010 októberében Jacobson elnyerte a Man Booker-díjat The Finkler Question című regényéért, amely Kingsley Amis 1986-os The Old Devils című műve óta az első képregény, amely elnyerte a díjat. A Bloomsbury által kiadott könyv feltárja, mit jelent ma zsidónak lenni, és a „szerelemről, veszteségről és férfibarátságról” is szól. Andrew MotionSir Andrew Motion (1952. október 26. –) angol költő, regényíró és életrajzíró, aki 1999 és 2009 között költődíjas volt., a bírák elnöke így nyilatkozott: "A Finkler-kérdés egy csodálatos könyv: természetesen nagyon vicces, ugyanakkor nagyon okos, nagyon szomorú és nagyon finom. Ez minden, aminek látszik, de sokkal több annál. Teljesen méltó nyertese ennek a nagyszerű díjnak." Zoo Time (Állatkerti idő) című regénye elnyerte a Bollinger Everyman Wodehouse-díjat (2013); Jacobson másodszor nyerte el ezt a díjat (az elsőt 1999-ben a The Mighty Walzer-ért).
2014 szeptemberében Jacobson J című regénye bekerült a 2014-es Man Booker-díjra.
Jacobson azzal érvelt, hogy a természettudományos és technológiai oktatás jobban elősegíti a terrorizmust, mint a művészeti és társadalomtudományi oktatás.
Stílusa Bár Jacobson "zsidó Jane Austen"-ként jellemezte magát (válaszul arra, hogy "az angol Philip Roth"-ként írták le), azt is kijelenti: "Semmiképpen nem vagyok hagyományosan zsidó. Nem megyek shulba.A Jiddis shul: iskola, zsinagóga. Azt érzem, hogy zsidó elmém van, zsidó intelligenciám van. Úgy érzem, kötődöm a múlt korábbi zsidó elméihez. Nem tudom, hogy milyen bajba sodor valakit, ez a vitatkozó elme. Azt, hogy mi a zsidó, azt 5000 év tapasztalata tette, ez alakítja a zsidó humorérzéket, ez formálta a zsidó bunkóságot vagy szívósságot." Azt állítja, hogy "a vígjáték nagyon fontos része annak, amit csinálok."
Televízió, rádió Jacobson olyan televíziós műsorokat írt, mint a Channel 4 Howard Jacobson Takes on the Turner című 2000-es, és 2002-ben a The South Bank Show című sorozata, amelynek „Miért számít a regény” (Why the Novel Matters) című kiadása volt. Egy korábbi profil 1999-ben jelent meg a sorozatban, és a My Son the Novelist (Fiam, a regényíró) című televíziós dokumentumfilm előzte meg az Arena sorozat részeként 1985-ben."Arena: My Son the Novelist", BFI Film and TV Database Két nem fikciós könyvét – Roots Schmoots: Journeys among Jews (1993) és Seriously Funny: From the Ridiculous to the Sublime (1997) – televíziós sorozatokká alakították.
Jacobson 2009 januárjában mutatta be a Jesus The Jew című, a Christianity, A History című epizódját az UK Channel 4-en,"Behold! The Jewish Jesus" by Howrd Jacobson, The Guardian, 8 January 2009 2010-ben pedig a Creation-t, a Channel 4 sorozat első részét, The Bible: A History című részt.
2010. november 3-án Jacobson fellépett egy Intelligence Squared vitában (hagyd abba a keresztények szidását, Nagy-Britannia keresztényellenes országgá válik) az indítvány mellett.
2011 februárjában Jacobson megjelent a BBC Radio 4 Desert Island Discs című műsorában. Zenei választásai között szerepelt J. S. Bach, Wolfgang Amadeus Mozart és Louis Armstrong művei, valamint a Whirlwinds ritka, 1964-es "Look at Me" című kislemeze.The Whirlwinds - Look At Me Kedvence Al BowllyAlbert Allick Bowlly (1898. január 7. – 1941. április 17.) mozambiki születésű dél-afrikai–brit énekes és jazzgitáros volt, aki az 1930-as években volt népszerű Nagy-Britanniában. "You're a Sweetheart"You're a Sweetheart volt, Lew Stone-nal és bandájával.
Megírta és bemutatta a Brilliant Creatures (2014) ausztrál életrajzi sorozatot,A Brilliant Creatures egy kétrészes ausztrál életrajzi dokumentumfilm-sorozat az 1960-as években Londonba utazó négy jelentős emigránsról, akik több évtizeden keresztül nemzetközi hírnevet szereztek ott és New Yorkban is. Germaine Greer, Clive James, Barry Humphries és Bob Hughes történetét Howard Jacobson írta és mutatta be. A sorozat az Australian Broadcasting Corporation közreműködésével készült, amely először 2014 szeptemberében sugározta a sorozatot. amely négy híres külföldi képrombolóról szól.Brilliant Creatures: Germaine, Clive, Barry & Bob Official website at ABC
Magánélete Jacobson háromszor nősült. 21 évesen eljegyezték, miközben Cambridge-ben tanult, majd 1964-ben feleségül vette első feleségét, Barbarát, miután diplomát szerzett, amikor 22 éves volt. Van egy fiuk, Conrad Jacobson, aki 1968 decemberében született. Cambridge-i ideje alatt Barbara részt vett Leavis néhány szemináriumán Jacobsonnal. Mielőtt elhagyták Cambridge-et, részt vettek egy bulin, ahol a vendégek között volt Simon GraySimon James Holliday Gray CBE (1936. október 21. – 2008. augusztus 7.) angol drámaíró és memoáríró, aki szintén 20 éven át angol irodalom egyetemi oktatóként dolgozott a londoni Queen Mary egyetemen. drámaíró és Germaine Greer is, akinek Jacobson Sydney-ben töltötte be az állását.
1964 végén Howard és Barbara Ausztráliába emigrált, ahol hathetes utazást tettek a P&O SS Orianán.Az SS Oriana volt az Orient Steam Navigation Company utolsó óceánjárója. Vickers-Armstrongsban (Barrow-in-Furness, Cumbria, Anglia) építették, és 1959. november 3-án avatta vízre Alexandra hercegnő. Érkezéskor Jacobson előadói státuszt vállalt a Sydney Egyetemen. 1967-ben tértek vissza Manchesterbe, rövid ideig ott éltek, mielőtt Londonba költöztek volna, ahol Conrad született. Ezt követte Howard, aki a Cambridge-i Selwyn College-ban tanított, majd a Cambridge Marketen kézitáskákat és bőrárut árusító családi vállalkozását vezette. Jacobson visszatért Ausztráliába, amikor Conrad 3 éves volt. Tanítói állás nélkül maradt, végül több év után visszatért az Egyesült Királyságba. Barbara távollétében elvált tőle. Egy 2008-ban született Ziva unokájuk van.
Második feleségét, Rosalin Sadlert 1978-ban vette feleségül; 2004-ben elváltak. 2005-ben Jacobson harmadszor házasodott össze Jenny De Yong rádiós és tévés dokumentumfilm készítővel. Azt mondta: "Az utolsó feleségem. Itthon vagyok, ez így van."
Politika 2014 augusztusában Jacobson egyike volt annak a 200 közéleti személyiségnek, akik aláírták a The Guardiannek írt levelet, amelyben a skótokat a függetlenség elleni szavazásra buzdították a skót függetlenségi népszavazás előtt.
2017 novemberében Jacobson csatlakozott Simon Sebag Montefiore-hozSimon Jonathan Sebag Montefiore (1965. június 27. –) brit történész, televíziós műsorvezető, népszerű történelmi könyvek és regények szerzője. és Simon SchamáhozSir Simon Michael Schama (1945. február 13. –) angol történész, aki művészettörténetre, holland, zsidó és francia történelemre szakosodott. A Columbia Egyetem történelem és művészettörténet egyetemi professzora., és levelet írt a The Timesnak a Munkáspárt antiszemitizmusa miatti aggodalmaikról Jeremy Corbyn vezetése alatt, különös tekintettel az anticionizmus növekedésére és „antiszemita jellemzőire”. Schama és Sebag Montefiore is írt történelmi műveket Izraelről, míg Jacobson rendszeresen írt Izraelről és az Egyesült Királyság zsidó közösségéről az újság hasábjain. 2018 szeptemberében Jacobson részt vett az Intelligence SquaredAz Intelligence Squared egy médiacég, amely élő vitákat és más kulturális eseményeket szervez szerte a világon. vitájában a „Jeremy Corbyn alkalmatlan miniszterelnöknek” című indítványról. Jacobson további kritikát fogalmazott meg a párttal szemben 2019 júliusában, amikor más vezető zsidó személyiségekhez csatlakozva a The Guardiannek írt levelében kijelentette, hogy az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság által a párt ellen az antiszemitizmussal kapcsolatos vádakkal kapcsolatos vizsgálat "egy nemzetközi és történelmi szégyenfolt", és a párt és a legtöbb brit zsidó közötti bizalom "javíthatatlanul megromlott". Idézet Soha nem leszünk meggyőződve arról, hogy az antiszemitizmus problémáját kezelik, ha a vele foglalkozó emberek nem beszélhetnek az antiszemitizmusról anélkül, hogy ki ne mondanák: „és a rasszizmus minden más formája”. Corbyn még soha nem mondott antiszemitizmust anélkül, hogy ne mondta volna, hogy „minden rasszizmus” – mintha mindenki mástól bocsánatot kellene kérnie, mielőtt bocsánatot kérhetne az antiszemitizmusért.
Bibliográfia Fikció
Peeping Tom, Chatto & Windus, 1984 Redback, Bantam, 1986 The Very Model of a Man, Viking, 1992 No More Mister Nice Guy, Cape, 1998 The Mighty Walzer, Cape, 1999 Who's Sorry Now?, Cape, 2002 The Making of Henry, Cape, 2004 Kalooki Nights, Cape, 2006 The Act of Love, Cape, 2008 The Finkler Question, Bloomsbury, 2010 (Winner of the 2010 Man Booker Prize) Zoo Time, Bloomsbury, 2012 J, Bloomsbury, 2014 (shortlisted for the 2014 Man Booker Prize) Shylock Is My Name: a novel, Hogarth 2016 Pussy: a novel, Cape, April 13, 2017 Live a Little, Cape, 2019
Non-fiction Shakespeare's Magnanimity: Four Tragic Heroes, Their Friends and Families (co-author with Wilbur Sanders), Chatto & Windus, 1978