Cserfalvi Eliz (egyéb írásmódok és nevek: Cserfalvy, Aliz, Elise, Elisabeth, Erzsébet) (Budapest, 1926. február 23. – Svájc, ?) magyar–svájci hegedűművész.

Élete Szegény családból származott. Apja Cserfalvi Lajos (1900–1968) tűzoltó, anyja Ádám Jozefa varrónő volt. Családneve eredetileg Csicsák volt, melyet valószínűleg apjával egyidőben – 1933-ban – változtatott Cserfalvira. A hangszerek és a fellépőruhák megvásárlása nagy gondot okozott nekik. Apja szigorú emberként nem kedvelte, hogy időnként dzsesszt hallgatott a rádióban.

Zenei tanulmányait 1933 és 1938 között a Fodor Zeneiskolában folytatta Rados Dezső tanítványaként. Gyakran szerepelt növendékhangversenyeken, a Pesti Napló ezt írta a játékáról: „Egyes növendékek máris kitűntek meglepően érett játékukkal. A nyolcéves Cserfalvi Eliz (Rados-növendék) például valódi kis csodagyerek, bámulatos virtuóz készséggel és őszinte, lelkes odaadással adta elő Seitz G-dúr koncertjének I. tételét.” Az iskolában ösztöndíjasként tanult, sőt őt és tehetséges társát, Vadas Ágnest két ismeretlen 1936-ban 300 pengő jutalomban részesítette. 1937-ben a következőket játszotta a vizsgáján: Mozart E-moll szonáta, Haydn C-dúr zongorahármas I. tétel, Corelli La folia, Brahms-Joachim: Magyar tánc.

A Zeneművészeti Főiskolán Zathureczky Ede tanítványa lett, de Waldbauer Imre és Weiner Leó is tanította. Egyik első nagy koncertjét 1939-ben tartotta a Vígszínházban. 1942-ben Dohnányi Ernő elnöksége alatt neki ítélte oda a zsűri a Reményi-díjat és a Reményi mesterhegedűt. A díjat Bach Bourréjának és Paganini Boszorkánytáncának az előadásáért kapta. Ugyanebben az évben a Hubay-díjat is megnyerte.

A díjazás után országszerte hívták játszani. Hegedűművészi oklevelét 1943-ban szerezte meg 16 évesen.

1943 január 10.-én Beethoven Hegedűversenyét adta elő a Pesti Vigadóbon a Rajter Lajos által vezényelt Székesfővárosi Zenekar nyolcadik bérleti hangversenyén. Az Esti Ujság szerint "... a közönség meleg szeretettel ünnepelte a kis tizenhat éves szólistát, a bájos megjelenésű Cserfalvy Elizt, Zathureczky professzor mesteriskolájának büszkeségét, aki Beethoven hegedűversenyét adta elő meleg kifejező tónussal, határozott rátermettséggel, bár felfogásában még kissé távol Beethoven szellemétől. Határozottan komoly tehetséget látunk Cserfalvy Elizben, aki azonban mégkissé gyermekes, bár játéka sok kiemelkedő kvalitást mutat."Zenekari hangverseny. Esti Ujság, 1943. január (8. évfolyam, 1-24. szám) 1943-01-11 / 7. szám A Pester Lloyd reggeli kiadása így értékelte a fiatal művésznő teljesítményét: "Die Solistin des Konzerts war ein graziles fünfzehnjähriges Mädchen, Elisabeth Cserfalvi, die das Violinkonzert von Beethoven vortrug. Was in ihrem ausgeglichenen Spiel zunächst auffällt, ist die für ihr Alter überraschend hochentwickelte musikalische Intelligenz und die innige Beseeltheit ihres kristallklaren, besonders schönen Tons. Die vorzüglich ausgebildete Technik und das gediegene Können der kleinen Künstlerin loben die Schule Professor Zathureczkys. Neben den wohlgeformten Kantilenen der Ecksätze gelang ihr das Larghetto am besten der verinnerlichte, bei aller mädchenhaften Zartheit doch intensive und tiefempfundene Ausdruck der Melodien, die Feinheiten der singenden, erstaunlich subtilen Phrasierung ließen die außerordentliche Begabung Elisabeth Cserfalvis hell zutagetreten. Die junge Künstlerin erntete großen Erfolg und bekam stürmischen Applaus."Orchesterkonzert unter Ludwig Rajter, mit Elisabeth Cserfalvi. Pester Lloyd - reggeli kiadás, 1943. január (90. évfolyam, 1-25. szám) 1943-01-12 / 8. szám A Nemzeti Újság is rámutatott a fiatal művésznő kiemelkedő tehetségére: "A fiatalok pódiumára csakugyan szükség van zenei életünkben. Különösen, ha olyan tehetségek jutnak szóhoz a dobogón, mint Cserfalvi Eliz. Ez a nagyon fiatal kislány többször szerepelt már a nyilvánosság előtt, de most mégis élénk feltűnést keltett Beethoven hegedűversenyének teljes komolysággal átélt előadásával. Technikai felkészültsége már oly magas fokon áll, hogy csak ritkán teszi habozóvá. Ami azonban sokkal több: lényének mély zeneisége. Át tud szellemülni, fel tud magasztosulni. Kétségtelen, hogy költői tolmácsolóereje még mélyebb zengést kap majd, ha intuícióját tudatosan továbbfejleszti. Igen nagy sikere volt. A közönség fölfedezte. A rádió közönsége is, amely tanúja volt tiszta művészetének. Megkell dicsérni a vezénylő Rajter Lajost a finoman tompított zenekari kíséretért. Nem minden karmester ilyen önzetlen."Uj hegedűmésznő. Nemzeti Ujság, 1943. január (25. évfolyam, 1-25. szám) 1943-01-12 / 8. szám

1946-ban a korabeli lapok megfogalmazása szerint „első helyezett” lett a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen (Concours international d'exécution musicale de Genève). Valójában második volt, mivel első helyezést nem adtak ki. (A versenyen korábban több magyar szerepelt már sikerrel, például Solti György zongorával 1942-ben). Weöres Sándor ezt mondta róla: „nem is ő játszik, hanem valami égi hatalom vezeti kezében a vonót”. A verseny után Párizsban koncertezett és hanglemezt készített. Egyik koncertjét Louis Aragon is meghallgatta. A lemezen Kodály Zoltán Szólószonátáját játszotta, a felvétel az év hanglemez-nagydíját nyerte el Franciaországban.

1948-ban a hollandiai scheveningeni versenyen második helyet szerzett 26 ország 300 versenyzője előtt. A versenyen Jehudi Menuhin zsűrizett többek között. Ezt követően Svájcban, Londonban, Olaszországban, Dél-Amerikában és New York-ban a Broadway-en szerepelt.

1949-ben tűnt el a neve a magyar sajtóból. Valószínűleg ekkor emigrált. Egy későbbi interjúja szerint hároméves ázsiai turnéra szerződtették. Férjével, Gérecz Árpáddal később Lausanne mellett telepedtek le. Gérecz tanár és karmester volt a helyi iskolában és zenekarban.

1951-ben a belga Erzsébet Királynő Zenei Verseny (Concours musical international Reine Élisabeth) hegedűversenyén 3. helyezést ért el két volt szovjet állampolgár mögött, mint állampolgárság nélküli („stateless”).

Az angol nyelvű Wikipédia egy listája szerint az 1970-es években hunyt el.

Díjai, elismerései Reményi-díj (1942) Hubay-díj (1942) Genfi Nemzetközi Zenei Verseny 2. helyezés (1946) Scheveningeni zenei Versenyen 2. helyezés (1948) Erzsébet Királynő Zenei Verseny 3. helyezés (1951)

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:Reményi-díjasok Kategória:Magyar nők Kategória:Magyar emigránsok Svájcban Kategória:1926-ban született személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:Budapestiek