A Reményi hangszertelep 1890-ben Reményi Mihály által alapított hangszerkészítő és hangszerkereskedő cég volt. Hat évtizeden át, 1951-ig működött a budapesti Király utcában. A cég munkájába idővel bekapcsolódtak fiai is, és nemzetközileg is ismert hegedűkészítő dinasztia alakult ki a vállalkozás keretei között. 1959-ben a család egyes tagjai emigráltak Kanadába, Torontóba. Megalapították a Remenyi House of Music Ltd. nevű, főleg hangszerkereskedelemmel foglalkozó céget. Őrzik magyarországi örökségüket, amit 2017-ben a magyar állam kitüntetéssel ismert el.
Története Reményi hangszertelep
A Reményi hangszertelepet Reményi Mihály alapította Budapesten 23 évesen. Első üzletét a Koronaherceg utca 7. szám alatt nyitotta meg, de fél év múlva a Király utca 44. alá költözött. 1905-ben az 58-as számú házba települt, amit idővel kibővített a 60-as számú ingatlannal. A folyamatos gyarapodás következtében két évtized alatt egy többemeletes hangszeráruház alakult itt ki.
A cég főleg vonós hangszerek készítésével, valamint hangszerkereskedéssel, hangszerjavítással, húrkészítéssel foglalkozott. 1928-ban a vállalkozás vonós hangszerek, zongoraterem, harmóniumok, gramofonok (hangfelvétel-készítéssel együtt), dzsessz-hangszerek, szaxofonok, fafúvós- és rézfúvós hangszerek, cimbalmok és nagykereskedelmi osztályokból állt.
A cég 400 kötetes magyar és idegennyelvű szakirodalmi könyvtárat gyűjtött össze. A műhelybe került többszáz hangszerről pedig fotókat és leírásokat készítettek, ami által egyedülálló hazai szakmai katalógust hoztak létre. A könyv- és a dokumentumtár Erdély Sándor (1931-2008) organológus, majd a Szentes testvérek tulajdonába került.
A cég létrehozott egy mesterhangszer-gyűjteményt is, amelyet rendszeresen bemutattak az Országos Kézműipari Tárlaton. A gyűjtemény a hangszerszakértést segítette, mivel általa közvetlenül tanulmányozhatták a régi vagy a külföldi mesterek munkáit. A gyűjteményben többek között Schweizer és Nemessényi vonósnégyese, Böhm, Engléder, Ferenczy, Leeb, Mönnig, Teufelsdorfer, Thier, Stoss és Zach hangszerei szerepeltek. A második világháború végén nyoma veszett a hangszereknek.
A cég 1902-től a Zeneművészeti Főiskola szállítója, majd házi hangszerkészítő műhelye lett. Kiváló kapcsolatban álltak Hubay Jenő hegedűművésszel és Popper Dávid csellóssal, a Zeneakadémia tanáraival. Aktívan részt vállaltak továbbá a IV-X. kerületi szűcsök, sapkások, kalaposok és hangszerkészítők vegyes ipartestületének munkájában is.
Gyári hangszereiket Reményi Mihály hangszertelepe feliratú címkékkel látták el.
A mesterhegedűket 200 éves fából készítették. Újításuk volt a „hangfokozó gerenda”, az átlátszó olajlakk használata, és az alumíniumból készült hangszertok. Ún. „quinttiszta” húrjaikat Burmester, majd Hubay néven hozták forgalomba.
1940-ben „rádióhegedűt” mutattak be Frankó Istvánnal és Szalacs Bélával együttműködve. A hangszer elektromos erősítésű „bothegedű” volt, azaz kezdetleges elektromos hegedű.
1951-ben államosították a céget, és a Reményieknek a Hajós utcai Hangszerszövetkezetben kellett folytatniuk a munkájukat.
Reményi Zoltán lánya, Reményi Zsuzsa hárfaművész az 1956-os forradalom idején Kanadába emigrált orvos férjével. Nem sokra rá, 1959-ben útlevelet kapott a család többi tagja, és odatelepültek ők is.
Remenyi House
Torontóban Reményi Zoltán első sorban harmonikákat, dobokat és elektromos gitárokat forgalmazott, hogy meglovagolja a popzene divatja miatti növekvő keresletet. A cég az elsők között kezdett Kanadában japán hangszereket forgalmazni. A cég vezetését 1974-től Michael Remenyi látja el. Üzletét a zenei konzervatórium közelébe költöztette. A cég a gitárdömping miatt a klasszikus és a kézzel készített popzenei hangszerek eladását helyezte előtérbe. Mindeközben a magyar emigráció életében fontos szerepet töltöttek be, ők gondozzák Polgár Tibor zeneszerző hagyatékát.
A dinasztia tagjai
Reményi Mihály (1867-1939) hegedülni tanult, 14 éves korától készült hegedűkészítőnek. Mesterei Bartek Ede (1852-1883), Bárány Dezső (1871-1942), Ferenczy Sándor (1859-1936), Pilát Pál (1860-1931) és id. Tanczer György (1855-?) voltak. Fiait (Lászlót és Zoltánt) idővel bevonta cége munkájába, és a neves dinasztia alapítója lett.
Reményi László (1895-1964) csellózott, a hegedűkészítést Magyarországon és külföldön tanulta. 1919-től volt társtulajdonos a cégben. Nemzetközi hírű hangszer-szakértővé vált, 1937-ben zsűrizett a Stradivari-kiállításon.
Reményi Zoltán (1900-1974) zongorán és másféle hangszereken is tanult zenélni. Apjától 1916-1918 között tanulta a hegedűkészítést. Elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát, és külföldi tanulmányutakon vett részt. 1921-től volt társtulajdonos a cégben, a kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. 1959-ben emigrált Torontóba, és megalapította a Reményi House of Music Ltd.-t. A klasszikus hangszerek mellett elektronikus, pophangszerek árusításával is foglalkozott.
Michael Reményi (1947-) Zoltán fia. A Bartók Béla Konzervatóriumban tanult zongorázni, és Kertész Ottó növendékeként csellón is képezte magát. 1970-ben szerzett diplomát a Ryerson Polytechnic Egyetemen. A hegedűkészítést saját torontói műhelyében Kalfman Lajostól, illetve Padovában Luigi Lanaro mesternél tanulta. Tanulmányúton Angliában, Németországban, New York-ban és Chicagóban is járt. A Royal Conservatory of Music cselló szakán is tanult. 1970-től állt alkalmazásban apja üzletében, 1974-től annak vezetője. Cége 1975 és 1982 között újra kiadta a Reményi-díjat a Torontói Egyetem zenei karán. Munkásságát 2017-ben Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetéssel ismerték el.
Mihály Zoltán Reményi (1983-) Torontóban született. Tanulmányait a Western Ontario University üzleti szakán (Ivy Business School) végezte. Zenei tanulmányokat csellón, klarinéton és szaxofonon folytatott. Részt vesz a cég vezetésében.
A Reményi cég sikerei
1894 Milánó, 1894 Nápoly (aranyérem), 1895 Párizsi nemzetközi kiállítás (ezüstérem), 1896 Millenniumi kiállítás (érem és oklevél), 1900 Párizsi Világkiállítás (ezüstérem), 1907 Pécsi Országos Mezőgazdasági és Ipari kiállítás (ezüstérem és oklevél), 1910 Országos Papíros, Tanszer és Iskolaszer kiállítás, Budapest (emlékplakett), 1925 Országos Kézművesipari Tárlat (ezüst koszorú), 1926 Országos Kézművesipari Tárlat (aranyérem).
Reményi emellett 1926-ban kiállított Philadelphiában a nemzetközi kiállítás magyar iparművészeti csoportjában.
Reményi-díj
A cég 1903 és 1950, valamint 1975 és 1982 között Reményi-díjat (The Reményi Award competition) biztosított tehetséges hegedűsöknek, ami rendkívüli elismerést jelentett a maga idejében.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Schunda Vencel József (cimbalom) Lenhardt János (hárfa) Idősebb Angster József és ifjabb Angster József (orgona)
Források
Kategória:Magyarországi ipari cégek Kategória:Kanadai cégek Kategória:Hangszergyártó cégek Kategória:Márkanevek Kategória:Reményi hangszertelep Kategória:1890-ben alapított cégek Kategória:Magyarországi kiskereskedelmi cégek