Louis Bromfield amerikai író és természetvédő. Az 1920-as években bestseller-regényíróként újra feltalálta magát farmerként az 1930-as évek végén, és a fenntartható és biogazdálkodás egyik legkorábbi támogatója lett az Egyesült Államokban. 1927-ben elnyerte a Pulitzer-díjat az Early Autumn című regényéért, megalapította a kísérleti Malabar FarmotA Malabar Farm State Park egy állami park az Egyesült Államok Ohio állambeli Richland megyében, Lucas és a Mohican State Park közelében. A Pleasant Valley dombjai között lévő Malabar Farmot 1939-ben építtette a Pulitzer-díjas író, Louis Bromfield, és 1956-ban bekövetkezett haláláig az otthona volt. az ohiói Mansfield közelében, és fontos szerepet játszott a korai környezetvédelmi mozgalomban.
Életrajza Fiatalkora Lewis Brumfield az ohiói Mansfieldben született 1896-ban Charles Brumfield bankpénztáros és ingatlanspekuláns, valamint Annette Marie Coulter Brumfield, egy ohiói farmer lánya gyermekeként. (Brumfield később "Louis Bromfield"-re változtatta nevének írásmódját, mert úgy gondolta, hogy ez előkelőbbnek tűnik.)
Fiúként Bromfield szeretett nagyapja farmján dolgozni. 1914-ben beiratkozott a Cornell Egyetemre, hogy mezőgazdaságot tanuljon. Családja anyagi helyzetének romlása miatt azonban már egy félév után le kellett mondania. Mélyen eladósodott, szülei eladták házukat Mansfield központjában, és Bromfield nagyapjának farmjára költöztek a város szélére. 1915 és 1916 között Bromfield küzdött a terméketlen családi gazdaság újjáélesztéséért, erről az élményről később keserűen írt a The Farm című önéletrajzi regényében. 1916-ban beiratkozott a Columbia Egyetemre, hogy újságírást tanuljon, ahol beavatták a Phi Delta ThetaA Phi Delta Theta (ΦΔΘ) egy nemzetközi titkos és társadalmi testvériség, amelyet a Miami Egyetemen alapítottak 1848-ban, és székhelye Oxfordban, Ohio államban található. testvériségbe.A fraternity (a latin frater szóból: "testvér"; innen: "testvériség") vagy testvéri szervezet olyan társaság, klub vagy testvéri rend, amely hagyományosan férfiakból áll, akik különböző vallási vagy világi célokat szolgálnak. A Columbiában töltött ideje rövid volt; kevesebb, mint egy év után távozott, hogy önkéntesként az első világháborúban az American Field Service-nélAz AFS Intercultural Programs (vagy AFS, eredetileg American Field Service) egy nemzetközi ifjúsági diákcsereprogram. jelentkezzen.
Bromfield az Amerikai Hadsereg Mentőhadtestének 577-es részlegében szolgált, és a francia gyalogsághoz tartozott. Jelentős akciókat látott a Ludendorff offenzíva és a 100 napos offenzíva során, és 1918 nyarán rövid időre a német hadsereg fogságába esett. Bár később azt állította, hogy croix de guerre (francia hadikereszt) kitüntetést kapott, a francia vagy amerikai katonai feljegyzésekben nincs bizonyíték erre a kitüntetésre.
New York Bromfieldet 1919-ben bocsátották el a hadseregtől. New Yorkban kapott munkát, többek között újságíróként, kritikusként és reklámmenedzserként. 1921-ben feleségül vette a társasági szereplőt, Mary Appleton Woodot egy kis ünnepségen, a Massachusetts állambeli Ipswichben található családi háza közelében. Három lányuk született: Ann Bromfield (1925-2001), Hope Bromfield (1927-2016) és Ellen Bromfield (1932-2019).
1924-ben Bromfield kiadta első regényét, a The Green Bay Tree-t, amelyben egy önfejű, független női főszereplő szerepelt – ez a vonás számos későbbi könyvében is megismétlődött. 1925-ben jelent meg egy második regény, a Possession. Stuart Sherman, John Farrar és a kor más vezető kritikusai dicsérték korai fikcióinak minőségét.
Párizs és Hollywood 1925 novemberében Bromfield Párizsba költözött, ahol kapcsolatba került a Lost Generation számos központi alakjával, különösen Gertrude Steinnel és Ernest Hemingway-vel. Harmadik regénye, az Early Autumn, amely felesége puritán New England-i hátterét ábrázolja, 1927-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. „Ő az összes fiatal amerikai regényíró közül a legjobb és a legéletbevágóbb” – írta John Carter abban az évben a New York Timesban.
Bromfield az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején folytatta a legkelendőbb regények írását, köztük az A Good Woman, az The Strange Case of Miss Annie Spraag (Annie Spraag kisasszony furcsa esete) és a The Farm című önéletrajzi regényt, amely családja mezőgazdasági múltját romantizálta. Rövid ideig dolgozott Hollywoodban is Samuel Goldwyn Jr. szerződéses forgatókönyvírójaként.
Senlis és India
1930-ban beköltözött egy felújított 16. századi paplakba, a Presbytère St-Etienne-be, Senlisben, Párizstól északra. Itt a Nonette folyó partján egy igényes kertet épített, ahol a korabeli művészek, írók és társasági szereplők körében jól ismert buliknak adott otthont. Rendszeres vendégek voltak Gertrude Stein, Alice B. Toklas, Elsa Schiaparelli, Dolly Wilde, Leslie Howard, Noël Haskins Murphy, Douglas Fairbanks, Sir Francis Cyril Rose, F. Scott és Zelda Fitzgerald. Janet Flanner, aki gyakori tanúja volt a senlisi bromfield birtokon megrendezett heti összejöveteleknek, egyszer azt mondta, hogy Bromfield „úgy gyűjtötte az embereket (és jegyezte az értéküket), ahogyan egyes férfiak a bélyegeket gyűjtik”.
Bromfield szenvedélye a kertészet iránt az 1930-as évek során fokozódott. Az intenzív kertészkedés technikáit Senlisben élő parasztszomszédjaitól tanulta meg, és szoros kapcsolatot alakított ki Edith Whartonnal, aki a Pavillon ColombeA Pavillon Colombe Saint-Brice-sous-Forêt-ben, egy francia közösség az Île-de-France régió Val-d'Oise megyében, 1770 körül épült. 1994 óta a rue Edith-Wharton épülete parkkal és melléképületeivel szerepel a franciaországi műemlékek listáján. formális kertjeit tervezte, a közeli Saint-Brice-sous-Forêt-ben lévő birtokán.
Ebben az időszakban Bromfield két hosszú utat is tett Indiába. Meglátogatta Sir Albert Howard talajtani intézetét Indore államban (ahol Bromfield a korai biogazdálkodási módszereknek volt kitéve), és Baroda Cityben (a mai Vadodara) töltött időt Sayajirao Gaekwad III, Baroda maharadzsája vendégeként. Utazásai során a kritikusok által egyik legelismertebb bestsellere, a Árvíz Indiában (1937), amelyből egy népszerű 1939-es film készült, Myrna Loy és Tyrone Power főszereplésével.Árvíz Indiában (film) Később a könyvből befolyt összeget a Malabar Farm finanszírozására fordította, mondván, hogy „semmi sem lehet megfelelőbb, mint indiai nevet adni a farmnak, mert India lehetővé tette.”
A spanyol polgárháború végén Bromfield a párizsi székhelyű amerikai sebesültek sürgősségi bizottságának elnöke volt, amely segített hazatelepíteni az Abraham Lincoln Brigádokban harcoló önkénteseket.Az Abraham Lincoln Brigád (spanyolul: Brigada Abraham Lincoln), hivatalos nevén a XV. Nemzetközi Brigád (XV Brigada Internacional), vegyes dandár volt, amely a Spanyol Köztársaságért harcolt a spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigádok részeként. Később ezért az erőfeszítéséért megkapta a Francia Becsületrendet. Neville Chamberlain megbékítési politikájának szókimondó kritikusa (leginkább az 1939-es England, Dying Oligarchy című könyvében), röviddel a müncheni egyezmény után elhagyta Európát azzal a homályos tervvel, hogy Ohióba költözik, és egy „Istennek tetsző farmon” neveli fel gyermekeit.
Malabar Farm és a Föld barátai 1938 decemberében Bromfield 600 hektárnyi elhasznált mezőgazdasági területet vásárolt Lucas falu közelében, Pleasant Valleyben, az Ohio állambeli Richland megyében. Felépített egy 19 szobás, görög újjászületésA Greek Revival egy építészeti stílus volt, amely a 18. század közepétől, de különösen a 18. század végén és a 19. század elején virágzott, főleg Észak-Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint magában Görögországban, miután függetlenné vált 1832-ben. Újjáélesztette az ókori görög építészet formáinak és stílusainak számos aspektusát, különösen a görög templomot. stílusú parasztházat, amelyet Nagy Háznak nevezett el. A New Deal ügynökségek, például a Soil Conservation Service és a Civilian Conservation Corps szakértelmének és munkaerejének felhasználásával Bromfield rehabilitálta földjét, és eközben kitanulta a talajvédelem alapelveit. Később a Malabart az általa „Új Mezőgazdaságnak” (New Agriculture) nevezett kirakatává alakította. A Malabarban népszerűsített új gazdálkodási technikák között szerepelt a zöldtrágya használata, a kontúr szántás, a „trash farming”A No-till farming talajművelés nélküli gazdálkodás olyan mezőgazdasági technika, amellyel növényeket termesztenek vagy legelőket tartanak fenn anélkül, hogy a műveléssel megzavarnák a talajt. A szántás nélküli gazdálkodás bizonyos talajokon csökkenti a talajeróziós talajművelés mértékét, különösen a homokos és száraz talajokon, lejtős terepen., a lemezes komposztálás és a sávos termesztésA sávos növénytermesztés (Strip cropping) egy olyan gazdálkodási módszer, amely magában foglalja a hosszú, keskeny sávokra tagolt szántóföld megművelését, amelyeket vetésforgóban váltogatnak. Akkor használják, ha a lejtő túl meredek, vagy ha nincs alternatív módszer a talajerózió megelőzésére..
1941-ben Bromfield az Egyesült Államok Talajvédelmi Szolgálatával szövetséges új nemzeti önkéntes szervezet, a Friends of the Land első alelnöke lett, amely a Dust Bowlban és más, széles körben elterjedt talajeróziós eseményekben csúcsosodó pusztító gazdálkodási gyakorlatok kijavítására törekedett. az 1930-as években. A szervezet a 20. századi ökológia és mezőgazdaság számos prominens hangját egyesítette, köztük Paul B. Searst, Hugh Hammond Bennettet és Aldo Leopoldot. Bromfield a hírességét a mezőgazdasági reformerek munkájának népszerűsítésére használta fel, köztük Edward Faulknert, akinek 1943-ban megjelent Plowman’s Folly című könyve kritizálta a sajtoló ekét, és a „szemetes gazdálkodást” (a talajművelés nélküli mezőgazdaság előfutára) szorgalmazta az erózió elkerülése és a talaj termékenységének megőrzése érdekében. Bromfield emellett segített népszerűsíteni a szervezet folyóiratát, a The Landet, amelyben E. B. White, John Dos Passos, Henry A. Wallace, Aldo Leopold, Rachel Carson és sokan mások.
Bromfield 1945-ben alapozta meg Malabar nemzeti hírnevét azzal, hogy házigazdája volt jó barátja, Humphrey Bogart és Lauren Bacall esküvőjének. Bromfield volt a vőfély. Malabart gyakran meglátogatták hírességek, köztük Kay Francis, Joan Fontaine, Ina Claire, Mayo Methot és James Cagney. E. B. White egy 1948-as New Yorker-versben ragadta meg a farm hangulatát.</blockquote>
Hanyatlása és halála Bromfield újonnan felfedezett érdeklődése a mezőgazdaság és a környezetvédelem iránt egybeesett irodalmi hírnevének összeomlásával. Az olyan kritikusok, mint Malcolm Cowley, Orville Prescott és Edmund Wilson, későbbi fikcióit mesterkéltnek és felületesnek tartották. Ennek ellenére Bromfield könyvei továbbra is népszerűek voltak az olvasók körében; 1947-ben megjelent Colorado című regénye több mint 1 millió példányban kelt el. Emellett elkezdett egy sor memoárt írni a mezőgazdaságról és a környezetvédelemről, kezdve a legkelendőbb Pleasant Valley-vel (1945).
Ahogy Bromfield irodalmi karrierje megingott, komoly anyagi nehézségekbe kezdett ütközni, amihez kísérleti farmja fenntartásának magas költségei és pazar életstílusa is hozzájárult. Számos sikertelen üzleti terv között megpróbált tőkét bevonni a Malabar műholdas változatainak létrehozásával a texasi Wichita Fallsban és a brazil Itatibában. Felesége, Mary 1952-ben bekövetkezett halála után kapcsolatba lépett Doris Duke milliárdos örökösnővel, akit érdekelt a kertészet és a természetvédelem. Bromfield 1956 elején azt mondta egy újság riporterének, hogy ő és Duke „lehet, hogy összeházasodnak”. De románcuk megszakadt egészségi állapota miatt. Mielóma multiplexben halt meg március 18-án a columbusi egyetemi kórházban.
Befolyás és öröksége