Az ukránok (ukránul Українці, románul ucraineni) a harmadik legnépesebb nemzeti kisebbség Romániában. A 2011-es népszámlálás szerint ukrán élt az országban, azaz a teljes lakosság 0,3%-át tették ki. A 2021-es népszámlálás során fő vallotta magát ukránnak (0,24%) és nyilatkozta azt, hogy az anyanyelve ukrán, további 834 fő ruszinnak, 594 fő ruszin anyanyelvűnek vallotta magát. Az ukránok azt állítják, hogy a számuk valójában – között van.
Az ukránok többsége Románia északi részén él, az ukrán határhoz közeli területeken. A romániai ukránok több mint 60%-a ( Máramaros megyében él, ahol az összlakosság 6,77%-át teszik ki. Nagyobb számú ukrán él még Suceava ((5698 fő), Temes (5953), Krassó-Szörény (2600), Szatmár (1397), Tulcea (1317) és Arad (1295) megyékben. Ukrán többségű települések Máramarosban Petrovabisztra, Nagybocskó, Ruszpolyána, Pálosremete, Oroszkő, Felsőróna és Ruszkova, Suceava megyében Laudonfalva, Izvoarele Sucevei és Ulma), Temes megyében Csukás valamint Krassó-Szörény megyében Ruténtelep. A 2002-es népszámlálás szerint az ukránok 79%-a ortodox, 10%-a pünkösdista, 2,8%-a görögkatolikus, 2,1%-a hetednapi adventista, 1,2%-a óhitű ortodox, 2,9%-uk pedig egyéb vallásúként határozta meg magát.
A romániai ukránok másik csoportja Dobrudzsában, a Duna-delta vidékén lakik. Ők az orosz uralom elől a 18. században elmenekült zaporizzsjai kozákok leszármazottai. 1830-ban 1095 családban éltek.Union of Ukrainians in Romania website Az évek során az Orosz Birodalomból menekült jobbágyok is csatlakoztak hozzájuk. 1992-ben leszármazottaik a hivatalos adatok szerint négyezren voltak,; Tulcea és Constanta megye adatai de maga a közösség szerint létszámuk . A rusznyák néven is ismert népcsoport, hagyományos vadász-halász életmódot folytat.
Az első világháború után a bukovinai és besszarábiai ukránok a románosítási politika hatása alá kerültek. Az ukrán iskolákat és a legtöbb ukrán kulturális intézményt bezárták. A hivatalos nyelvhasználat magát az "ukránok" kifejezést is tiltotta, helyette olyan román állampolgárokról beszéltek, akik elfelejtették anyanyelvüket. Családnevüket románosítaniuk kellett.
Hivatalosan elismert nemzeti kisebbségként az ukránok egy hellyel rendelkeznek a román parlamentben. Képviselőjük 1990-től 2005-ben bekövetkezett haláláig Sztepan Tkacsuk (Ștefan Tcaciuc) volt; 2005-ben helyét Sztepan Bacsuta (Ștefan Buciuta) vette át. A 2020-as országgyűlési választáson a Romániai Ukránok Szövetsége 5457 szavazatot szerzett.
Az országban a 2019/2020-as tanévben 64 ukrán oktatási nyelvű iskola, illetve ukrán anyanyelvet oktató iskola létezett. Ezekben 1519 tanuló ukrán oktatási nyelven tanult, 5897 tanuló pedig tantárgyként tanulta az ukrán nyelv és irodalmat.
1989 után jelentős számú ukrán állampolgár – diákok, vendégmunkások, üzletemberek, menekültek – vándorolt be Romániába. 2019 végén legalább ukrán illetőségű személy élt Romániában, főleg az olyan nagyvárosokban, mint Bukarest, Kolozsvár és Temesvár.
A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta mintegy ukrán menekült Romániába.
Jegyzetek
Fordítás
Ukránok Kategória:Ukránok