A francia császár (franciául: Empereur des Français) az Első és a Második Francia Császárság abszolutista uralkodó államfője. Leghíresebb viselője I. Napóleon volt.
Története A császár a Bonaparte-ház által használt cím és hivatal attól kezdve, hogy a Szenátus 1804. május 18-án Napóleont császárrá kiáltotta ki, majd 1804. december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyház székesegyházban a koronával a franciák császárává koronázták.
A cím hangsúlyozta, hogy a császár „a francia nép” (a nemzet) felett uralkodott, nem pedig Franciaország (az állam) felett. A „francia király” régi képlete azt jelezte, hogy a király személyes tulajdonként birtokolta Franciaországot. Az új kifejezés alkotmányos monarchiát jelzett.Philip Dwyer, Citizen Emperor: Napoleon in Power (2013) p 129 A címet szándékosan azért hozták létre, hogy megőrizzék a Francia Köztársaság megjelenését, és hogy megmutassák, hogy a francia forradalom után a feudális rendszer felhagyott, és nemzetállam jött létre, amelyben egyenrangú állampolgárok voltak a császár alattvalói. (1809. január 1. után az államot hivatalosan Francia Birodalomként emlegették.)
A „franciák császára” cím azt mutatta, hogy Napóleon megkoronázása nem a monarchia helyreállítása, hanem egy új politikai rendszer, a Francia Birodalom bevezetése volt. Napóleon uralma 1815. június 22-ig tartott, amikor is vereséget szenvedett a waterlooi csatában, száműzték és bebörtönözték Szent Ilona szigetére, ahol 1821. május 5-én halt meg. Uralkodását az 1814-es Bourbon-restauráció és Elbába való száműzése szakította félbe, ahonnan kevesebb mint egy évvel később megszökött, hogy visszaszerezze a trónt, és még száz napig uralkodott császárként végső veresége és száműzetése előtt.
Teljes címek A francia császárok különféle címekkel és követelésekkel rendelkeztek, amelyek a Bonaparte-ház által uralt földek földrajzi kiterjedését és sokféleségét tükrözték.
I. Napóleon I. Napóleon császári és királyi felsége, Isten kegyelméből és a köztársaság alkotmányából Franciaország császára, Olaszország királya, a Rajnai Szövetség védelmezője, a Svájci Államszövetség közvetítője és Andorra társhercege.
II. Napóleon Ő Császári Felsége II. Napóleon, Isten kegyelméből és a Köztársaság alkotmányából, Franciaország császára és Andorra társhercege.
III. Napóleon Ő császári felsége, III. Napóleon, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából, a franciák császára és Andorra társhercege.
A császárok listája Első Francia Birodalom
#PortréUralkodó Regnálás kezdete Regnálás vége Életterminus Uralkodóház Jegyzet <center>1 150px Ő császári és királyi fenségeI. Napoleonfrancia császár <center>1804. május 18. <center>1814. április 11. <center>1769. augusztus 15.–1821. május 5.(51 évesen) 31x31px Bonaparte-ház <center>—
Száz nap
I. Napóleon császár száműzetése ellenére az Első Francia Birodalom császáraként tartják számon. #PortréUralkodó Regnálás kezdete Regnálás vége Életterminus Uralkodóház Jegyzet <center>(1) 150px <center>Ő császári és királyi fenségeI. Napoleonfrancia császár <center>1815. március 20. <center>1815. június 22. <center>1769. augusztus 15.–1821. május 5.(51 évesen) 31x31px Bonaparte-ház <center>— <center>2 150px <center>Ő császári fenségeII. Napoleonfrancia császár <center>1815. június 22. <center>1815. július 7. <center>1811. március 20.–1832. július 22.(21 évesen) 31x31px Bonaparte-ház <center>I. Napóleon fia
Második Francia Birodalom
#PortréUralkodó Regnálás kezdete Regnálás vége Életterminus Uralkodóház Jegyzet <center>3 150px <center>Ő császári fenségeIII. Napoleonfrancia császár <center>1852. december 2. <center>1870. szeptember 4. <center>1808. április 20.–1873. január 9.(64 évesen) 31x31px Bonaparte-ház <center>I. Napóleon unokaöccse
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Francia uralkodók házastársainak listája Franciaország uralkodóinak listája
császár