A United States v. Donald J. Trump and Waltine Nauta (hivatalos név) szövetségi eljárás volt Donald Trump amerikai elnök ellen, amit annak következtében indítottak, hogy a volt elnök otthonában titkosított dokumentumokat találtak. A vádesküdtszék vádemelését 2023. június 8-án hozták nyilvánosságra, az Egyesült Államok Körzeti Bíróságán, Florida déli körzetében. A 40 (az első vádemelés idején 37) vádpont közül harmincegy a kémtörvény megszegésével volt kapcsolatos.
Az ügyben Waltine Nauta és Carlos De Oliveira is érintett volt, a korábbi ellen hat pontban emeltek vádat. Trumpot június 13-án, Nautát július 12-én helyezték vád alá, majd augusztus 10-én további vádakat emeltek ellenük. De Oliveira ellen az eljárás szintén augusztus 10-én kezdődött meg. Mind tagadták bűnösségüket, a tárgyalás időpontját a bíró, akit még Trump nevezett ki 2020-ban, 2024. május 20-ra helyezte, majd később elhalasztották.
2024. július 15-én Aileen Cannon bíró úgy döntött, hogy az ügynek nincs alapja, mivel Jack Smith különleges jogtanácsos kinevezése alkotmányellenes volt. A döntést ugyan fellebbezték, Trump megválasztása után az Igazságügyi Minisztérium véget vetett nyomozásának. Trump hivatalba lépése után visszakapta a dokumentumokat tartalmazó dobozokat, amelyeket 2022-ben elkoboztak, és visszaszállította a Mar-a-Lagóba.
Trump 2024 novemberi megválasztását követően az igazságügyi minisztérium fontolgatta, hogy hogyan zárja le az ügyet, tekintettel arra, hogy Trump elnökként nem engedi a vádemelés folytatását. Ha az folytatódna, az Igazságügyi Minisztérium Jogtanácsosi Irodájának saját protokollja szerint kellene döntenie arról, hogy indít-e eljárást a megválasztott elnök ellen. Meglévő protokollja szerint nem vádolják a hivatalban lévő elnököket.
Háttér balra|bélyegkép|240x240px|Dokumentumok a Mar-a-Lago egyik fürdőszobájábanAz Egyesült Államok törvényei szerint minden elnöki dokumentumot át kell adni a Nemzeti Archívumnak (NARA) egy vezető elnökségének utolsó napjáig. Trump hivatala 2021 januárjában ért véget. 2021 májusában került a NARA tudomására, hogy nem érkezett meg minden dokumentum, aminek kellett volna és felszólították az elnököt, hogy küldje vissza a Mar-a-Lago rezidencián kikötött dokumentumait. Azt követően, hogy ezekre a kérésekre Trump sokadszorra se válaszolt, a NARA 15 doboznyi dokumentumot vissza tudott szerezni, majd felfedezték, hogy ezekben a dobozokban voltak titkosította dokumentumok is és ezt megosztotta az Igazságügyi Minisztériummal, 2022. február 9-én. Az FBI 2022. március 30-án kezdett nyomozásba az üggyel kapcsolatban és májusban egy vádesküdtszék beidézte a hiányzó dokumentumokat. Erre az elnök azt válaszolta, hogy június 3-ig visszajuttatja a hiányzó iratokat. Az FBI bizonyítékot szerzett arról, hogy ez nem történt meg és, hogy az elnök akár el is mozgathatta a dokumentumokat eredeti tárolási helyükről az idézés megszületése után.
Ezt követően 2022. augusztus 8-án az FBI razziát tartott a Mar-a-Lago rezidencián, ahol több, mint 13 ezer dokumentumot találtak, amiből 325 volt titkosítva. Trump kérte egy úgynevezett special master kinevezését az ügy kezelésére, de ezt rövid időn belül elutasították.
2022 novemberében az FBI nyomozását átvette Jack Smith különleges jogtanácsos, akit Merrick Garland nevezett ki.
Folyamat
Az első vádemelés bélyegkép|260x260px|Jack Smith bejelenti a vádemelést Trump ellen A vádemelést a vádesküdtszék 2023. június 8-án mutatta be, akkor még titkosítva. A harminchét vádpont főleg arra fókuszál, hogy a volt elnök tudatosan megtartott titkosított dokumentumokat elnöksége befejezte után, ezzel megszegve az 1917-es Kémtörvényt, illetve, hogy az elnök hazudott, megpróbálta akadályozni az igazságszolgáltatás folyamatait és összeesküvéssel kapcsolatban is vannak vádak Trump ellen.
A vádpontok (nem részletezve):
31 vádpont, amiért Trump magánál tartott és nem adott vissza nemzetbiztonsági dokumentumokat. Ezen vádak mind más dokumentumokra vonatkoznak, a vádirat szerint szerepel bennük információ az ország atomfegyvereiről, külföldi haditervekről, támadásokról, illetve más országok atomfegyvereiről, terrorizmust támogató országokról, kommunikáció külföldi vezetőkkel és információ többek között a Fehér Házban naponta lefolytatott hírszerzési megbeszélésekről. 5 vádpont, amiért Trump nem volt hajlandó visszajuttatni és elrejtett dokumentumokat, ezekben a pontokban Waltine Nauta is vádlott. 2 vádpont, amiért Trump és Nauta hamis állításokat tett (egy-egy vád) A vádirat szerint a Trump által megtartott dokumentumok információkat tároltak az Egyesült Államok és más országok honvédelmi és fegyveres képességeiről, az Egyesült Államok atomfegyvereiről, az ország és szövetségesei gyenge pontjairól és tervek ellentámadásokra esetleges háborús időszakokban.
A vádiratban szerepelnek fényképek, amiken látszik, hogy Trump titkosított dokumentumokat tartott egy bálteremben, egy fürdőszobában, egy irodában, saját hálószobájában és egy tárolóhelyiségben a Mar-a-Lago rezidencián.
Ezek mellett szerepelnek benne leírások egy hangfelvételről, amiben Trump hallható, ahogy titkosított haditerveket mutatott meg egy könyvkiadónak, egy írónak és személyzete két tagjának 2021 júliusában, azt mondva, hogy nem volt már képes dokumentum a titkosítottságát visszavonni (ezzel beismerve azt, amit korábban tagadott, hogy az iratok titkosítottságát nem vonta meg elnöksége vége előtt). Hírek szerint a haditerv célpontja Irán volt és a dokumentumot azért mutatta be, hogy bebizonyítsa, hogy Mark Milley tábornok igazságtalanul ábrázolta az elnököt a sajtónak.
Ezek mellett a vádirat része az is, hogy 2021 őszén Trump megmutatott egy titkosított térképet politikai bizottságának, akiknek nem volt engedélye azok megtekintésére. Ezek mellett azt is lehet benne olvasni, hogy Trump célja volt, hogy ne juttassa vissza a dokumentumokat, úgy is, hogy tudta, hogy kötelessége volt.
Vádak listája Az alábbi listán szereplő első huszonegy dokumentum mind 2021. január 20. és 2022. augusztus 8. között volt az elnök tulajdonában engedély nélkül, míg az azt követő tíz pedig 2021. január 20. és 2022. június 3. között.