A tulajdonságok nélküli ember Robert Musil nagyregénye.

Történet „A tulajdonságok nélküli ember” a XX. század világirodalmának egyik legjelentősebb regénye. A könyv tragikummal átszőtt pesszimista humorával speciális helyet foglal el a XX. századi irodalom történetében.

A kuszának tűnő cselekmény a Kákánia nevű kvázi országban játszódik, valójában ez a hely az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának, a „Kaiser und Könignek”, a K und K-nak a világa. Innen a szó: a Kákánia, mint országnév.

Egy minisztériumi főhivatalnok (egy tulajdonságok nélküli ember) fentről jól látja az elgépiesedett szabályvilágban az értelmetlenül kötelező viselkedési szabályokat, a parancsként működtetett ostoba tévedéseket és hazugságokat. Ebben a társadalomban a tulajdonságok nélküli ember semminek sem tud örülni, semmin sem háborodik fel, csak van. Csak néz és lát.

A regény hőse, Ulrich, még csak nem is tudja, miért és hogyan került arra a posztra, amit betölt. Nem firtatja, nem rá tartozik. Amit lát, az valóság, de annak a valóságnak nincs értelme.

Felismerhető, hogy hol vagyunk. Ebből fakad pesszimista humor.

Musil regényének jelentősége Marcel Proust, James Joyce, Franz Kafka, Thomas Mann, Virginia Woolf műveinek jelentőségéhez mérhető.

Jegyzetek

Források https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/IrodalmiArckapcsarnok-hegedus-geza-irodalmi-arckepcsarnok-1/vilagirodalmi-arckepcsarnok-9B9/robert-musil-18801942-10F1/ https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_tulajdons%C3%A1gok_n%C3%A9lk%C3%BCli_ember&action=edit&section=3

Kategória:Osztrák irodalom Kategória:1930 regényei