A zirci ciszterci apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen. A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjához tartozik, melynek rajta kívül a Dallasi ciszterci apátság és a Kismarosi Apátság is tagja. A zirci apát egyben a kongregáció prézes apátja is.

2023. május 15-e óta az apátságot Mauro Giuseppe Lepori pápai biztosként irányítja, miután Bérczi László Bernát korábbi apátot a Római Kúria felfüggesztette hivatalából az apátságban zajló pénzügyi visszaélések miatt. Bérczi 2024-ben kérte laicizálását, és kilépett a szerzetesrendből és a katolikus egyházból.

Történelem Középkor

A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király (1182), a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a champagne-i Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként alapította, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is.

A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552 után) földúltak a törökök.

Visszatérés 1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. Újfalusy 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak esett áldozatul. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg,  forint megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).

A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén fölépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar). 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja.

A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.

1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak.

Apátok listája Apátok listája 1814-től: Dréta Antal 1814–1823 Villax Ferdinánd 1826–1857 Rezutsek Antal 1858–1879 Supka Jeromos 1879–1891 Vajda Ödön 1891–1911 Békefi Remig 1911–1924 Werner Adolf 1924–1939 Endrédy Vendel 1939–1981 Kerekes Károly 1981–1996 Zakar Ferenc Polikárp 1996–2010 Dékány Sixtus 2011–2017 Bérczi László Bernát 2017. június 14. – 2018. július 13. (mint kormányzóperjel)Új vezetője van a Zirci Ciszterci Apátságnak Bérczi László Bernát 2018. július 13. – 2023. május 15. Mauro Giuseppe Lepori 2023. május 15.– (mint pápai biztos) Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát (intézményekért és gazdálkodás támogatásáért felelős társbiztos) Horváth Olga kismarosi apátnő (szerzetesközösség támogatásáért felelős társbiztos)

Épületek bélyegkép|jobbra|200px|A felső címerkép

Templom A Nagyboldogasszony Bazilika hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen timpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Körkörösen indák, levelek díszítik. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mint a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.

bélyegkép|jobbra|200px|Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.

Múzeum és könyvtár bélyegkép|jobbra|200px|A Múzeum belülről A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci szerzetesek évszázados szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek.

A múzeumban ez egész Bakonyra jellemző fafajták ismertetését (kérgét, leírását, fotókat) tekinthetjük meg, a környékre jellemző geológiai ismeretanyaggal és emlékekkel együtt. Állandó kiállításai a "A Bakony természeti képe" és "A Kárpát-medence ásványai". A Zirci Galéria kap még helyet a kiállítások mellett, illetve Zirc nagyjai és Bakonykutatók Panteonja.

A múzeum bejárata bélyegkép|jobbra|200px|A múzeum-szárny Klasszicista stílusú bővítése a monostornak. Tetején timpanon jelzi a stílust az alatta lévő korintoszi oszlopokkal együtt. A homlokzat alatt két angyal fogta címer található. Az erkély párkányán fáklyának kiképzett dísznövénytartók találhatók, amelyek a tűz újító ereje és a virág születése között vonnak párhuzamot. Állapota – hála a restaurálásoknak – ép, ezért adhat otthont különböző intézményeknek.

Arborétum Az apátság arborétuma a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók.

A zirci sörfőzés Az apátságban 1735. október 29-én kóstolták meg az első helyben készült sört. Később a sörfőzés megszűnt, de 2015-ben a régi hagyományokra alapozva, modern eszközök segítségével újraindították.

Kapcsolódó szócikkek Dallasi ciszterci apátság Pásztói ciszterci apátság Pilisi ciszterci apátság Szentgotthárdi ciszterci apátság Heiligenkreuzi apátság

Galéria

Jegyzetek

További információk Iránymagyarorszag.hu uj.katolikus.hu www.zirc.hu Kolostorút A templom és az apátság a Műemlékem.hu-n

Aggházy Mária: A Zirci Apátság templomépítkezései a XVIII. században; Egyházmegyei Ny., Veszprém, 1937 (A Veszprémi egyházmegye múltjából) Alpár Lucián: A zirci apátság függetlenítésének kérdése; Ciszterci Rend, Budapest, 1942 (Ciszterci doktori értekezések) Zirci Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont. Apátságtörténet, kiállításvezető, érdekességek; szerk. Virág Zsolt; Várkastély, Zirc, 2013 Cúthné Gyóni Eszter: "Nem harcolunk, de nem is búcsúzunk...". A Ciszterci Rend Zirci Apátságának története a második világháború végétől Endrédy Vendel apát haláláig; Zirci Ciszterci Apátság, Budapest–Zirc, 2017 Vida Beáta: A ciszterci rend története a középkori Magyar Királyságban, különös tekintettel a zirci apátságra; Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, Zirc, 2021 (Zirc története) Vida Beáta: Zirc és az apátság története az újkor hajnalán; Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, Zirc, 2021 (Zirc története)

Kategória:A Veszprémi főegyházmegye templomai és kápolnái Kategória:Magyarország barokk vallási építményei Kategória:Magyarország 18. századi katolikus templomai, kolostorai Kategória:Veszprém megye műemlékei Kategória:Magyarországi ciszterci rendi templomok, kolostorok Apátság Kategória:Veszprém megye katolikus templomai, kolostorai Kategória:Magyarországi kisbazilikák