Az Alaska Railroad (ARR) egy II. osztályú vasúttársaság, amely teher- és személyszállító vonatokat üzemeltet Alaszka államban. A vasút fővonala több mint 470 mérföld (760 km) hosszú, és a déli parton fekvő Seward és az állam központja és az északi sarkkör közelében fekvő Fairbanks között halad, áthalad Anchorage-on és a Denali Nemzeti Parkon, ahová a látogatók 17%-a vonattal érkezik. A vasútnak mintegy 656 mérföld (1056 km) vágánya van, beleértve a mellékvágányokat, pályaudvarokat és mellékvonalakat, beleértve a Whittierbe vezető ágat, ahol a vasút a Whittier kikötője és a Seattle-i Harbor Island között közlekedő vasúti uszályokon keresztül tehervagonokat cserél az Egyesült Államok határos területeivel.

A vasút építése 1903-ban kezdődött, amikor az Alaska Central Railroad megépítette a Sewardban kezdődő és 50 mérföld (80 km) északra húzódó vonalat. Az Alaska Central 1907-ben csődbe ment, majd 1911-ben Alaska Northern Railroad Company néven újjászervezték, amely a vonalat további 21 mérfölddel (34 km) észak felé hosszabbította meg. 1914. március 12-én az amerikai kongresszus beleegyezett, hogy finanszírozza a Sewardtól Fairbanksig tartó, minden időjárási viszonyoknak megfelelő vasútvonal építését és üzemeltetését, és megvásárolta a vasútvonalat a pénzügyi nehézségekkel küzdő Alaska Northern-től.Cohen, Stan (1981). The Forgotten War: A Pictorial History of World War II in Alaska and Northwestern Canada. Missoula, Montana: Pictorial Histories Publishing Co., Inc. , p. 61

Miközben a kormány elkezdte a 35 millió amerikai dollárra becsült vasútvonal építését, a Ship Creek mentén egy építkezési várost nyitott, amelyből végül Anchorage, az állam mai legnagyobb városa alakult ki. 1917-ben a kormány megvásárolta a keskeny nyomtávú Tanana Valley Railroadot, főként a fairbanki vasútállomás miatt. A vasút 1923. július 15-én készült el, amikor Warren G. Harding elnök Alaszkába utazott, hogy Nenanában ünnepélyesen beüsse az arany sínszeget. A vasút tulajdonjoga 1985. január 6-án szállt át a szövetségi kormányról Alaszka államra.

2022-ben a rendszer utasforgalma 220 400 fő volt, ami 2023 első negyedévétől hétköznaponként körülbelül 200 fő. 2019-ben a vállalat 203,9 millió dolláros bevételből 21,6 millió dolláros nyereséget termelt, 1,1 milliárd dolláros teljes vagyonnal rendelkezett.

Útvonalak és turizmus

A vasút nyáron jelentős turisztikai látványosság. A kocsik széles ablakokkal és kupolákkal rendelkeznek. A nagy hajótársaságok tulajdonában lévő magánvagonokat az Alaska Railroad saját kocsijai mögött vontatják, és az utazásokat különböző hajós utazási csomagok tartalmazzák.

Vezetők A szövetségi tulajdon ideje alatti vezérigazgatók

Col. Frederick Mears, 1919-1923 (eredetileg az Alaszkai Mérnöki Bizottság elnökeként a vasút vezetője volt) Col. James Gordon Steese, 1923-1923 Lee H. Landis, 1923–1924 Noel W. Smith, 1924–1928 Col. Otto F. Ohlson, 1928–1945 Col. John P. Johnson, 1946–1953 Frank E. Kalbaugh, 1953–1955 Reginald N. Whitman, 1955–1956 John H. Lloyd, 1956–1958 Robert H. Anderson, 1958–1960 Donald J. Smith, 1960–1962 John E. Manley, 1962–1971 Walker S. Johnston, 1971-1975 William L. Dorcy, 1975–1979 Steven R. Ditmeyer (Acting) 1979-1980 Frank H. Jones, 1980–1985

Az állami tulajdon ideje alatti elnökök

Frank Turpin, 1985-1991 Robert Hatfield Jr., 1991–1997 Bill Sheffield, 1997–2001 Patrick K. Gamble, 2001–2010 Christopher Aadnesen, 2010–2013 Bill O'Leary, 2013–napjainkig

Jegyzetek

Általános források Alaska Railroad

Surface Transportation Board, ALASKA RAILROAD CORPORATION--CONSTRUCTION AND OPERATION EXEMPTION--RAIL LINE BETWEEN EIELSON AIR FORCE BASE (NORTH POLE) AND FORT GREELY (DELTA JUNCTION), AK , October 4, 2007

Történelmi források

További információk

Alaska Railroad – A current route map for the ARR Reconnaissance Survey for the Alaska Railroad – University of Washington Digital Collection

Kategória:Alaszka vasúti közlekedése