Csetneki Elek (Jelenik Elek) (Karád, 1856. június 2. – Budapest, 1889. január 27.) magyar régész, néprajzkutató.
Életpályája Veszprém vármegyei származású; a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályában 1875-ben díjnok, 1878 nyarán őrsegéd lett; az 1878. év végén megalakult régészeti társulat I. (ősrégészeti és embertani) osztálya előadónak választotta meg.
Művei 1875 Egy becses régiség. Századok. 1876 Tószegi ásatások. Archaeologiai Értesítő. 1876 Nemzetközi őstörténelmi és embertani congresus. Vasárnapi Ujság. 1877 A tószegi őstelep. Arch. Ért. 1877 A magyarhoni őstelepekről. Arch. Ért. 1878 Egy magyar emlékérem története. Arch. Ért. 1878 A sokorui és polgárdi lelet. Arch. Ért. 1878 Régészeti irodalom. Arch. Ért. 1879 A csepelszigeti őskori temetők. Arch. Ért. 1879 Izabella sirkövéről. Arch. Ért. 1879 Régészeti irodalom. Arch. Ért. 1879 A régiségosztály 1878. decz. gyarapodása. Arch. Ért. 1881 A hunok, avarok és kunok. Budapesti Szemle.
Írt még az Egyet. Philológiai Közlönybe (1880. Ismertette Toldy hátrahagyott irataiból az Ó- és uj magyar világ c. részletet; Ukkon-pohár, Hunfalvy Pál munkáját ismertetve; 1881. Az izmaeliták és Anonymus az oláhokról, Réthy László könyvét ismertetve; A székely kérdésről, Nagy János, Hunfalvy Pál és Szabó Károly munkáiknak ismertetése).
Jegyzetek
Források
Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1889-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar régészek