A Paradoxurus vagy a valódi pálmasodrók az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe és a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába tartozó pálmasodróformák (Paradoxurinae) alcsaládjába tartozó nem.
Jellemzőik A Paradoxurus-fajoknak széles fejük és keskeny pofájuk van nagy orral, amely középen mélyen barázdált. Nagy füleik hegye lekerekített, belső széleik és tasakjaik jól fejlettek. Fejük és testük együtt 43-71 centiméter, a farok majdnem vagy néha egészen ennyire hosszú, és körülbelül hatszor hosszabb a hátsó lábnál.Pocock, R. I. (1939). "Paradoxurus". The Fauna of British India, including Ceylon and Burma. Vol. 1. Mammalia. London: Taylor and Francis. pp. 379–415. Tömegük 1,5 és 4,5 kilogramm között változik. A közönséges (P. hermaphroditus), a fülöp-szigeteki (P. philippinensis) és a déli pálmasodró (P. musangus) szőrzete szürke és feketével mintázott (igen változékony is lehet), a többi faj egységes sárgás vagy barnás színezetű.
Élőhelyük, életmódjuk A Paradoxurus-fajok élőhelyei az erdők, leginkább a trópusi esőerdők. Tisztán éjszakai életmódúak, és általában a fákon tartózkodnak. A napot ágakon és üreges törzsekben alusszák végig. A párzási időszak kivételével magányosan élnek. Mindenevők, kis gerincesekkel, rovarokkal, gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak. A szaporodásuk kevésbé ismert. Körülbelül 60 napos vemhesség után a nőstény két-öt kölyköt hoz a világra, amelyek körülbelül egy év múlva válnak ivaréretté.
Viszonyuk az emberrel A Paradoxurus-fajok bizonyos mértékben kultúrakövetők, gyakran keresik az emberek közelségét, és megtelepednek az épületekben. A közönséges, a fülöp-szigeteki és a déli pálmasodró a Kopi Luwak kávé eredetében betöltött szerepéről is ismert, és az utóbbi faj számos szigeten való elterjedése valószínűleg az emberi betelepítésnek köszönhető. A ceyloni pálmasodró ezekhez a fajokhoz hasonlóan bizalmas, a Jerdon-pálmasodróról viszont azt mondják, hogy nagyon félénk és kerüli az ember közelségét. Sok délkelet-ázsiai erdőlakóhoz hasonlóan a Paradoxurus-fajokra is az erdők kiirtása a fő fenyegetés. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) három fajukat nem fenyegetettként sorolja be.https://www.iucnredlist.org/species/41694/45218119
Rendszertanuk A nemet Frédéric Cuvier nevezte el és írta le először 1822-ben;Cuvier, F. (1822). "Du genre Paradoxure et de deux espèces nouvelles qui s'y rapportent". Mémoires du Muséum d'Histoire Naturelle Paris. 9: 41–48. jelenleg az alábbi 5 fajt sorolják ide:Wozencraft, W. C. (2005). "Genus Paradoxurus". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. (eds.). Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. pp. 550–551. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.Veron, G.; Patou, M.-L.; Tóth, M.; Goonatilake, M.; Jennings, A. P. (2015). "How many species of Paradoxurus civets are there? New insights from India and Sri Lanka". Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research. 53 (2): 161–174. doi: 10.1111/jzs.12085
közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus) Jerdon-pálmasodró (Paradoxurus jerdoni) vagy barna pálmasodró déli pálmasodró (Paradoxurus musangus) jávai pálmasodró (Paradoxurus musangus javanicus) fülöp-szigeteki pálmasodró (Paradoxurus philippinensis) Mentawai-szigeteki pálmasodró (Paradoxurus philippinensis lignicolor) ceyloni pálmasodró (Paradoxurus zeylonensis) vagy arany pálmasodró
2009-ben javasolták a szőrzet színének árnyalatára alapozva, hogy a nem a Srí Lankán endemikus P. aureus, a P. montanus és a P. stenocephalus fajokat is külön tartalmazza.Groves, C. P.; Rajapaksha, C.; Mamemandra-Arachchi, K. (2009). "The taxonomy of the endemic golden palm civet of Sri Lanka" (PDF). Zoological Journal of the Linnean Society. 155: 238–251. doi: 10.1111/j.1096-3642.2008.00451.x. Egy 2015-ben publikált tanulmány azonban nagyon alacsony genetikai diverzitást és földrajzi szerkezet hiányát találta a ceyloni pálmasodróban, és így nem támogatta a javasolt szétválasztást. Ugyanezen tanulmány eredményei a morfológiai és genetikai eltérésekből azt is kimutatták, hogy a "P. hermaphroditus" három nagy kládra oszlik, amelyek minden bizonnyal még a középső korai-késő pliocénben váltak szét egymástól, és genetikailag mindhárom klád között 5,0% különbség van, amely a külön fajok közötti eltérések szintjének felel meg; így mind ezen, mind egy korábbi tanulmány javaslata alapján külön fajokként kell őket elismerni. Ezen szétválasztás következtében az indiai szubkontinensen és Délkelet-Ázsia 200 méteres magasság feletti területein élő faj "maradt" a közönséges pálmasodró (P. hermaphroditus sensu stricto), míg a Szumátrán, Jáván és más kis szigeteken élőt a déli (P. musangus), a Fülöp- és Mentawai-szigeteken, valamint Borneón elterjedt fajt pedig a fülöp-szigeteki pálmasodróként (P. philippinensis) választották le. Ez a három faj egy monofiletikus kládot alkot a nemen belül, amely a ceyloni és a Jerdon-pálmasodrót tartalmazó klád testvércsoportja. Ezen kívül mindkét újonnan leválasztott fajon belül két nagy kládot azonosítottak, amelyeket a tanulmány szerzőinek javaslata alapján az alfajaikként kell besorolni; a közönséges pálmasodrónak legalább három alfaja lehet, de ezek pontos behatárolásához további tanulmányokra van szükség.
A Mentawai-szigeteki pálmasodrót először önálló fajként (Paradoxurus lignicolor) írták le 1903-ban, azonban először 1927-ben egybesorolták a közönséges pálmasodróval, majd 1992-ben morfológiai különbségei (egységesebb színezet, halványabb farok) miatt ismét elkülönítették attól. Wilson és Reeder 2005-ben kiadott művében aztán ismételten a közönséges pálmasodró alá sorolták be Paradoxurus hermaphroditus lignicolor néven, így vitatott taxonná vált. A 2015-ös tanulmányban aztán azt derítették ki, hogy a Mentawai-szigeteki pálmasodró szoros rokonságban áll a fülöp-szigeteki pálmasodró Borneón és a Fülöp-szigeteken élő példányaival, és feltehetően ezen korábban elterjedtebb faj egyik maradványpopulációját képviseli. A két populáció citokróm b génje 3,6%-ban különbözik egymásétól, ezért a borneói és fülöp-szigeteki vonal mellett a fülöp-szigeteki pálmasodró másik alfajaként (P. philippinensis lignicolor) sorolták be; ennek ellenére további vizsgálatokat is javasolnak, amelyek esetlegesen akár a Mentawai-szigeteki pálmasodró faji szintű elkülönítését is alátámaszthatják, bár az eddigi genetikai eredmények úgy tűnik, nem támogatják ezt a szintet.
Képek
Fordítás
További információk Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0801857899
Jegyzetek
Kategória:Cibetmacskafélék Kategória:Emlősnemek