bélyeg|264px|A városon keresztülhaladó 63-as főút
Jeże [e. Jeszenszky] () falu Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, amely Gmina Piszhez (Johannisburg városi és vidéki önkormányzata) tartozik Piski járás (Johannisburgi járás).
Földrajza Jeże a Pissek folyó keleti partján található) a Varmia-mazúriai vajdaság déli részén, Pisz kerületi várostól 17 kilométerre délkeletre. bélyeg|264px|Kilátás Jeżére
Története Az 1445-ben alapított falutDietrich Lange, Geographisches Ortsregister Ostpreußen (2005): Gehsen 1540 után Jeschennek, 1550 után Jeschenn-nek, 1579 körül Jeschouennek hívták, a Német Lovagrend 30 patás szolgálati ingatlanként alapította a magdeburgi törvények szerint.Gehsen bei Familienforschung Sczuka
1874. április 8-án a település közigazgatási székhely lett, így a nevét egy 1945-ig létező közigazgatási kerületnekRolf Jehke, Amtsbezirk Gehsen adta.
Gehsenben 1910-ben 582 lakost regisztráltak. Számuk 1933-ra 661-re emelkedett, 1939-ben pedig 621 volt
A Versailles-i Szerződés feltételei miatt az allensteini szavazókörzet lakossága, amelyhez Gehsen is tartozott, 1920. július 11-én szavazott a Kelet-Poroszországhoz (és így Németországhoz) való folyamatos tartozásáról vagy a Lengyelországhoz való csatolásáról. Gehsenben 460 lakos szavazott amellett, hogy maradjon Kelet-Poroszország része, Lengyelország nem kapott szavazatot.Herbert Marzian, Kenéz Csaba: Selbstbestimmung für Ostdeutschland. Eine Dokumentation zum 50. Jahrestag der ost- und westpreussischen Volksabstimmung am 11. Juli 1920. Herausgeber: Göttinger Arbeitskreis, 1970, S. 74
Amikor 1945-ben a háború következtében Dél-Kelet-Poroszországot átadták Lengyelországnak, Gehsen is érintett volt. A falu megkapta a „Jeże” lengyel nevet. Ma a hely a polgármesteri hivatal székhelyeSołtysi w Gminie Pisz ( ), így a Pisz (Johannisburg) városi és falusi község hálózatában lévő helység a Piski járásban ( Johannisburgi járás), 1998-ig a Suwałki vajdaság, azóta a Warmian-Masurian Vajdaság része. 2011-ben a lakosság 328 fő volt.Jeże bei Polska w liczbach
Vallások bélyeg|264px|Templom Jeże főutcáján Egyházi épületek 1866 óta van egy épület Gehsenben. Ez a kis téglából épült templom nyugati oromtornyos toronnyal.Walther Hubatsch: Geschichte der evangelischen Kirche Ostpreußens. Band 2: Bilder ostpreussischer Kirchen. Göttingen 1968, 119. o. (összesen 545 o.) 1945-ig protestáns templomként működött, ma római katolikus plébániatemplom. A két apostolnak, Péternek és Pálnak szentelték.
Plébániák Evangélikus 1846-ban Gehsenben protestáns parókiát alapítottak,Walther Hubatsch: Geschichte der evangelischen Kirche Ostpreußens. Band 3: Dokumente. Göttingen, 1968, 491. o. amelynek plébániáját elválasztották a johannisburgi (pisz) és a kumilskoi (1938–1945 Morgen, lengyel Kumielsk ) templomától. Az 1929-ben összesen 2489 tagot számláló plébánia a kelet-poroszországi egyházi tartományban, a Régi Porosz Unió Egyháza Johannisburg egyházkerületébe került.
A jeżei protestáns egyházközösség életének véget vetett a háborúval összefüggő helyi lakosság menekülése és kiűzése. A ma itt élő protestáns lakosok a lengyelországi Augsburgi Evangélikus Egyház Mazuriai Egyházmegye Pisz kerületi városában található templomhoz csatlakoznak.
Római katolikus 1945 előtt nagyon kevés katolikus élt Gehsenben. A warmiai egyházmegyében, a Masurian II. esperesben (székhely: Johannisburg) a johannisburgi római katolikus templomban voltak plébániák. 1945 után és számos új lengyel állampolgár beáramlásával Jeże-ben külön katolikus közösség alakult,Parafia Jeże in der Diözese Ełk és a korábban protestáns helyi gyülekezet a piszi Keresztelő Szent János-templom fiókegyháza lett. 1987-ben a jeże-i templomot Edmund Piszcz warmia püspök plébániatemplommá alakította. A plébánia a Św. Apostołów Piotra i Pawła és a lengyelországi Római Katolikus Egyház Ełk egyházmegyéjében található piszi espereshez tartozik.
Iskola Gehsen 1737-ben iskolafalu lett. A tanítás többosztályos voltak. 1929-ben új iskolaépület épült.
Személyiségek Itt született Paul Hensel (1867. október 3-án Gehsenben, német protestáns lelkész, Mazuria bajnoka és a Reichstag tagja († 1944)
Csatlakozva a helyhez Otto Boris (1887–1957) német középiskolai tanár, festő és állatíró, gyermekkorát Gehsenben töltötte.
Közlekedése Jeże a fontos lengyel 63-as országúton (Droga krajowa 63) található, amely a lengyel–orosztól a lengyel–fehérorosz államhatárig tart és négy vajdaságon halad át. A szomszédos Wądołek (Wondollek, 1938–1945 Wondollen) és Brzozowo (már a Podlaskie vajdaságban található) kis mellékutcái a városban végződnek.
Jeże 1945 óta nem volt vasútállomás. 1908 és 1945 között a Johannisburg–Dlottowen/Fischborn vasútvonalon közlekedtek a vonatok – néhány évig még a lengyelországi Kolnóig is elnyúltak – és Gehsenben is megálltak.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Grzegorz Białuński: Kolonizacja Wielkiej Puszczy (do 1568 roku) – starostwa piskie, ełckie, straduńskie, zelkowskie i węgoborskie (węgorzewskie). Olsztyn, OBN, 2002, 237 str., , Wacław Kowalski: Województwo olsztyńskie, przewodnik. Olsztyn, Wyd. Sport i Turystyka, 1969, 322 str. (str. 202) Mieczysław Orłowicz: Ilustrowany przewodnik po Mazurach Pruskich i Warmii. Na nowo podali do druku Grzegorz Jasiński, Andrzej Rzempołuch, Robert Traba. Olsztyn: Agencja Wydawnicza "Remix", 1991, s. 301.
Kategória:Varmia-mazúriai vajdaság települései