A mikmakPrince Edward-sziget (Prince Edward Island) - Kanada KalauzRitka albínó jávorszarvas miatt virrasztanak a mikmakok. index.huAranyosfodorka napjai: Kik a mikmak indiánok ? hieroglif írás vagy algaevő hal írás (mikmak nyelven - Mi'kmawi': Gomgwejui'gasit) a miꞌkmak nyelv írásrendszere volt, amelyet később különböző, jelenleg is használatos latin írások váltottak fel. A mikmakok egy kanadai őslakos nép, amelynek Mi'kma'ki nevű szülőföldje a tengeri tartományok nagy részét, nevezetesen Új-Skócia egészét, az Edward herceg-szigetet, valamint Új-Brunswick, Új-Fundland és Labrador egyes részeit foglalja magában.
Ezek a jelek ("gomgwejui'gaqan"), egyszerű jelképek és sziklarajzok készítésének hagyományából alakultak ki, logogramok, amelyek fonetikai elemeket is tartalmaznak, beleértve a logográfiai, alfabetikus és ideográfiai információkat. A gomgwejui'gasultijig óriás algaevő halról ( egyes szám: gomgwej, többes szám: gomgwejg) kapta a nevét, amelynek nyomai jól láthatóan ottmaradtak az iszapos folyófenéken. Az írásrendszer más elnevezései: "komqwejwi'kasikl" vagy "gomgwejui'gas'gl".
Besorolás A tudósok vitatják, hogy a legkorábbi ismert mikmak „hieroglifák”, amelyek a 17. századból származnak, teljes mértékben írásrendszernek minősülnek-e, vagy piktografikus emlékeztető eszközként szolgáltak. A 17. században Chrétien Le Clercq francia jezsuita misszionárius a Miꞌkmaw írásjeleket logográfiai rendszerként használta fel oktatási célokra, hogy a miꞌkmaqoknak katolikus imákat, a liturgiát és a tanításokat oktassa.
1978-ban Ives Goddard és William Fitzhugh, a Smithsonian Intézet antropológiai tanszékének munkatársai azt állították, hogy a misszió előtti rendszer pusztán emlékeztető jellegű volt, nem használhatták új szövegek írására.
Ezzel szemben David L. Schmidt és Murdena Marshall egy 1995-ös könyvben közzétett néhány imát, elbeszélést és liturgiát, amelyeket hieroglifák - képírásos szimbólumok - ábrázoltak, és amelyeket a francia misszionáriusok a tizenhetedik század utolsó negyedében imák és himnuszok tanítására használtak. Schmidt és Marshall kimutatták, hogy ezek a hieroglifák teljesen jól használható írásrendszerként szolgáltak. Szerintük ez volt a legrégebbi őslakos nyelvre kifejlesztett írásrendszer Észak-Amerikában, Mexikótól északra.
Michelle Sylliboy mikmak származású nagymamáját idézve állítja, hogy nem Le Clercq találta fel az írást, és azt már jóval előtte is használták az emberek.
Történelem Le Clercq atya, aki 1675-től római katolikus misszionárius volt az új-franciaországi Gaspé-félszigeten, látta, hogy a mikmak gyerekek hieroglifákat írnak nyírfakéregre. Le Clercq ezeket a szimbólumokat imák és liturgia írásához igazította, és szükség szerint új jeleket fejlesztett ki. A mikmakok fakéregbe nyomott süntüskéket is használták jelek kialakítására.
Ez az átalakított írásrendszer népszerűnek bizonyult a mikmakok körében. Még a 19. században is használták. Mivel e szimbólumokról nincs történelmi vagy régészeti bizonyíték a keresztény hittérítők érkezése előtti időkből, nem világos, hogy a jeleket milyen régóta használják. E szimbólumok kapcsolata a miꞌkmaq sziklarajzokkal, amelyek készítése megelőzte az európaiakkal való találkozás, nem világos.
A Kejimkujik Nemzeti Park és Nemzeti Történelmi Emlékhely (KNPNHS), a "mikmakok életútjának" sziklarajzai között szerepelnek a sziklába vésett írásos hieroglifák, emberi alakok, mikmak házak és kunyhók, díszítések, köztük keresztek, vitorlás hajók és állatok. Ezeket a mikmakoknak tulajdonítják, akik a történelem előtti időktől kezdve folyamatosan lakják a területet. A sziklarajzok a késő őskortól a tizenkilencedik századig terjedő időszakból származnak. Egy mikmak gyógyító, Jerry Lonecloud 1912-ben leírt néhányat ezekből a sziklarajzokból, és másolatait a tartományi múzeumnak adományozta.Whitehead, Ruth H. 2002 Tracking Doctor Lonecloud: Showman to Legend Keeper. Goose Lane Editions, Fredericton
Pierre Maillard római katolikus pap 1737–38 telén hieroglifákból álló rendszert hozott létre a mikmak nyelv szavainak átírására. Ezeket a szimbólumokat arra használta, hogy a katekizmusban leírja a fő imák és a hívek válaszait tartalmazó formulákat, hogy követői könnyebben megtanulhassák azokat. Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Maillard ismerte volna Le Clercq ugyanezen a területen végzett munkáját. Maillard számos nyelvi művet hagyott hátra, amelyeket a mikmakok még a 20. században is használtak.
Példák
Jegyzetek
Fordítás
Források
Goddard, Ives és William W. Fitzhugh. 1978. „Barry Fell Reexamined”, The Biblical Archaeologist, Vol. 41, 3. sz. (szeptember), pp. 85–88. Hewson, John. 1982. Micmac hieroglifák Új-Fundlandon. Languages in Newfoundland and Labrador, szerk. szerző: Harold Paddock, 2. kiadás, 188–199. St John's, Newfoundland: Memorial University . Hewson, John. 1988. A Micmac hieroglifák bemutatása. Cape Breton Magazin 47:55–61. (1982-es szöveg, valamint a hímzés illusztrációi és néhány fotó) Kauder, Christian. 1921. Sapeoig Oigatigen tan teli Gômgoetjoigasigel Alasotmaganel, Ginamatineoel ag Getapefiemgeoel; Manuel de Prières, utasítások et changs sacrés en Hieroglyphes micmacs; Imák, utasítások, zsoltárok és himnuszok kézikönyve Micmac ideogrammokban . Kauder atya könyvének új kiadása 1866-ban jelent meg. Ristigouche, Quebec: A Micmac hírnöke. Lenhart, John. Az imák, utasítások, zsoltárok és himnuszok kézikönyvének története a kelet-kanadai és új-fundlandi micmac indiánok által használt micmac ideogrammokban. Sydney, Nova Scotia: The Nova Scotia Native Communications Society. Schmidt, David L. és BA Balcom. 1995. "The Règlements of 1739: A Note on Micmac Law and Literacy", Acadiensis . XXIII, 1 (1993. ősz) 110–127. ISSN 0044-5851 Schmidt, David L. és Murdena Marshall. 1995. Míkmaq Hieroglif imák: Olvasmányok Észak-Amerika első bennszülött forgatókönyvében . Nimbus Kiadó.ISBN 1-55109-069-4
További információk A Míkmaq Portrégyűjtemény Miꞌkmaw sziklarajzok nyomait és képeit tartalmazza Micmac a ChristusRex.org webhelyen Miꞌkmaw hieroglifákkal készült imák szkennelt nagy gyűjteménye. Écriture sacrée en Nouvelle France: Les hiéroglyphes micmacs et transformation cosmologique (PDF, franciául) Beszélgetés a Miꞌkmaw hieroglifák eredetéről és a szociokulturális változásokról a 17. századi Miꞌkmaw társadalomban.
Kapcsolódó szócikkek Kategória:Hieroglif írás Kategória:Amerika írásrendszerei