keretnélküli|84x84px Parlamenti választás Lengyelországban 2023. október 15. Összesen 460 mandátum a Szejmben, 231 mandátum kell a többséghez. ← 2019következő →keretnélküli|120x120pxkeretnélküli|120x120pxkeretnélküli|80x80pxkeretnélküli|89x89pxListavezetőJarosław KaczyńskiDonald TuskSzymon HołowniaWładysław Kosiniak-KamyszPártJog és IgazságosságPolgári PlatformLengyelország 2050Lengyel NéppártElőző választás235 13430Választás után19415765Változás412335Szavazatok7,640,8546,629,4023,110,670%35.4%30.7%14.4%Változás (%)8.2pp3.3pp5.8ppkeretnélküli|80x80pxkeretnélküli|89x89pxkeretnélküli|80x80px -ListavezetőWłodzimierz CzarzastyRobert BiedrońSławomir MentzenKrzysztof BosakPártÚj BaloldalÚj Reménység/ Nemzeti MozgalomElőző választás4911Választás után2618Változás237Szavazatok1,859,0181,547,364%8.6%7.2%Változás (%)4.0pp0.4ppközépre|keretnélküli|385x385pxMiniszterelnök a választás előtt: Mateusz MorawieckiMiniszterelnök a választás után: Donald Tusk A 2023-as lengyelországi parlamenti választást 2023. október 15-én tartották meg. A Szejm 460 képviselőjét és a Szenátus 100 tagját választották meg.
A parlamenti választás napján népszavazást is tartottak az EU menekültügyi javaslatáról.
Választási rendszer
A választás napját a mindenkori lengyel elnök hirdeti ki: Andrzej Duda 2023. augusztus 9-én hirdette ki, hogy a választás október 15-én lesz megtartva. A dátum kihirdetése összhangban áll a Lengyel Alkotmány 98. cikkelyének 2. bekezdésével, mely szerint a választást az aktuális parlamenti ciklus lejárta előtt 30 nappal kell megtartani, amely 2023. november 11-e.
A Szejm tagjait pártlistás arányos választási rendszerben választják meg, többmandátumos választókerületi szavazáson. Az egyéniben induló pártoknak 5%-os a bejutási küszöb, a koalícióknak 8%. A Szenátus tagjait relatív többségi szavazáson választják meg az ország 100 szenátusi egyéni választókerületében. A legtöbb ellenzéki párt (Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik Út) aláírta az úgynevezett szenátus paktumot, mellyel megegyeztek, hogy közös szenátusi pártlistát állítanak fel.
Induló pártok és koalíciók
Párt vagy koalíció neve (lengyel név, rövidítés) Pártok lógói Listavezető Támogatók 1. Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták(Bezpartyjni Samorządowcy, BS) Robert Raczyński – 2. Harmadik Út(Trzecia Droga,TD) középre|100px Władysław Kosiniak-Kamysz Szymon Hołownia Lengyel Néppárt , Lengyelország 2050, Európai Demokraták Uniója, Egyetértés, Centrum Lengyelországért 3. Új Baloldal(Nowa Lewica, NL) középre|100px Włodzimierz Czarzasty Robert Biedroń Új Baloldal, Együtt Baloldal, Lengyel Szocialista Párt, Munkásunió, Szociáldemokrácia Lengyelországért, Szabadság és Egyenlőség 4. Egyesült Jobboldal(Zjednoczona Prawica, ZP) Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság, Szuverén Lengyelország, Köztársaságiak, Kukiz’15, Lengyel Köztársaság Megújulása, Lengyel Ügyek 5. Szabadság és Függetlenség Konföderáció(Konfederacja Wolność i Niepodległość) Sławomir MentzenKrzysztof Bosak Nemzeti Mozgalom, Új Remény, Lengyel Korona Konföderációja, Reálpolitikusok Uniója, Köztársaság Jobboldala 6. Polgári Koalíció(Koalicja Obywatelska , KO) középre|100px Donald Tusk Polgári Platform, Modern, Lengyel Kezdeményezés, Zöldek, Jó Mozgalom, AGROunió
Választási szlogenek PártEredeti szlogenMagyar fordításRefsPiSBezpieczna przyszłość Polaków.Biztonságos jövő a lengyeleknek!Polgári Platform100 Konkretów - Na pierwsze 100 dni rządów!100 Konkrétum - A kormány első 100 napjára!Új Baloldal Gwarancją.Świeckiego.Państwa - Mam po lewejGarancia. Szekuláris. Állam. - Nekem ez a baloldalon van meg.Lengyel Néppárt Dość kłótni, do przodu!Elég a vitákból! Előre kell menni!
Közvélemény-kutatások A lengyelországi pártok és koalíciók népszerűségének alakulása 2019 óta:
A közvélemény-kutatások szeptemberi mérései alapján az Egyesült Jobboldal szerezné a legtöbb szavazatot, de szükség lehet akár a Konföderációval való koalícióra a többséghez. Az ellenzékben a Polgári Koalíció, Új Baloldal és Harmadik út koalícióknak együttesen a mérések szerint van esélye parlamenti többséget szereznie.
Eredmények A választáson való részvétel vasárnap délben 22,59%-os volt, ami magasabb, mint a korábbi választásokon.Magas a részvétel a lengyel választásokon (hirado.hu) Az urnazárásokat követően kijelenthető, hogy a részvétel rendkívül magas volt, mintegy 10%-ponttal magasabb, mint a 2019-es választáson.Belenéztünk a kristálygömbbe: itt van minden, amit a lengyelországi részvételi adatokból kiolvashatunk! (mandiner.hu, 2023.okt.15)
Eredménybecslések Az Ipsos közvéleménykutató intézet az urnazárásokat követő exit-poll felmérések közzététele enyhe fölényt mutatott az Egyesült Jobboldal (PiS) javára, kevéssel mögötte a Polgári Koalíció (KO) pártszövetség végzett. A bal és a jobboldali pártok között összesítésben szinte egyenlő arányban oszlanak meg a szavazatok.Exit poll Lengyelországból: öt százalékot vert a PiS Tuskékra, de nehéz lesz kormányt alakítani (mandiner.hu, 2023.okt.15)
Hétfőn kora reggel, az előrevetítésnél jóval később tette közzé az Ipsos a korrekciós választási előrejelzést, az ún. late poll-t. Ez valamennyivel eltérő értékű, de az exit-pollhoz hasonló arányú eredményt mutat. A hibahatár az exit-poll 2%-ához képest itt 0,5% a szakértők szerint.Lengyelországban 63 százalékos feldolgozottságnál jelentős a konzervatív előny, mégis érik a kormányváltás (index.hu, 2023.okt.16)
64%-os feldolgozottságnál jelentősen eltérő eredmények mutatkoznak, bár a kormányoldal és az ellenzék között továbbra is szoros az eredmény. Az előzetes adatok szerint a választáson való részvétel 72,07%-os, míg a late poll adatai szerint 72,9%-os volt, ami a rendszerváltás óta a legnagyobb arány.
88%-os feldolgozottságnál a kormányoldal előnye további csökkenést mutatott.Orbán Viktor aggódhat, eldőlni látszik Lengyelország sorsa (index.hu, 2023.okt.16)
A Szenátorválasztásnál annyiban térnek el az eredmények, hogy közel 5%-os arányt mutat fel a Pártonkívüli Önkormányzati Aktivisták csoportja. 93,17%-os feldolgozottságnál a következők a részeredmények:Lengyel Választási Hivatal (2023.okt.16)
Képviselőválasztás (Szejm) A végleges eredmények tükrében a Képviselőházba a legtöbb parlamenti képviselőt a Jog és Igazságosság pártja delegálja, akik az Egyesült Jobboldal színeiben nyertek mandátumot. Második helyen a Polgári Koalíció centrista-baloldali tömörülés végzett. Ezenkívül még további három politikai tömörülés lépte át a bejutási küszöböt.Lengyel Választási Hivatal Szejm választási eredmények (2023.okt.17)
RövidítésPárt/PártszövetségSzavazatok számaSzavazatok arányaKépviselők számaKépviselők aránya2019-hez képest ZP Egyesült Jobboldal35,38%19442,2%-41 KO Polgári Koalíció 30,70%15734,1%+23 TD Harmadik Út14,40%6514,1%+35 NL Új Baloldal8,61%265,7%-23 Konfederacja Szabadság és Függetlenség Konföderáció7,16%184,0%+7PártonkívüliekPártonkívüli Önkormányzati Aktivisták1,86%00%0Német Kisebbség Választási Szervezete0,12%00%-1
Szenátorválasztás (Szenátus) A Szenátusba a választási körzetek szavazatainak relatív többségével juthatnak be a jelöltek. Ebből adódóan a szavazatok országos aránya csak kisebb mértékű összefüggésben van a bejutott szenátorok számával.
RövidítésPárt/PártszövetségSzavazatok számaSzavazatok arányaSzenátorok számaSzenátorok aránya2019-hez képest KO Polgári Koalíció 28,91%4141%-2 ZP Egyesült Jobboldal34,81%3333%-15 TD Harmadik Út11,50%1212%+9 NL Új Baloldal5,29%99%+7 Függetlenek Függetlenek, 2023 Szenátus Paktum2,68%55%+1 Konfederacja Szabadság és Függetlenség Konföderáció6,75%00%PártonkívüliekPártonkívüli Önkormányzati Aktivisták4,91%00%
A választáson való részvétel a végeredmények tükrében 74,31%-os volt, ami rekordmagas az 1989 utáni választások történetében. Az egyidőben tartott referendumon való részvétel ugyanakkor érvénytelen lett, tekintve, hogy a részvételi arány csupán a 41%-ot érte el.Megvan a lengyel választások hivatalos végeredménye (index.hu, 2023.okt.17)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Lengyel Parlament
Kategória:2023-as választások Kategória:Lengyelország politikai élete