Bárczay Ferenc, Bárczay Ferenc János József (Kassa, 1874. augusztus 30.Kassai református egyházközség keresztelési anyakönyve 18/1874. – Budapest, 1954. augusztus 31.)Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 1476/1954. magyar földbirtokos, huszárhadnagy, országgyűlési képviselő.

Élete Bárczay János Torna vármegyei főispán és Morovics Natália református szülők gyermekeként született. Középiskolát a szülővárosában végezte, majd huszár önkéntesnek állt. Kitűnő lovastiszt vált belőle, így elnyerte a lehetőséget, hogy részt vehessen a Ferenc József ötven éves császári jubileuma alkalmából Bécsben rendezett nagy hadsereg-akadályversenyen, sőt lovasbravúrjaival a császárdíjat – az uralkodó ezüst lovasszobrát – is elnyerte. Még mint hadnagy nősült meg, ami után visszavonult családja birtokaira, ahol gazdálkodásba fogott, és hamar bekapcsolódott a vármegyéje társadalmi és kulturális életébe, illetve országos hazafias mozgalmakba is.

A nemzeti ellenállás idején – feleségével együtt – 20 000 koronát ajánlott fel a tisztviselők kártalanítására, és jelentős összeggel járult hozzá a Petőfi család közös sírhelyre való elhelyezésének költségeihez. A gönci választókerület 1910-ben országgyűlési képviselővé választotta, pártonkívüli 67-es programmal. Az első világháború végéig volt képviselő. Közben, a háború kezdetekor újból bevonult és mint honvédhuszár századparancsnok, később pedig mint zászlóaljparancsnok teljesített szolgálatot. Katonai érdemeiért többször is kitüntették, Károly király pedig a koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta.

1918 után egy időre visszavonult a közélettől és somogyszentmiklósi birtokán telepedett le, ahol tovább folytatta gazdálkodói működését. Később újból visszatért a megyei közéletbe – főleg a mezőgazdasági érdekek képviselete mentén –, 1935-ben pedig újból parlamenti képviselőnek választották, ezúttal a csurgói kerületben, a Nemzeti Egység Pártja (NEP) jelöltjeként. A pártjában az úgynevezett gazdacsoport vezetője volt, sőt Tasnádi Nagy András országos elnök lemondását követően ő léphetett a helyére.

Előbbi posztján – nagy rátermettséget mutatva – addig maradt, amíg a NEP 1939-ben meg nem szűnt, illetve át nem alakult a Magyar Élet Pártjává (MÉP), tagságát azonban az utódpártban is megtartotta, sőt országgyűlési mandátumát is megőrizhette az az évi választást követően is. A választáson a MÉP a Somogy vármegyei listáján indította, s onnan került vissza a törvényhozásba.

1946-ban vádat emeltek ellene, mert mint képviselő megszavazta az első és második zsidótörvényt, és a pártvezetői tevékenysége miatt. Első fokon egy év szabadságvesztésre ítélték, amit fellebbezése után két évre emeltek.

Elismerései 1939-ben Horthy Miklós kormányzó, érdemdús és sokirányú közérdekű tevékenységéért a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesítette.

Magánélete

Első felesége Szathmáry Király Ida (1878–1963) volt, akivel 1899. október 9-én Boldván házasodott össze. Két fiuk született, János (1900-1986) és István.

Másodszor 1922. március 30-án, Cinkotán kötött házasságot,Cinkotai (Budapest XVI. kerület) állami házassági anyakönyv 25/1922. felesége Keglevich Ilona Antónia Mária (1885–1941) volt.

Jegyzetek

Források Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17. Bárczay Ferenc oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 15. Bárczay Ferenc adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 15.

További információk Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. Bp., Magyar Feltámadás Lexikona, 1930. Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., . Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935. A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Bp., ., Pázmáneum ny. Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.

Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Kassaiak Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939) Kategória:Országgyűlési képviselők (1939–1944)