A titán-tetrahidrid szervetlen vegyület, képlete . Még nem állították elő nagy mennyiségben, így a tulajdonságai ismeretlenek. Azonban szilárd gáz mátrixban izoláltak molekuláris titán-tetrahidridet. Ez színtelen gáz, és hőbomlás felé instabil. Így nem jól leírt a vegyület, de számos jellemzőjét már kiszámították. Szintézis és stabilitás A titán-tetrahidridet és hidrogén keverékének fotolízisével állították először elő 1963-ban, ezt azonnali tömegspektrometriai elemzés követte. A gyors elemzés azért kellett, mert a titán-tetrahidrid instabil. Számítások szerint a kötési energia (a Ti + 4 H állapothoz képest) 132 kcal/mol. Mivel a hidrogén kötési energiája 104 kcal/mol, a instabilitásának oka termodinamikai lehet, melyben az titánná és hidrogénné bomlik: TiH4 -> Ti + 2 H2 (76 kcal/mol) A más instabil molekuláris titán-hidridekhez (TiH, , és polimer molekulák) hasonlóan alacsony hőmérsékleten izolálva lettek titán hidrogén jelenlétében történő lézeres ablációjával. Szerkezet Feltételezések szerint a szilárd titán-tetrahidridben a molekulák kovalens kötésekkel összekötött polimereket alkotnak. Számítások szerint a dimerizációra hajlamos. Ennek oka nagyrészt a monomer elektronhiánya és a hidridligandumok kis mérete, mely lehetővé teszi a dimerizáció alacsony aktivációs energiáját, mivel a ligandumok közti taszítás csak kevéssé növekszik.
A dimer feltehetően fluxiós molekula, mely számos forma közt váltakozik, melyek mindegyikében vannak hídhidrogének. Ez egy három központú kételektronos kötés.
A monomer titán-tetrahidrid a legegyszerűbb sd3 hibridizációjú átmenetifém-vegyület. Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Titánvegyületek Kategória:Hidrogénvegyületek