A klorát-reduktáz () az alábbi reakciót katalizáló enzim: AH2 +ClO3- <=>A +H2O +ClO2- Vagyis az enzim két szubsztrátja egy redukált elektronakceptor () és a klorát, a 3 termék egy oxidált elektronakceptor (A), a víz és a klorit. Rokona a perklorát-reduktáznak, mely klorátot és perklorátot is képes redukálni.
Ez az enzim az oxidoreduktázok családjába tartozik. Az enzimcsoport szabályos neve klorit:akceptor oxidoreduktáz. Ezenkívül nevezik még klorát-reduktáz C-nek is. Előfordulás, reakciómechanizmus Az enzim számos baktériumban előfordul, például Ideonella dechloratansban és Pseudomonas chloritidismutansban, és lehetővé teszi a klorátlégzést. Ez utóbbi faj klorát-reduktáza képes a bromát redukciójára is, azonban a P. chloritidismutans nem képes kizárólag bromátot energiaforrásként használni.
Az Ideonella dechloratansban a klorát-reduktáz a citokróm c-vel és sok más későbbi génnel együtt íródik át, azonban csak a klorát-reduktáz és a klorit-dizmutáz génjeinek kifejeződése volt in vivo kimutatható. A citokróm c a klorátredukcióban feltehetően elektronhordozó, itt redoxipotenciálja +261 mV, a szelenátredukció +282 mV-jánál kicsit kisebb. Szerkezet A klorát-reduktázok részeit a clrA, a clrB, a clrC és a clrD gének kódolják, ezek sorrendje miatt a fehérjét nevezik clrABDC-nek is. A clrA, clrB és clrC gének az alegységeket kódolják, a clrD egy meghatározott chaperont. Lehetséges használat A klorát-reduktázok feltehetően használhatók klorátok halogénalkanoátok oxidálásával együtt történő redukciójára, egyszerre téve lehetővé két szennyezőanyag-típus bontását. Ennek oka, hogy a klorát klorittá, majd kloriddá való redukciójakor oxigén keletkezik, mely felhasználható a halogénalkanoátok oxidálására.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Enzimek