Mihalik István (Szeged, 1933. február 28. – 2024. október 20.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaságtan történetének a kutatója.
Életpályája Még hároméves sem volt, amikor szülei Baranya megyébe költöztek. Így az elemi- és középiskolát Pellérden, Mohácson, Villányban és Pécsett végezte. A kertész- és szőlész szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a Villányi Állami Gazdaságban kezdett dolgozni brigádvezető-helyettesként. Innen szakérettségis kollégiumba került. Az érettségi után egy év kihagyással 1952-ben kezdte el egyetemi tanulmányait, melyet kitüntetéses diplomával fejezett be a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem politikai gazdaságtan szakán.
Tanulmányai befejezése után 1956-ban a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem Politikai Gazdaságtan tanszékére került gyakornoki beosztásba, és a közgazdasági elméletek története oktatásába kapcsolódott be. Már az 1956/57-es tanévben vizsgáztatott miniszteri engedéllyel. (Az akkori felsőoktatási törvény előírásai szerint a két éves gyakornokság idején sem vizsgáztatni, sem előadást tartani nem lehetett.) 1958-ban tanársegéd, illetve párhuzamosan 1956/59-ben kollégiumi nevelőtanár, majd igazgató. 1959 tavaszán az egyetem aspirantúrára jelöli azzal a kikötéssel, hogy értekezésének témáját a modern polgári közgazdaságtan tárgyköréből válassza.
1959 szeptembere és 1963 júniusa között függetlenített aspiráns Moszkvában az MGU Közgazdasági Karán, ahol kandidátusi értekezésében Alvin Hansen – az ismert amerikai keynesista közgazdász – nézeteit elemezte. Az aspirantúra befejezése után ismét az Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen oktatott közgazdasági elméletek történetét egész-, illetve másodállásban 1963-68-ban adjunktusi, 1968-84-ben docensi, 1984-től professzori beosztásban. Nem csak a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanította ezt a tárgyat, hanem három tanéven keresztül orosz nyelven a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1992 szeptembere óta a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán másodállású, illetve részfoglalkozásúként, Tatabányán munkanélküli mérnököknek szervezett mérnök-közgazdász képzés keretében és a keszthelyi egyetem PhD programja keretében is.
1971 februárjában a Művelődésügyi Minisztériumba kerül, ahol főelőadóként, majd főosztályvezető-helyettesként dolgozott. 1977 október 1-től 1993-ban történt megszüntetéséig vezette a közgazdaság-tudományi egyetem szervezeti keretébe és egyben minisztériumi felügyelet alá is tartozó PTK-t (Pedagógus-közgazdászok továbbképzési és információs központja). Ennek megszüntetése után a Magyar Közgazdasági Felsőoktatás-történeti Kutatócsoportot vezette. 1996 augusztus 1-vel a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nyugdíjba vonultatta. Kutatási-tudományos tevékenysége középpontjában – oktatói tevékenységéhez kapcsolódóan – természetesen a közgazdaságtan története áll. A tanszéki munkamegosztásból adódóan – kandidátusi értekezésének témája dacára – az ún. szocialistákkal kell foglalkoznia. E témakörből Szigeti Endrével közösen 9 tananyagot írtak, melyből kettőt a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. E témakörhöz 20 cikke, tanulmánya, 5 fordítása és számos idegen nyelven íródott cikk ismertetése kapcsolódik. Külön említést érdemel a 20-as évek szovjet közgazdasági vitáit ismertető, elemző tevékenysége.
Az 1970-es években a szocialista országokban csak az ő előadásain kaptak a hallgatók bővebb információt Buharin, Csajanov, Feldman, Preobrazsenszkij nézeteiről és a különböző vitákról. Publikációs tevékenységében 24 írásában – melyek a 70-es évek közepétől jelentek meg – a Nobel-emlékdíjas közgazdászokkal ismertette meg az olvasókat. Ezek az írásai a Közgazdasági Szemle és az Egyetemi Szemle szaklapokban, továbbá az MKKE újságjában a Közgazdászban jelentek meg. Oktatásszervezési, illetve oktatás-módszertani kérdésekkel 12 publikációjában foglalkozott. A PTK keretében vezetése alatt alakult meg 1983-ban A magyar közgazdasági gondolkodás története tanszékközi kutatócsoport. A magyar közgazdasági gondolkodás történetéhez kapcsolódóan foglalkozott Varga Jenő, Láng Lajos (az MKT alapító elnöke) és Szabó Kálmán tevékenységével.
A Magyar Közgazdasági Társaság megalakulásának centenáriumára Bárányné Szabadkai Évával és Szigeti Endrével közösen feldolgozták az MKT történetét, melynek egy része 1994-ben könyvként is megjelent. A magyar közgazdasági gondolkodás történetéhez 13 – ebből kettő könyv – publikációja, 8 kötet szerkesztése, valamint Szabó Kálmánnak és Mátyás Antalnak a 70. születésnapjuk tiszteletére rendezett tudományos konferencia megszervezése kapcsolódik. 29 idegen nyelvű tanulmány (könyv és folyóirat-cikk) magyar nyelvű ismertetése valamint 11 szakfordítás is kapcsolódik a nevéhez. Eddig 100 szűken értelmezett publikációja jelent meg, de ha publikációnak tekintjük az idegen nyelvű tanulmányok ismertetését, a szakfordítást és a szerkesztést is, akkor kb. 180.
Külön érdemes megemlíteni az 1980-tól végzett szerkesztői tevékenységét, melynek során 41 kiadványt szerkesztett és ebből 39 a Politikai gazdaságtan füzetek, illetve a Közgazdaságtani (f)irkák sorozatban jelent meg. Ezek a kiadványok egyetemi és főiskolai politikai gazdaságtan oktatók írásait tartalmazták és a kritikus szakmai, stiláris és nyelvhelyességi megjegyzésekért -- még akkor sem ha az esetek zömében ez a szerző részére jelentős többlet munkát, javítást okozott -- a kollégák őszinte hálával emlékeznek vissza. Számos nemzetközi konferencián vett részt A közgazdasági elméletek történetével foglalkozók közül például Lodzban, Moszkvában, Pozsonyban, Szófiában, oktatás-módszertani illetve oktatásszervezési kérdésekkel foglalkozókkal pedig Berlinben, Besztercebányán, Havannában, Moszkvában, Olmuczban, Pozsonyban és Ungváron. Hosszabb-rövidebb tanulmányúton volt Angliában, Leningrádban, Lipcsében, Moszkvában, Szófiában.
Az MKKE Általános Karán tagja volt a kari Doktori Tanácsnak, a Rudas László pályázatra benyújtott tanulmányok kari bíráló bizottságának, az OM-ben működő Politikai gazdaságtan Szakbizottságnak, a Tájékoztató szerkesztő bizottságának. Számos kandidátusi és doktori értekezés bíráló bizottságában vett részt tagként vagy titkárként. Tudományos konzulense volt két aspiránsnak és egy PhD-snek, akik értekezésükben Keynes, Marshall illetve Varga István nézeteit elemezték.
„Az 1945 előtt működő neves közgazdászok rehabilitálásáért indított küzdelem már az 1980-as évek elején megkezdődött. ... E munkákat nagymértékben segítette, hogy Mihalik István professzor vezetésével a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen megalakult 1983-ban a magyar közgazdasági gondolkodás történetét feldolgozó tanszékközi kutatócsoport, ... Részleges feldolgozásra került ... Neubauer (Abay) Gyula, Surányi-Unger Tivadar, Heller Farkas, Földes Béla, Kádas Kálmán, Kautz Gyula, Láng Lajos, Mariska Vilmos, Theiss Ede és mások munkássága. Jeles esemény volt 1988-ban Heller Farkas Közgazdaságtan c. kétkötetes könyvének megjelentetése a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. Az elmúlt években a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó „A társadalomtudomány magyar klasszikusai” c. reprint sorozatát az ismert gazdasági nehézségek miatt megszüntette, és a Mihalik István vezette kutatócsoport sem folytathatta munkáját" Sipos Béla. Közgazdász-statisztikus tudósok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Statisztikai Szemle. 1997. 2. sz. Sipos Béla. Közgazdász-statisztikus tudósok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen A kutatócsoport tagjai – 18 fő – más tanszékeken dolgoztak. 1986-ban a csoport minisztériumi kutatás támogatást pályázott meg. Ahogy ez lenni szokott, a kért összegnek csak a 22%-át kapták meg. Ezért csak 8 fővel tudott kutatási szerződést kötni, azaz minimális anyagi támogatást nyújtani a kutatáshoz. A csoport tagjai foglalkoztak még Háy László, Liska Tibor, Péter György, Takaróné Gál Beatrix tevékenységével, illetve a „második reformnemzedéknek”, a gazdasági reformot elindító 1966-os májusi KB. határozat előkészítésének és a Magyar Gazdaságkutató Intézetnek a történetével.
A Királyhelmeci Városi Egyetemen (határon túli képzés) is oktatott 1997–2004 között.
Legfontosabb publikációi Imperializmus vagy monopolkapitalizmus? Közgazdasági Szemle, 1967. április Karl Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai. Közgazdasági Szemle, 1972. december Fejezetek a marxista-leninsta közgazdaságtan történetéből. (Szigeti Istvánnal) Kossuth Kiadó, 1972. Egy klasszikus mű jubileumára (Kétszáz éves A. Smith: „A nemzetek gazdagsága” című műve) (Szigeti Endrével) Közgazdasági Szemle, 1976. május. A környezetvédelem társadalmi – gazdasági kérdései. [szerkesztő] MKKE Politikai Gazdaságtan Oktatók Továbbképzési és Információs Központja, 1988 Adalékok Buharinról (születésének 100. évfordulójára) Egyetemi Szemle, 1988. 4. sz. Magyar közgazdászok arcképvázlatai (Karvasy Ágoston, Kutz Gyula, Heller Farkas, Háy László) Mihalik István dr. (szerkesztette) Budapesti Közgazd. Egyetem, 1991 Orosz-magyar közgazdasági szótár. (társszerző Petuhova Tatjána) Aula Kiadó, 1997 Közgazdasági helyesírási szótár. Szakszavak, kifejezések, szókapcsolatok és rövidítések gyűjteménye. (Társszerző Bárányné Szabadkai Éva) Tinta Könyvkiadó, 2002
Jegyzetek
Források Mihalik István. Az MTA köztestületének tagjai. Egyetemi Szemle, 1982. 4. sz. / KÖNYVISMERTETÉS / Oroszi Sándor: Széljegyzetek egy új (tan)könyv margójára (Mihalik István-Szigeti Endre: Fejezetek a marxista-leninista politikai gazdaságtan történetéből) Mihalik Istvánról. Prof. Dr. Szigeti Endre (1952) – Lépcsőfokok I. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
MTI Ki kicsoda L–Z, 2006, MTI, Budapest. 1172. Zsubori Ervin: Találkozás Mihalik István professzorral.Közgazdász. 1984. 17. sz. Emlékkötet, Mihalik István 70 éves. Szerk. Dr. Nagy Aladár – Dr. Majoros Krisztina – Bihari Ágnes. Miskolc, 2003
Sipos Béla Munkásőrök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.
Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2024-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Magyar nevelőtanárok