Johannes de Sacrobosco, másképp Ioannes de Sacro Bosco, később John of Holywood vagy John of Holybush (1195 körül–1256 körül) középkori szerzetes, csillagász, matematikus és tudós, aki a Párizsi Egyetemen tanított. Értekezés a szféráról (Tractatus de sphaera) című csillagászati bevezetője hosszú ideig meghatározó alapmű volt, amelyet az oktatásban tankönyvként használtak. De sphaera jellemző képet nyújt a középkor utolsó évszázadainak ismereteiről. Matematikusként a hindu-arab számrendszerrel és a húsvét időpontjának meghatározásával is foglalkozott.
Élete Sacrobosco életének részleteiről, eseményeiről nagyon keveset tudunk. Pontos születési éve és helye bizonytalan. Robertus Anglicus 1271-ben azt írta, Sacrobosco Angliában született. Az angol mellett felmerült lehetőségként a skót vagy az ír származás is. Nem jobban dokumentált az a történet, hogy az Oxfordi Egyetemen tanult. 17. századi beszámoló szerint 1221. június 5-én érkezett a Párizsi Egyetemre, de hogy diákként vagy tanítóként, az nem világos. Idővel ott kezdett el matematikai szakterületeken tanítani. Halálával kapcsolatos részletek hasonlóan homályosak. A párizsi Saint-Mathurin kolostorban sírhelyét jelölő latin felirat szerint a húsvétszámítás szakértője (computista) volt:
De Sacrobosco qui computista Joannes tempora discrevit, iacet hic a tempore raptus. Tempora qui sequeris, memor esto quod morieris. Si miser es, plora: miserans pro me procor ora.
Munkássága Algorismus Sacrobosco első műve az Algorismus / De arte numerandi, ami egy rövid bevezetés a hindu-arab számírásba. Pontosan magyarázza el benne, hogyan kell elvégezni a hétköznapi, alapvető számtani műveleteket ‘arab’ számokkal. 1225 körülre, illetve 1230 előttre datálják. Ez a kis tankönyv még háromszáz évvel első megjelenése után is népszerű volt.
Tractatus de sphaera Legismertebb alkotásaként jegyzett Tractatus de sphaera / De sphaera mundi 1230 körül jelent meg, és olvasmányos beszámolót ad a ptolemaioszi világképről. Négy fejezetből áll. Az elsőben a Föld formájával, helyével foglalkozik a gömbölyű világegyetemben. A másodikban az égbolt különféle köreiről szól. A harmadikban leírja az égitestek felmozgását és lenyugvását különböző földrajzi helyekről, míg az utolsó fejezetben a bolygók körforgásáról, mozgásáról, valamint a hold- és napfogyatkozás okairól értekezik. A nyugat-európai egyetemeken csillagászatot tanulók számára még négyszáz évig fontos tankönyv. Jelentőségét, népszerűségét jól mutatja, hogy a könyvnyomtatás időszaka előtt számos kézi másolatot készítettek belőle. Ha eltekintünk a puszta naptáraktól és előrejelzésektől, akkor lényegében az első kinyomtatott (1472) csillagászati szöveg.
Sacrobosco a Föld gömbölyűségét ezen jelenségek alapján vezette le: az induló hajó árboca a hajótest után tűnik el a látótérből keletebbre élőknek a csillagok korábban kelnek és nyugszanak, mint a nyugatiak számára különböző szélességi fokokon más-más csillagokat látunk
bélyegkép|balra|280px|De sphaera 16. századi kiadásából
De anni ratione A De anni ratione / Compotus ecclesiasticus című leghosszabb munkája a húsvét dátumának kiszámításáról szól, amelyben Sacrobosco helyesen írta le az akkor használt Julianus-naptár hiányosságait, és a modern Gergely-naptárhoz hasonló megoldást javasolt három évszázaddal annak bevezetése előtt. 1235 környékén adták ki.
Tractatus de quadrante Rövid szöveg, amely a régi kvadráns (quadrans vetus) csillagászati műszer szerkezetét és használatát írja le.
Emlékezete A Holdon egy becsapódási kráter (Sacrobosco-kráter) őrzi emlékét. Jana Tichá és Miloš Tichý cseh csillagászok által 1997-ben felfedezett aszteroidát is róla nevezték el. 2021. május 14-én a 14541 Sacrobosco nevet kapta.
Jegyzetek
Fordítás
Források Sacrobosco, Johannes de [kb. 1230], The Sphere of Sacrobosco and Its Commentators [Tractatus de Sphæra], Lynn Thorndike (ford.), Chicago: The University of Chicago Press, 1949 Pedersen, Olaf (1985), In Quest of Sacrobosco, Journal for the History of Astronomy, 16 (3): 175-221. o., doi: 10.1177/002182868501600302 Lukács Manuéla (2009), Világképek a középkorban, 42-43. o. O'Connor, J. J. & Robertson, E. F. (1996), Johannes de Sacrobosco biography, St. Andrews-i Egyetem
További információk Hamel, Jürgen: Studien zur „Sphaera“ des Johannes de Sacrobosco. Leipzig 2014 (Acta Historica Astronomiae; 51) Thorndike, Lynn: The sphere of Sacrobosco and its commentators. – Chicago, Ill. : Univ. Pr., 1949 Valleriani, Matteo (szerk.), De sphaera of Johannes de Sacrobosco in the Early Modern Period: The Authors of the Commentaries, Cham (Svájc): Springer Cham, 2020, , doi: 10.1007/978-3-030-30833-9
Kapcsolódó szócikkek Geocentrikus világkép Almageszt
Kategória:Az 1190-es években született személyek Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Angol matematikusok Kategória:Csillagászok Kategória:Katolikus szerzetesek