Philolaosz

Philolaosz vagy gyakran Krotóni Philolaosz (ógörögül: Φιλόλαος; latinul: Philolaus; i. e. 470 körülHarris: i. e. 475 körül – 385 körül)Carl Huffman (2020), "Philolaus", The Stanford Encyclopedia of Philosophy, (’Stanford Filozófiai Enciklopédia’)„Philolaus legvalószínűbb születési dátuma 470 körülre tehető, bár akár 480-ban vagy akár 440-ben is születhetett. Úgy tűnik, legalább a 380-as évekig élt, de legalább 399-ig.”, („The most likely date for Philolaus' birth would then appear to be around 470, although he could have been born as early as 480 or as late as 440. He appears to have lived into the 380s and at the very least until 399.”), Carl A. Huffman: Philolaus of Croton: Pythagorean and Presocratic (’Krotóni Philolaosz a püthagoreus és preszókratészi [filozófus]’), Cambridge University Press, 1993, 5–6. oldal ókori görög preszókratikus,Bár Szókratész kortársa, mivel a püthagoreus iskola képviselője volt, a Szókratész előtti filozófusok közé szokás sorolni. püthagoreus filozófus, természettudós, aki leginkább zeneelméleti kutatásairól, valamint az Ellenföld létezésével kapcsolatos elképzelésével, illetve azt tartalmazó kozmológiai rendszeréről lett ismert.

A püthagoreus hagyomány három legkiemelkedőbb alakja egyikének, sőt némelyek a püthagoreus iskola legkiemelkedőbb alakjának tekintették. A püthagoreus közösség egyik utolsó vezetője.

Ellenfölddel és Központi Tűzzel kiegészített meglehetősen egyéni kozmológiájának jelentősége, vitathatatlan érdeme hogy rendszerében a Föld mozog: az un. Központi Tűz körül kering és tengelye körül forog. (Mai szóhasználattal un. kötött pályán, azaz a keringési idő megegyezik a körülfordulási idővel ahogyan a Hold esetén a valóságban is.)

Emögött azonban feltehetően még nem voltak meg azok a logikus és teljességre törekvő megfontolások, amivel más ógörög tudósok védték meg elképzeléseiket.

Püthagorasz volt az egykori ógörög filozófiai iskola alapítója, amely a matematika misztikával áthatott gyakorlásáról lett ismert. A legtöbb, amit ma a püthagoreusok csillagászati rendszerről tudunk, Philolaosz művén keresztül maradt fenn. Feltehetően ő volt az első aki írásban rögzítette a püthagoreus tanokat. August Böckh (1819) Nikomakhoszt idézve azt állítja, hogy Philolaosz volt Püthagorasz utódja.August Böckh (1819). Philolaos des Pythagoreers Lehren nebst den Bruchstücken seines Werkes. In der Vossischen Buchhandlung. p. 14. "Pythagoras Lehren nebst den Bruchstücken seines Werkes."

Azt állította, hogy mindennek az alapja a határoló és határtalanA perasz (πέρας, határ) kifejezést a magyar források többféleképpen fordítják. Az apeiron (határtalan) kifejezés fordítása általában egységes. Határozott és határtalan: Pallas Nagylexikona, Pithagorasz szócikkből. Előfordul még határ és határtalan (Világirodalmi lexikon), határolt és határtalan, stb., de a számokra illetve a vízre vonatkozó példák nyomán helyesebbnek tűnik a korlátozó illetve a korlátlan szó. ellentéte, amelyek harmóniában egyesülnek. Azzal az elképzelésével, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, fontos szerepet tulajdonítanak neki a heliocentrikus világkép kialakításához vezető úton még ha nem is a Napot, hanem a hipotetikus Központi Tűzet helyezte a világegyetem középpontjába. Továbbá azzal, hogy állítása szerint a bolygók (beleértve a Napot és a Holdat is) gömb alakúnak és körülötte keringenek.

Élete

Különböző források szerint szülővárosa Krotón,Iamblikhosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’), 148. oldal Tarentum,Iamblikhosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’), p. 267; Diogenész Laertiosz, VIII, 46. oldal vagy MetapontumIamblikhosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’), 266–267. oldal volt - de valamennyi beszámoló szerint Magna Graeciaban, a mai Dél-Itália területén a Tarantoi-öböl partvidékén született, amelyen görög gyarmatvárosok sorakoztak. De a legvalószínűbb hogy KrotónbólCarl Huffman: „Philolaus” szócikk, In: Edward N. Zalta (szerk.): Stanford Encyclopedia of Philosophy. menekült barátjával, Lüszisszel i. e. 454 körül Görögországba, Thébaiba talán a püthagoreus közösség otthonának második felégetése, a püthagoreusok végleges kiűzetésekor.Ez az esemény nem tévesztendő össze a központ első felgyújtásával még Püthagorasz életében, i.e. 509 körül.

Platón Phaidón című műve szerint ő volt Szimmiasz és Kebész mestere Thébaiban nagyjából abban az időben, amelyben a Phaidón játszódik, azaz i. e. 399-ben.Platón, Phaidón, 61DE Ez őt Szókratész kortársává tenné, és egybevágna azzal a beszámolóval, amely szerint Philolaosz és Démokritosz kortársak voltak.Apollodorus ap. Diogenész Laertiosz, IX. 38

Az életére vonatkozó további adatok jóval későbbi szerzők írásaiból származnak. Szétszórtak és kétes értékűek életének rekonstruálásához. Úgy tűnik, élt egy ideig Heracleában, ahol Areszasz (esetleg Oreszász, illetve ahogy Plutarkhosz nevezi, Arcesus) tanítványa volt.Iamblikhosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’); comp. Plutarch, de Gen. Socr. 13, although the account given by Plutarch involves great inaccuracies Diogenész Laertiosz az egyetlen tekintély, forrás, aki azt állítja, hogy röviddel Szókratész halála (i. e. 399) után Platón Itáliába utazott, ahol találkozott Philolaosszal és Eurütosszal.Diogenész Laertiosz, III. 6

Philolaosznak sok tanítványa volt köztük Arkhütasz, Xenophilosz, Phantón,Philuszi Phantón (Φάντων). Élt az i. e. IV. században. Ekhekratész, Dioklész és Polümnasztosz.Diogenész Laertiosz, VIII. 46

Halálával kapcsolatban Diogenész Laertiosz egy igencsak valószínűtlen történettel számol be, miszerint Philolaoszt Krotónban ölték meg, mert azzal gyanúsították, hogy zsarnokságra tör.„A D.L. 84-es töredékben leírt történet, amely szerint Philolaoszt azért ölték meg, mert úgy gondolták, hogy zsarnokságra tör, nyilvánvalóan összetéveszti Dionnal, akit a szövegkörnyezetben megemlítenek, és akinek halála valóban ilyen körülmények között következett be.”, Carl A. Huffman: Philolaus of Croton: Pythagorean and Presocratic (’Krotóni Philolaosz a püthagoreus és preszókratészi [filozófus]’), Cambridge University Press, 1993, 6. oldal A történetet versbe is foglalta.Diogenész Laertiosz, III. 84.; Suda Lexikon, Philolaosz szócikk

Művei

Diogenész Laertiosz szerint Philolaosz egy könyvet írt,Diogenész Laertiosz, VIII. 85. de máshol három könyvrőlDiogenész Laertiosz, III. 9, VIII. 15. is beszél, akárcsak Aulus Gellius és Iamblikhosz is. Lehetséges, hogy a mű egy értekezés volt három könyvre osztva. Platón állítólag beszerzett egy példányt a könyvből. Később néhányan azt állították, hogy Platón Timaiosza Philolaosz könyvén alapul.Diogenész Laertiosz, VIII. 15., 55., 84., 85., III. 9; Aulus Gellius, III. 17; Iamblikhosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’); Ióannész Tzetzész: Chiliad, X. 792, XI. 38

Philolaosz egyik művének címe A természetről (περι ϕυσεως, peri phüszeósz) volt. Úgy tűnik, hogy ugyanezt a munkát Ióannész Sztobaiosz már A világról (περι χοσμου, Peri koszmu) címmel emlegette és amelyből néhány részletet ő őrzött meg belőle.DK 44 B 2, 3, 4, 5, 6 és 7 jelű Philolaosz töredék (A harmadik a περι φυγης, azaz peri phügész, A száműzetés?? címet viselte.) Más írók Bacchae (’Bakkhánsnők’) című műre hivatkoznak, amely ugyanannak a műnek a másik címe lehetett, és amely Arignotétól származhatott. Mindazonáltal megemlítették, hogy Proklosz a Bacchae-t olyan könyvként írta le, amely a matematika segítségével tárgyalja a teológiát.

Charles Peter Mason szerintSir William Smith: Dictionary of Greek and Roman biography and mythology, (’A görög és római életrajz és mitológia enciklopédiája’), 1870, 305. oldal

„Valójában ebből, valamint a fennmaradt töredékekből az látható, hogy a mű első könyve a világegyetem keletkezéséről és elrendezéséről szóló általános beszámolót tartalmazott. A második könyv úgy tűnik, hogy a számok természetét ismertette, amelyek a püthagoraszi elméletben minden dolog lényege és forrása.”Nyersfordítás: ZorróAszter a Google fordítása felhasználásával.

Mason megjegyezte továbbá, hogySmith, Sir William (1870). Dictionary of Greek and Roman biography and mythology. p. 304.

„Úgy tűnik, Püthagorasz és legkorábbi követői nem rögzítették tanaikat írásban. Porphüriosz szerint (’Püthagorasz élete’ 40. oldal)Porphüriosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’) Lüszisz és Arkhipposz összegyűjtött írásos formában néhányat a főbb püthagoraszi tanok közül, melyek családi örökségként a családban maradtak szigorúan meghagyva, hogy ne hozzák nyilvánosságra. De a kérdés különböző és ellentmondásos beszámolói közepette a püthagoreus tanok első megjelentetését meglehetősen egységesen Philolaosznak tulajdonítják. Három könyvben írt egy művet a püthagoraszi filozófiáról, amelyet Platón állítólag 100 mina áron szerzett meg Szirakúzai Dionon keresztül, aki az akkor nagy szegénységben élő Philolaosztól vásárolta meg.”Nyersfordítás az angol nyelvű wikipédia cikk alapján.

A történet más változatai szerint Platón saját maga vásárolta meg Philolaosztól vagy rokonaitól mikor Szicíliában járt.Diogenész Laertiosz VIII. 15, 55, 84, 85, III. 9; Aulus Gellius, IV. III. 17; Iamblikhosz: Vita Pythagorica (’Püthagorasz élete’), 31. p. 172; Ióannész Tzetzész: Chiliad, X. 792 és körül, XI. 38 és körül Ezekből a könyvekből állította össze állítólag Platón a Timaioszt. De Platón korában a püthagoreus tanok főbb vonásai már régóta nem voltak ismeretlenek, titkok, és ha Philolaosz tanította ezeket Thébaiban, aligha valószínű, hogy nehezményezte volna ezek közzétételét; és a fent említett tekintélyeknél fellelhető ellentmondások és valószínűtlen beszámolók közepette aligha tekinthető megbízhatónak több annál, mint hogy Philolaosz volt az első, aki egy könyvet tett közzé a püthagoreus tanokról, és Platón olvasta majd felhasználta azt.Böckh, I.e. 22. o.

A történészek a ’Stanford filozófiai enciklopédia’ (Stanford Encyclopedia of Philosophy) Philolaosz című szócikk Hiteles töredékek és beszámolók című fejezetében a Philolaosz-töredékek hitelességével kapcsolatosan a következőket jegyezték meg:

„Feltételezhető, hogy ezeket a könyveket nem maga Philolaosz írta, és valószínűnek tűnik, hogy az állítás három hamis műre utal, amelyeket Püthagorasznak tulajdonítottak a DL VIII 6 [töredék]-ben (Burkert 1972a, 224–5). Azt a történetet, miszerint Platón megvásárolta ezeket a könyveket Philolaosztól, valószínűleg Püthagorasz három hamisított értekezésének hitelesítésére találták ki. Burkert érvei (1972a, 238–277), amelyeket további tanulmányok támasztanak alá (Huffman 1993), egyetértéshez vezettek abban, hogy mintegy 11 töredék valódi (1., 6., 6a., 7., 13., 16. és 17. sz. Huffman 1993), és Philolaosz A természetről című könyvéből származnak (Barnes 1982; Kahn 1993 és 2001; Kirk, Raven és Schofield 1983; Nussbaum 1979; Zhmud 1997). Az 1., 6a és 13. töredéket ókori források azonosítják A természetről című könyvből származóként. Sztobaiosz a 2. és a 4–7. töredéket idézi A Kozmoszról című műből.”

Kozmológia

Philolaosz könyve az alábbi mondattal kezdődik:

„A természet (physis) a világrendben (kozmosz)Ókori értelemben vett kozmosz. Világrend, nem világűr. a határoló dolgokból és a határtalan dolgokból állt össze, mind a világrend egésze, mind minden benne.”

Robert Scoon így magyarázta Philolaosz univerzumát 1922-ben:Robert Scoon: Philolaus, Fragment 6, Diels. Stobaeus I. 21. 460., Classical Philology, 1922

„Philolaosz megkísérli megmutatni, hogyan került az általunk ismert rendezett univerzum a jelenlegi állapotába. Azt állítja, hogy ez a kezdeti anyagon belüli harmónia hatására keletkezett, amelyet nem ismerünk, de következtetnünk kell rá. Ez az anyag különböző elsődleges elemekből állt, és a harmónia úgy illesztette össze őket, hogy a természet, a φύσις rendezett világ, κόσμος lett.”

Sztobaiosz beszámolója

Sztobaiosz szerint Philolaosz felhagyott az űrben mozdulatlanul álló Föld elgondolásával, és megalkotta az univerzum első, nem geocentrikus rendszerét, amely szerint az égitestek egy hipotetikus csillagászati objektum, a Központi Tűz körül keringenek.