Veliko Očijevo () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése Bihács központjától légvonalban 44, közúton 60 km-re délkeletre, Drvartól légvonalban 20, közúton 23 km-re északnyugatra fekszik. Veliko Ojijevo Unac jobb partján található, amely egyúttal a déli határát képezi. Egy helyen Unac medre egy kissé kiszélésedik, mely ennek a résznek mező jelleget ad. A falu összes többi része magas tengerszint feletti magasságban van, némelyik még hegyvidéki jelleget is ölt. Nyugaton a Malo Ojijevo, északon és keleten az Osjenica lejtői találhatók. A falu határa nagyon sziklás, nagyon sekély termőtalajréteggel. A terület egyes részei az Unac folyó mentén az Una Nemzeti Parkhoz tartoznak.Vojnogeografski institut, Izd. (1955): Drvar (List karte 1:100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, .
Népessége Lakossága 2013-ban 19 fő volt, teljes egészében szerb etnikumú. Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7019Bosnyák00Horvát00Jugoszláv10Egyéb10Összesen7219
Története Története nem különbözik a szomszédos Malo Očijevo történetétől. A knini káptalan 14. és 15. századi dokumentumai mindkét Očijevót egy területként említik, a káptalannak ugyanis többször is be kellett avatkoznia a Mišljenović család és a Kolunić nemzetség családjai közötti, očijevói tulajdonjoga körüli konfliktusokba.
Lakossága mindig a fakitermelésből, mezőgazdaságból és az állattenyésztésből élt. Az itteni szerbek még 28 évvel a háború befejezése után sem rendelkeztek víz- és villanyszolgáltatással, a szegénység határán élnek, A falu lakóinak csak hosszú várakozás után oldották meg az áram- és ivóvízellátását. A Veliko Očijevo volt az első olyan település Bosznia-Hercegovinában, amelynek minden villamosenergia- és melegvíz-szükségletét a napenergia hasznosításával oldották meg.
Híres emberek 1917-ben Veliko Očijevo községben született Ranko Šipka partizánharcos, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg alezredese, aki a második világháború alatt az 5. Krajina Kozar rohamdandár és a 4. Krajina hadosztály parancsnoka volt. 1944-ben halt meg, a háború után Jugoszlávia nemzeti hősévé nyilvánították. A második világháború idején, 1941 októberében Veliki Očijevo közelében halt meg Marko Orešković, a likai felkelés egyik szervezője. Oreškovićot egy csoport szerb bandita ölte meg lesből, nyereségvágyból, amikor visszatért Drvarból. 1945. július 26-án nemzeti hőssé nyilvánították. 1955-től 2003-ig a Topolya melletti Tomislavci (magyarul: Andrásmező) falu az ő tiszteletére viselte az Orešković nevet.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Bihács város hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései