középre|keretnélküli|69x69px Parlamenti választás Ausztriában 2024. szeptember 29. Összesen 183 mandátum 92 szükséges a többséghez←2019következő→Párt vezetőjeHerbert KicklKarl NehammerAndreas BablerPártFPÖÖVPSPÖVálasztás előtt317140Választás után575141Változás26201Szavazatok1 408 5141 282 734 1 032 234 %28,8%26,3%21,1%Változás12,711,20,0Párt vezetőjeBeate Meinl-ReisingerWerner KoglerPártNEOSZöldekVálasztás előtt1526Választás után1816Változás310Szavazatok446 378402 107%9,18,2Változás1,05,7Térképen: keretnélküli|360x360pxKancellár a választás előtt: Karl NehammerKancellár a választás után: Alexander Schallenberg (ügyvivőként)Christian Stocker 263px|bélyegkép|jobbra|A parlament épülete BécsbenA 2024-es ausztriai parlamenti választást 2024. szeptember 29-én tartották. A Nemzeti Tanács – az osztrák parlament alsóháza – 183 tagját választották meg. A legerősebb párt vezetője, ha sikerül kormánykoalíciót alakítani, Ausztria kancellárja lesz, az osztrák kormány feje.
A választást az FPÖ nyerte meg, 28,8%-os eredménnyel, az október 3-ai végleges eredmény alapján. Ez tekinthető a párt eddigi legjobb eredményének, továbbá Ausztria történelmében az első olyan választás a második világháború óta, amikor szélsőjobboldali párt szerezte meg a legtöbb mandátumot. A korábbi kormánypártok közül a Néppárt 20, míg a Zöldek 10 mandátumot veszítettek. A Szociáldemokrata Párt történetének legrosszabb eredményét érte el a szavazatarányt (21,1%) és helyezést (harmadik) illetően, viszont a 2019-es választásokhoz képest eggyel több mandátumot szerzett. A NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum javított a korábbi eredményén, 15-ről 18-ra nőtt a párt mandátumainak száma. Más párt nem érte el a 4%-os parlamenti küszöböt.
Háttér A 2019-es ausztriai parlamenti választást az Ibiza-ügy kirobbanása után tartották, a Sebastian Kurz által vezetett akkori ÖVP–FPÖ-kormány feloszlása után. A választást magasan az ÖVP nyerte 37,5%-kal, míg az FPÖ mindösszesen a szavazatok 16%-át szerezte meg, mely a párt legrosszabb eredménye volt 2006 óta. Több, mint egy évszázados negatív rekordot döntött az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) a szavazatok 21%-át megszerezve. A Zöldek a 2017-es eredményükkel ellentétben újra bejutottak a parlamentbe, és a NEOS is tovább erősödött. Az ÖVP a Zöldekkel közös koalícióban alakította meg a második Kurz-kormányt 2020 januárjában.
2021 júniusában Norbert Hofer lemondott az FPÖ párt vezetéséről, őt Herbert Kickl, a parlamenti frakció vezetője váltotta fel, akinek belügyminiszteri elbocsátása 2019-ben az ÖVP–FPÖ kormány összeomlását okozta.
2021. október 6-án a Gazdasági és Korrupciós Ügyekkel Foglalkozó Ügyészség (WKStA) a kancellári hivatalban és az ÖVP-székházban házkutatást tartott a Kurz és környezetével szembeni vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja végett. A házkutatások célja, hogy bizonyítsák a vádakat, miszerint Kurz 2016-ban közpénzből finanszírozott közvélemény-kutatások eredményeit manipulálta saját javára, rosszabb színben feltüntetve Reinhold Mitterlehnert, az ÖVP akkori vezetőjét. Ezt követően a Zöld Párthoz tartozó alkancellár, Werner Kogler ultimátumot adott Kurznak, miszerint ha nem mond le, bizalmatlansági szavazást fognak ellene kezdeményezni. Végül Kurz október 9-én lemondott a kancellári pozíciójáról, akit a külügyminiszter, Alexander Schallenberg váltott. Kurz a pályafutását akkor frakcióvezetőként folytatta, így széles körben elterjedt, hogy valójában ő maradt a kormányfő. Kurz végül december másodikán lemondott minden politikai tisztségéről, mivel a családjára szeretne koncentrálni. Rövidesen utána Schallenberg is bejelentette, hogy az ÖVP tisztújításával ő is lemond a kancellári pozíciójáról. December harmadikán Karl Nehammer korábbi belügyminisztert egyhangúlag választották meg a párt élére, így Alexander Van der Bellen elnök december 6-án beiktatta kancellárként.
2019-től számos kisebb párt, köztük a Team HC Strache – Szövetség Ausztriáért, az Osztrák Kommunista Párt, a Sörpárt és az MFG Ausztria nagyobb mértékű támogatást élvezett a 2020-as bécsi, 2021-és felső-ausztriai és a 2023-as salzburgi önkormányzati és több helyi választáson, lehetővé téve számukra, hogy mandátumokat szerezzenek. Míg a Szövetség Ausztriáért eltűnt a nyilvánosságból, a többi pártnál fennállt az esély, hogy indulnak a parlamenti választásokon.
A koronavírus-járvány első évében erősödött a kormánypártok támogatottsága, viszont egy oltásokat kötelezővé tevő törvény elfogadását követően számos szavazót elvesztettek. A törvény elfogadása számos tömegtüntetést eredményezett, melynek következményeképp a törvény soha nem lépett hatályba.
Számos ÖVP-t övező korrupciós botrány és a növekvő infláció okán a kormánypártok támogatottsága jelentős mértékben esett a tiroli, alsó-ausztriai, karintiai és salzburgi tartományi választásokon. 2023 májusában Ausztrában az infláció 10% volt, megelőzve az eurózóna országainak átlagát, mely akkor 7% volt. Nehammer vezetése alatt az osztrák kormány 2022-ben egy hatmilliárd eurós intézkedéscsomagot vezetett be, amelynek célja az emelkedő megélhetési költségek háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítése volt. Az intézkedések segítették korlátozni a szegénységet, azonban bizonyos szakértők szerint tovább rontotta az inflációt.
2022. december 8-án Nehammer megvétózta Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Az indoklása szerint a csatlakozás korai lenne, és először az Európai Unió határvédelmének megszigorítására lenne szükség az illegális migráció megszorításának érdekében.
2023. május 23-án az SPÖ akkori vezetője, Pamela Rendi-Wagner bejelentette, hogy nem indul a párt tisztújításának második fordulójában, miután az első fordulóban csak a harmadik helyen végzett, Hans Peter Doskozil és Andreas Babler mögött. Két nappal később visszavonult az osztrák politikából. A második fordulóból június 3-án Doskozil került ki győztesként, viszont két nappal később az SPÖ bejelentette, hogy nem ez a valós választási eredmény, ugyanis bizonyos eredmények összekeverődtek egy Microsoft Excel táblázatban, így a párt új vezetője valójában Babler lett.
Az SPÖ évekig húzódó belső konfliktusai és a kormánypártok gyengülése lehetőséget adott a szélsőséges, populista FPÖ-nek, hogy előretörjön, annak ellenére, hogy a párt politikusai közül többen is kapcsolódnak az Ibiza-ügyhöz. A 2023-24-es közvélemény-kutatások jelentős többsége szerint az FPÖ a legesélyesebb, hogy megnyerje a választást. A támogatottságuk mellett az ellenzőik száma is jelentős: 2023. májusi közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek kétharmada ellenezne egy Kickl által vezetett kormányt. Továbbá Van der Bellen elnök kijelentette, hogy nem feltétlenül iktatna be automatikusan egy Kickl-kormányt, viszont nyitott lenne egy mérsékeltebb FPÖ-tag által vezetett kormány felé.
A növekvő infláció és lakhatási válság következtében az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) népszerűbbé vált: 2023 áprilisában a salzburgi tartományi választásokon 12%-ot értek el és bizonyos közvélemény-kutatásokban is 7%-ra mérték őket.
2023. október 18-án Sebastian Kurz volt kancellárt szövetségi bíróság elé állították, a vádak szerint hamis kijelentéseket tett egy parlamenti vizsgálóbizottságnak.
2023. november 4-én a KPÖ megszavazta Tobias Schweigert listavezetőnek. 2024. január 18-án Dominik Wlazny bejelentette a Sörpárt indulását a választásokon.
Kampánytémák 2024 júniusának elején az ORF megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 44%-a a bevándorlást, 43%-a a biztonságot és a háborút, 33%-a a környezet- és klímavédelmet, valamint 32%-a a gazdaságot említette prioritást élvező témaként. Az átlag feletti mértékben említették az FPÖ támogatói a bevándorlást (71%), a Zöldek szavazóbázisa pedig a környezet- és klímavédelmet (52%) mint fő témát.
A választási rendszer A Nemzeti Tanács 183 tagját nyílt listás, arányos rendszerben választják, kilenc választókerületben, és 39 alválasztókerületben. A választókerületeket a tartományi rendszer alapján alakították ki, és különböző számú képviselőt delegálnak, 7 és 36 között. Az alválasztókerületek szintjén a Hare-kvóta, szövetségi szinten pedig a D’Hondt-módszer alapján osztják szét a mandátumokat. A küszöb 4 százalék, illetve egy mandátum valamelyik alválasztókerületben. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, a szövetségi, az állami és a választókörzeti szinten.
A választáson induló pártok A választáson a 2019-ben a Nemzeti Tanácsba jutott pártok mindegyike elindult, továbbá egyéb pártok és mozgalmak is, akár országos, akár tartományi szinten. A Nemzeti Tanácsban jelenleg képviselt pártok
Párt Rövidítés 2019-ben elnyert mandátumok száma Osztrák NéppártÖVP71 Ausztria Szociáldemokrata PártjaSPÖ40 Osztrák SzabadságpártFPÖ30 Osztrák Zöld PártGRÜNE26 NEOS – Az Új Ausztria és Liberális FórumNEOS15 független (= Philippa Beck)1
Más indulók KPÖ: Kommunistische Partei Österreichs – (Osztrák Kommunista Párt) BIER: Bin In Einer Reformbewegung – (Egy Reformmozgalomban Vagyok, utólagos névadás, közismertebb nevén Sörpárt) KEINE: Keine von denen – (Egyik sem, a Der Wandel párt indult ezzel a névvel, hogy a csalódott szavazóknak is adjanak egy választható opciót) LMP: Liste Madeleine Petrovic – (Madeleine Petrovic Listája)
Csak tartományi szinten indulók MFG: MFG Österreich: Menschen, Freiheit, Grundrechte – (MFG Ausztria: Emberek, Szabadság, Alapvető jogok)), Burgenland és Karintia kivételével az összes tartományban indult GAZA: Liste Gaza: Stimmen gegen den Völkermord – (Gáza Lista: Hangok a népírtás ellen), Karintia és Salzburg kivételével az összes tartományban indult BGE: Die Gelben – (A Sárgák), Burgenlandban indult
Kampány 2024. június 15-én Nehammer kizárta annak lehetőségét, hogy a Herbert Kickl által vezetett FPÖ-vel koalíciót kössenek, viszont más pártvezetővel nyitott lenne az összefogás lehetőségére.
2024. június 17-én környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler részt vett Luxemburgban az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztereinek találkozóján, ahol egy, a természet helyreállítására törekvő törvénytervezethez járult hozzá. Mindez a kancellár jóváhagyása nélkül történt, mivel Ausztriában nem volt belpolitikai konszenzus az ügyben. Ennek következtében a kancellár, Karl Nehammer az Európai Bírósághoz fordult, mivel Gewessler „nem tartotta tiszteletben az érvényes jogi rendelkezéseket”. Az események ellenére mind az ÖVP, mind a Zöldek fenntartották a koalíciójukat.
2024 augusztusának végére a pártok elkezdték az intenzív plakátkampányukat. A kampányidőszak július 9-től a választás napjáig, szeptember 29-ig tartott, és minden pártnak törvény szerint maximum 8,66 millió euró állt rendelkezésére.
A 2024. augusztusi események, köztük a bécsi Taylor Swift koncertre tervezett terrortámadás és a németországi Solingenben történő késes támadás a választási prioritásokat elmozdította a vallási szélsőségek és terrorizmus elleni védelem felé. A kancellár, Nehammer koalíciós feltételnek szabta meg a terrorgyanús személyek szociális médiafelületeken és üzenetküldő alkalmazásokon való megfigyelését, melyet szerinte már több másik országban is bevezettek. Fontos megjegyezni, hogy az ÖVP ezzel a feltételével egyedül maradt, szemben minden másik párttal. Az FPÖ az eseményekre „zéró menedékjog” felvetésével, továbbá a törvényt nem tisztelő külföldiek kitoloncolásának és egy radikális/politikai iszlámot betiltó törvénynek követelésével reagált.
Felmérések és előrejelzések
Eredmények Ausztriában a szavazás napján 6 346 059 volt szavazásra jogosultak száma, ebből 4 929 745 leadott szavazatot számoltak össze, melyből 46 857 (a leadott szavazatok 0,95%-a) volt érvénytelen. A megszámlált szavazatok száma 77,68%-os részvételi arányra következtet. A részletes eredmények a következőek: thumb|Az ausztriai parlament összetétele a választást követően