Stijena falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 15, közúton 24 km-re északkeletre, Cazin központjától légvonalban 6, közúton 8 km-re kelet-délkeletre, a Koprivska és a Horljava-patak partja mentén levő dombos vidéken fekszik. A falu, sok forrással, dombbal, legelővel, réttel és szántóval, a Gomila-hegy lábánál található. Áthalad rajta a Cazinból Bosanska Krupa irányba vezető főút.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb21Bosnyák20702683Horvát01Jugoszláv130Egyéb1411Összesen20992696

Története A települést I. Károly magyar király 1330. december 9-én kelt oklevelében említik először. Ez alapján megállapítható, hogy a vár ekkor még nem létezett, sőt mivel később „Puszta Sztenának” is nevezik, a falu is elnéptelenedett. 1483 és 1553 között a vár ura a Babonić nemzetség volt, akiknek a közeli Osztrozsácon volt a székhelyük. A sztenai várat egy várnagyuk irányította. 1514-ben a ferencesek kolostort építettek ide. 1563-ban a várnak nyolc, 1572-ben tizenkét főnyi őrsége volt, akik a királytól kapták a zsoldjukat. 1575-ben a török különösebb nehézség nélkül foglalta el a várat. Ezután már török őrség volt benne egy dizdár irányítása alatt. A következő időszakban sorra estek el az Unavidék még császári kézen levő várai. Bihács elestével megalakult a bihácsi kapitányság, melynek Sztena is a része lett. 1626-ban a török a várat teljesen megújította. 1629-ben Mehmed boszniai pasa egy rendelétében Sztena már kapitányság székhelyeként tűnik fel. 1687-ben a horvát végvidéki katonaság váratlanul megrohanta és felgyújtotta a várat. A vár a 18. századtól 1835-ig az osztrozsáci kapitányság része volt. 1771-ben a vár keleti oldalán a törökök felépítették a sztenai újvárat, mely akkoriban az Oszmán Birodalom legjelentősebb boszniai építkezése volt. Egy 1833-as leírás szerint a várban hét ágyú volt, de század végére már romosnak mondják.

A stijenai muszlim gyülekezetnek 860 háztartása van. Több, nagyobb falu is található a területén: Kafane – Stari grad, Vilenjača (több mint 200 háztartás), Nuhići, Mehulići, Halkići, Silići, Kolakovići, Malići, Jakupovići, Mehmedovići, Sadikovići, és Dragan Hamulići. Tekintettel arra, hogy a gyülekezet a 16. század vége óta létezik, a korábbi időszakból nincs megbízható adat arról, hogy a stijenai gyülekezetben mely imámok voltak. Ismeretes azonban, hogy a tizenkilencedik század elején a Bajrić családból származó első imám Numan Bajrićot fia követte, akit a Cazini Krajinában nagy tudósként ismertek, és akit apja, Numan efendi Isztambulba küldött, ahol befejezte a középiskolát, majd visszatért Krajinába. Ahogy az idősek mondják, első szolgálatát Bužim városában kezdte, ahol 1903-ig imám volt, amikor szülővárosába, Stijenába érkezett, és 1947-ben bekövetkezett haláláig folytatta imámi szolgálatát. Helyére Hussein Memic került, majd Halil Sinanović efendi, aki 1972-ig szolgált, amikor Ferid Osmičić váltotta, aki azonban csak rövid ideig volt itt. 1976-tól napjainkig a stijenai gyülekezetben az imám, khatib és muallim feladatokat Mujaga Majetić efendi látja el. Ami a fontos imámokat illeti, mindenképpen kiemelendő a nagy Šerif Bajrić efendi személye, akiről a stijenai öregek ma is tisztelettel beszélnek. A régi mecset közelében, a régi várban levő mecset háremében temették el.Bosanska Islamska Omladina facebook oldala

Gazdaság Stijena területe ma iparilag fejletlen, a lakosság fő tevékenysége a mezőgazdaság. Az ipari tevékenységet a faipar, és a hungarocell gyártás képezi. Zömében kisgazdaságok alakultak ki, amelyekben jelentősen kiemelkednek: méhészet, hízó- és fejősmarhatelepek. Említésre méltó a kőfeldolgozás, a dolomitbányák. Számos helybeli távozott nyugat-európai országokba munkát keresni.

Nevezetességei 250px|bélyegkép|jobbra|A várfal a boltíves kapuval Sztena vára a településen, Cazintól kb. 10 km-re, a Cazin-Bosanska Krupa úttól balra, a település végén, annak legmagasabb részén található. A vár a fennsík legészakibb részén épült, amelyet északi oldalról meredek lejtő, nyugatról a Horljava-patak medre határol. A vár a középkorból és az oszmán korból származó erődítmény. Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánították. A középkori és a török várat egy kapuval ellátott rekeszfal választja el egymástól. A két vár területe összesen mintegy 6 hektárra terjed ki, amiből a középkori vár 4 és fél hektárt, a törökkori újvár másfél hektárt tesz ki. Az óvár az épületegyüttes nyugati részén, közvetlenül a Horljava-patak mellé épült, hozzá keletről csatlakozik az újvár. Az óvár szabálytalan hatszögletű volt, délnyugati sarkában egy négyszögletű bástyával, északnyugati sarkában pedig egy másik bástyaszerű építménnyel. A délnyugati bástya közelében található a boltozatos várkapu. Az óváron belül egy kétfelé osztott épület maradványai láthatók, mely a feltételezések szerint a régi dzsámi lehetett. Az újvár szabálytalan négyszög alaprajzú volt, melynek mind a négy sarkán egy ágyútorony található. Falai kétszer vastagabbak az óvárénál. A kapu feletti kőtábla szerint az újvárat a muszlim naptár szerinti 1185-ben emelték. Összességében a vár mai állapota nagyon lepusztult, köveinek jó részét feltehetően a falu régabbi házaiba építették be. A sáncok helyenként csak alul láthatók. A legtöbb ma is álló sáncról a faragott kövek burkolata leesett vagy leverték. A déli sánc a toronytól mérve a délnyugati sarkánál mintegy 30 m hosszban részben fennmaradt külső burkolattal rendelkezik, a maradék 15 méter csupasz. A vár közelében található Stijena vallási központja az újonnan épült mecsettel. Amint az oszmánok 1575-ben elfoglalták a várat, a feltételezések szerint azonnal mecsetet építettek. Mára a régi mecsetet a vár egész komplexumához hasonlóan nemzeti műemlékké nyilvánították. Ez a régi mecset a legrégebbi a Krajinában. Mérete 11,4 x 9,8 m, egyenetlen felületű, vakolt és fehérre festett kőtömbökből épült. 1956-ban a fatetőt cserépre cserélték, a minaretet pedig baton alapra, fából készítették. Ez a mecset azonban nem tudta kielégíteni a stijenai gyülekezet igényeit, sem térben, sem hozzáférésben, ezért a gyülekezet úgy döntött, hogy a váron kívül kedvezőbb helyen újat épít. 1976-ban megkezdődött az új mecset építése, mely 1979-ben készült el, amikor nagyszámú muszlim jelenlétében (több mint 50 000 hívő volt jelen) megnyitották. Említésre méltók még a Gomilán található kisméretű Mala és Velika Gomila erődök, és a Horljava-patak, amely egy víznyelőben egy nagy szikla alatt tűnik el a föld alá, amelyről maga a település is a nevét kapta.

Oktatás A stijenai általános iskolának a stijenai központi iskolán kívül négy kerületi iskola működik: Glogovac, Zmajevac, Podgredina és Vilenjača falvakban.

Egyesületek Stijenában számos polgári egyesület és sportcsapat működik.

KUD "Stijena" kulturális és művészeti egyesület "Gomila" vadásztársaság NK "Gomila" labdarúgóklub "Tigar" taekwondo klub és mások.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Cazin város hivatalos oldala

Kategória:Una-Szanai kanton települései