A Köppen-féle klímaosztályozás az egyik legszélesebb körben használt klímaosztályozási rendszer. Wladimir Köppen (1846–1940) német-orosz klimatológus először 1884-ben publikálta, majd több módosítást végzett rajta, 1918-ban és 1936-ban is. Később, 1954-ben és 1961-ben Rudolf Geiger német klimatológus (1894–1981) újabb változtatásokat végzett az osztályozási rendszeren, így ezt a változatot Köppen–Geiger klímaosztályozásnak is nevezik. (Wandkarte 1:16 Mill.) – Klett-Perthes, Gotha.

Besorolási rendszere + Köppen éghajlati osztályozásának kódjai Első kód Második kód Harmadik kód A (trópusi) f (nedves) m (monszun) s, w (szavanna) B (száraz) W (sivatag) S (sztyepp) h (forró) k (hideg) C (meleg mérsékelt) w (száraz téllel) s (száraz nyárral) f (nincs száraz évszak) a (forró nyár) b (meleg nyár) c (hideg nyár) D (kontinentális-boreális) w (száraz téllel) s (száraz nyárral) f (nincs száraz évszak) a (forró nyár) b (meleg nyár) c (hideg nyár) d (nagyon hideg tél) E (poláris) T (tundra) F (örök fagy)

A felosztás alapelemei kizárólag statisztikai módszerekkel feldolgozott meteorológia adatok: a hőmérséklet és a csapadék értékei voltak.

Az éghajlat legfőbb kifejezőjének az őshonos növényzetet tekintette. Az első változatban öt övet különböztetett meg, és ezeket sorban az ábécé betűivel jelölte: A: trópusi öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete is meghaladja a 18 °C-ot B: száraz öv, amelynek határát nem a hőmérséklet, hanem az elegendő csapadék hiánya jelöli ki C: meleg mérsékelt öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete 18 °C és -3 °C között van, rendszeres hótakaró nem keletkezik D: kontinentális-boreális, a szélsőségesen nagy évközi hőingadozással jellemzett öv E: sarkvidéki, a fatenyészet határán túli hideg, poláris terület

Később ezeket a csapadék eloszlásának típusa szerint három altípusra bontotta: száraz időszak nélkül (f), → például Cf: meleg-mérsékelt éghajlat az éven belüli egyenletes csapadékeloszlással száraz nyári időszakkal (s), száraz téli időszakkal (w).

Bevezetett négy újabb földrajzi zónát is: sztyepp (S), → pl. BS: száraz éghajlatú sztyepp klíma, rövid csapadékos időszakkal sivatag (W) tundra (T), → pl. ET: poláris vagy magashegységi tundra éghajlat, rövid nyári vegetációs időszakkal örök fagy (F).

Természetesen nem minden alaptípusban fordult elő mindhárom, elméletileg lehetséges alcsoport, így a gyakorlatban 11 éghajlati osztályt jelölt ki, és ezt a rendszert később 6 hőmérsékleti kategória bevezetésével finomította.

Továbbfejlesztése Rudolf Geiger (1894−1981) az 1930-as évektől együtt dolgozott Köppennel, majd Köppen halála után is változtatásokat eszközölt, ezt nevezik ma Köppen–Geiger klímaosztályozásnak. Geiger társszerkesztője volt az ambiciózus, sokkötetes Handbuch der Klimatologie (Kézikönyv a Klimatológiáról) műnek is, amely viszont soha nem fejeződött be.

A klímaosztályozási rendszerüket kicsit később Glenn Thomas Trewartha (1896 – 1984) amerikai földrajztudós módosította (Köppen-Trewartha éghajlati osztályozás). Ez a Köppen-Geiger rendszer módosított változata, és annak néhány hiányosságára készült.

Köppen nyomán Magyarországon Zólyomi Bálint dolgozott ki módszert a magyar csapadékjárási típusok statisztikai elemzésére.

Térképek Térképek a Köppen-osztályozás alapján

A Föld éghajlati osztályozása

A térkép betűkódjai A Köppen-féle térkép betűkódjaihttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_20_eghajlattan/ch02s03.html főöv (1. kód) csapadék (2. kód) hőmérséklet (3. kód) A : trópusi W : sivatag h : forró-száraz B : száraz S : sztyepp k : hideg-száraz C : meleg-mérsékelt f : egyenletesen nedves a : hosszú, forró nyár D : kontinentális-boreális s : száraz nyár b : hosszú, hűvös nyár E : poláris és magashegységi w : száraz tél c : rövid, hűvös nyár m : monszun d : rövid, hűvös nyár; zord tél F : állandó jég T : tundra

Jegyzetek

Kategória:Klimatológia