Aladžić Viktorija (Szabadka, 1959. március 14. –) szerbiában élő magyar-bunyevác építész, várostervező, szülővárosa, Szabadka öröksége védelmének és revitalizációjának szakértője, a szabadkai Építőmérnöki Kar egyetemi professzora.
A szakmák és a tudás közötti térben Aladžić Viktorija ihletet talált próza- és versíráshoz is.
Élet és karrier Építészeti tanulmányait 1985-ben fejezte be Belgrádban, ahol 2008-ban doktorált.
Építészként a szakmai, tudományos tudás felelősségét és a Szabadka iránti szeretetet egyesítette munkájában. Viktorija Aladžić az Építőmérnöki Kar egyetemi professzoraként, várostervezőként, építészként és az örökség védelmével és újraélesztésével foglalkozó szakértőként nyilvánosan és energikusan részt vesz Szabadka építészeti örökségének megőrzésében.
Az építészet mellett prózát, verseket ír, és újságírással is foglalkozik. Eddig két intellektuálisan felépített prózagyűjteményeKlasje naših ravni Lazar Razora: Suvremena književnost Hrvata u Vojvodini - gledana iz još jednog počela, br.1-2/2002. és összesen három novelláskötete jelent meg.
Művek Putovanje u Firencu, (próza), 1989. Zgrada subotičkog pozorišta, (Gordana Vujnović-Prćićtyal együtt), 1992. Šljivin cvijet, novellák Sunčani grad, új és régi történetek, 1998. Secesija u Subotici, Szabadka, 2002. Hungarian Ceramics from the Zsolnay Factory, New York, 2002 (társszerző) Gradotvorci I, Szabadka, 2004. Gradotvorci II, Szabadka, 2006 (M. Grlica és G. Vujnović-Prčić társaságában) Subotica koja nestaje, Szabadka, 2012.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Egy interjú: Viktorija Aladžić
Kategória:Szabadkaiak Kategória:Szerb építészek Kategória:1959-ben született személyek Kategória:Élő személyek