A Hayward Sportpálya () az Oregon Ducks atlétikacsapatának (korábban amerikaifutball-csapatának) otthona az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Eugene városában, az Oregoni Egyetem campusán.
A létesítmény névadója Bill Hayward edző. Az észak-déli tájolású létesítmény a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 1. osztályú létesítményeinek egyike.
2018-ban részben Phil Knight adományából lebontották és újjáépítették.
Története A létesítmény 1919-ben épült a Kincaid pálya kiváltására. Az első szezon közepén felvette Bill Hayward edző nevét, aki csak a következő nap értesült erről. 1921-ben salakos futópályával egészült ki, 1925-ben pedig átadták az Ellis F. Lawrence által tervezett nyugati lelátót. 1937-ben más stadionokhoz hasonlóan a fűrészporos burkolatot természetes gyepre cserélték, de esős időben a későbbi fejlesztések ellenére is gyakran sarassá vált.
1949-ben a déli oldalon 28 soros lelátó épült, amely pótszékekkel kiegészítve a befogadóképességet 22 500 főre növelte. Az 1960-as évekre világossá vált, hogy a pálya nem alkalmas komolyabb mérkőzések megrendezésére: mindössze kilencezer jegyet hoztak kereskedelmi forgalomba, és az állapotok miatt az edzők a Eugene-ba látogató leendő játékosokat próbálták eltántorítani a pálya megtekintésétől. A jelentősebb mérkőzéseket a portlandi Multnomah Stadionban játszották, azonban az alkalmanként kétórás út miatt Leo Harris vezetőedző új stadion megépítését követelte. Arthur Flemming rektor szkeptikusan állt a tervhez; a Skidmore, Owings & Merrill három opciót vizsgált meg: a lelátó negyvenezer férőhelyesre bővítését, a stadion lebontását és újjáépítését, valamint egy új létesítmény felépítését. Az építésziroda szerint a város a bővítést nem engedné, mivel az eredeti építmény nem felel meg az előírásoknak, az újjáépítéssel pedig nem nyernének nagyobb helyet.
Az utolsó, Washington State Cougars elleni mérkőzést 1966. november 5-én játszották; az új amerikaifutball-létesítmény, az Autzen Stadion 1967 szeptemberében nyílt meg. A későbbiekben a Haywardon néhány gólyamérkőzéstől eltekintve csak atlétikaversenyeket rendeznek.
A futópálya szélesítése 1969 nyarának végén a futópályát nyolc sávosra bővítették. Ősszel burkolatát poliuretán-homok-keverék ProTurfre cserélték, ezzel a kemény burkolat a leggyorsabban körbefutható pályája lett és számos világrekord született itt. 1976-ban a felületet ugyanilyen burkolattal felújították.
Nyugati lelátó Az 1925-ben épült lelátó fölé 1938-ban tetőt emeltek. A leromlott szerkezetet 1973 szeptemberében elbontották, az 1974-es szezonban pedig a célvonalat a pálya északkeleti sarkába helyezték át. Az 1975 márciusában átadott, 4300 férőhelyes új lelátó építésére az 1973-as Prefontaine futóversenyt adománygyűjtésként rendezték meg.
Átalakítás metrikus rendszerre 1987 nyarán a futópályát metrikus mértékrendszerűre építették át: hossza 440 yardról (402,336 méter) 400 méterre rövidült, a nemzetközi szabványoknak megfelelően pedig az egyenes szakaszok rövidebbek, az ívek hosszabbak lettek. A belső kör szélesítése miatt a kilencven méteres, 450 tonna tömegű keleti lelátót márciusban tizenegy méterrel arrébb helyezték. Az új ProTurf burkolat színe vörös, felületi tulajdonságai a korábbiaktól eltérőek lettek. A pálya délnyugati részén egy kétszáz méter hosszú bemelegítő kört, kalapácsvetőpályát és konditermet alakítottak ki. 1991-ben eredményjelzőt telepítettek.
Felújítások 2004-ben Powell Plaza néven új bejáratot alakítottak ki, a bemelegítő kört elköltöztették és négyszáz méteresre növelték, a kerítést pedig lecserélték. A 2008-as olimpiai selejtezőre készülve 2007-ben felújították: az esti tévéközvetítések miatt nyolc világítótestet helyeztek ki, a futópálya belső területét pedig átalakították. Phil Knight és a Nike adományából a nyugati lelátó mögött járdát építettek és lecserélték az eredményjelzőt.
2018. április 17-én bejelentették, hogy a létesítményt a következő két évben átépítik. A két lelátót elbontották, és a futópálya körül egy új, 12 650 fős befogadóképességű (ami 25 ezerre növelhető) létesítményt emeltek. Az atlétikacsapatnak új, földalatti edzőtermet építettek, hogy rossz időben is tudjanak készülni. Az új létesítményben táplálékkiegészítő-bolt és fodrászat is van.
Bowerman épület Bill Bowerman edző 1990-es adományát követően az északi részen felépült az öltözőknek, valamint a Nemzetközi Sport- és Emberi Teljesítmény Intézetének helyt adó Bowerman épület. Bowerman 1963-ban új-zélandi példa alapján az egyetemen bevezette a kocogást, mint sportot.
Torony A Zahner által 2020-ban felépített, kilenc szintes torony az olimpiai lángra emlékeztet, falán öt, az atlétikacsapatban jelentős szerepet betöltő személy (Bill Bowerman, Steve Prefontaine, Raevyn Rogers, Ashton Eaton és Otis Davis) portréja látható.
Jelentősebb mérkőzések Itt rendezték meg az 1986-os, 1993-as, 2001-es, 2009-es, 2011-es, 2015-ös és 2022-es országos atlétikai bajnokságot, az 1972-es, 1976-os, 1980-as, 2008-as, 2012-es, 2016-os, 2020-as és 2021-es olimpiai selejtezőt, valamint több futóversenyt is. Itt tartották a 2014-es junior atlétikai világbajnokságot, valamint a 2022-es atlétikai világbajnokságot.
Filmekben A létesítmény szerepel a Personal Best, a Without Limits, a Tracktown és a Party zóna című filmekben.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Oregon Ducks Kategória:Az Oregoni Egyetem épületei Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok sportlétesítményei Kategória:Atlétika az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Oregon sportélete