Kristó Gyula (Orosháza,Kristó Gyula emlékezete, jesz.ajk.elte.hu 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998). Kutatási területe a középkori magyar történelem és a történelem segédtudományai voltak.
Életpályája Édesapja a szlovák származású Kristó János, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat (= DÉLÉP) kőműves szakmunkása, édesanyja Rostás Veronika (†1973). Középiskolai tanulmányait az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. 1957-ben nyert felvételt a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 1962-ben magyar-történelem, 1969-ben pedig latin szakos tanári diplomát szerzett. 1969-ben lett kandidátus. Egyik kitűnő mestere Szádeczky-Kardoss Samu volt. Igen hosszú idő után a József Attila Tudományegyetemen újra volt minősített tudományos fokozattal rendelkező középkorász. Akadémiai doktori értekezését 1977-ben védte meg.
1962-től volt a JATE oktatója, 1978-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. 1983-tól 1995-ig volt a József Attila Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője. A kárpát-medencei magyarság kutatása érdekében rövidebb ideig tartó tanulmányutakat tett a szomszédos országokba, Romániába nem sokáig utazhatott, persona non grata-nak nyilvánították, mivel kutatásainak eredményei nem egyeztek a hivatalos romániai történészek nézeteivel.A rendszerváltás után természetesen érvényét vesztette a kommunizmus idején hozott rendelkezés.
1978-79-ben a BTK dékánhelyettese, majd 1987-89 között dékánja volt. 1982-től 1985-ig a JATE rektori feladatait látta el. 1980-tól az MTA Történettudományi Bizottságának tagja. 1998-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Mérei Gyula történész professzor működése óta ő volt az első történész, aki mint a szegedi egyetem oktatója részersült ebben a nagy tudományos elismerésben. Akadémiai székfoglaló előadását A magyar őstörténet- és krónikakutatás témakörben tartotta meg 1999. február 11-én.
Kristó Gyula vezetésével alakult meg 1999. január 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodája felügyelete alatt, a Szegedi Tudományegyetemen a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport. Kristó Gyula korai halála miatt a kutatócsoport vezetését Makk Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora vette át.
Többekkel lefordította magyar nyelvre Szent István király intelmeit és törvényeit,Szent István Király törvényei és intelmei. Budapest, Szent István Társulat, 2000. mely nemcsak az egyháztörténészek, hanem a jogászok körében is nagy sikert aratott, 2000-ben jelent meg először, azóta négy kiadást ért meg. Nagy sikere volt a 2000-es évek mostani első évtizedében Szent István király c. kötetének, 2001-benSzent István király. Budapest, Vince Kiadó, 2001. majd 2007-benEkkor a Neumann Kht adta közre. is kiadták.
Példás családi életet élt, feleségével három gyermeküket nevelték fel. Szegeden érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.Szeged, Dugonics temető. VII-5/6-12 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008.
Emlékezete
Emlékére megalapították a Kristó Gyula-díjat, amelyet évente két fiatal, szegedi kötődésű középkorkutató kaphat meg. 2010 januárjában a SZTE Történettudományi Intézetében tantermet neveztek el róla, és emléktáblát állítottak tiszteletére. Csernus Sándor dékán, Makk Ferenc egyetemi tanár ismertették és méltatták az ő munkásságát. 2024-től rendezik meg az országos Kristó Gyula Általános Iskolai Történelemversenyt, melyet a Kristó Gyula Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola szervez.
Művei (válogatás) bélyegkép|jobbra|250px| Kristó Gyula rektor (balra) felsőoktatási emlékérmet ad át Pálinkó Istvánnak (jobbra), 1984 bélyegkép|jobbra|250px|SZTE BTK professzorai jobbról kékben, középen az első sorban Makk Ferenc, mögötte Kristó Gyula, 1996.SZTE fennállásának 75 éves évfordulója (1921–1996) Tanulmányok Békéscsaba történetéből (1970) A középkori Csaba (1970) Csák Máté tartományúri hatalma (1973) Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez I-II. (társszerző, 1973-74) A XI. századi hercegség története Magyarországon (1974) Az Aranybullák évszázada (1976) Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához (1976) A rozgonyi csata (1978) A feudális széttagolódás Magyarországon (1979) Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig (1980) Tanulmányok az Árpád-korról (1983) Az augsburgi csata (1985) Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum I. Textus (társszerző, 1985) Az Árpád-kor háborúi (1986) Magyarország története 895-1301 (1987) Az Árpád-házi uralkodók (társszerző, 1988) A vármegyék kialakulása Magyarországon (1988) Az Anjou-kor háborúi (1988) Az államalapító (szerk., 1988) Anjou-kori oklevéltár I-IV. (1990–96) Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása (1992) Die Arpadendynastie. Die Geschichte Ungarns von 895 bis 1301 (1993) A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1993) Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán (1993) Korai magyar történeti lexikon (főszerk., 1994) A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig (1994) A honfoglalás korának írott forrásai (1995) A magyar állam megszületése (1995) Az Árpád-ház uralkodói (Makk Ferenccel, 1995) Magyar honfoglalás – honfoglaló magyarok (1996) Hungarian History in the Ninth Century (1996) Honfoglalás és társadalom (1996) A magyar nemzet megszületése (1997) Magyarország története 1301–1526 (társszerző, 1998) Az Árpádok. Fejedelmek és királyok (Makk Ferenccel, 2000) A multikulturális Erdély középkori gyökerei (2001) Szent István király (2001) A korai Erdély (2002) Történetírás a középkori Magyarországon. Magyar historiográfia I. (2002) Magyarország vegyesházi királyai (szerk., 2003) Háborúk és hadviselés az Árpádok korában (2003) Nem magyar népek a középkori Magyarországon (2003) Románok (újra) Pannóniában (2003) A székelyek eredete (2005)
Irodalom
Galántai Erzsébet: Ércnél maradandóbb : Kristó Gyula emlékezete. Szeged : a város folyóirata, 16. 2004/8. sz. 29. p.
Tudományos tisztség MTA TMBTudományos Minősítő Bizottság Szakbizottság, tag (1975–1982), plénum tag (1982–1988) MTA Történettudományi Bizottság, tag (1980–) SZABSzegedi Akadémiai Bizottság Történettudományi és Filozófiai Szakbizottság, elnök (1985–1990) Szegedi Középkorász Műhely, elnök (1992–2004) MTA közgyűlés (nem akadémikus) választott tagja (1994–) Történelmi Szemle, szerkesztő bizottsági tag (1992–) A Szeged története című monográfiasorozat főszerkesztője. Dél-Alföldi Évszázadok c. könyvsorozat (Szeged) szerk. biz. elnök
Társasági tagság Magyar Történelmi Társaság (1962–2004); ig. választmányi tag (1985–1995) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1977–2004) végrehajtó bizottsági tag (1991–)
Kitüntetések Felsőoktatási tanulmányi érdemérem (1963) Oktatásügy kiváló dolgozója (1975) „Az 1300 éves Bulgáriáért” kitüntetés (1981) Munka Érdemrend arany fokozata (1985) Kuun Géza-díj (1986) Szent-Györgyi Albert-díj (1994) Akadémiai Kiadó Nívódíja (1995) Szűcs Jenő-díj (1996) Szegedért Alapítvány tudományos díja (1996) Szeged díszpolgára (1998) Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2002)
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K). Szent-Györgyi Albert-díj A székelyek eredete (Kristó Gyula)
Jegyzetek
Források
Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Kristó Gyula lásd 154-155. p. Turul 2004 77/1-2. sz.
További információk Kristó Gyula: Szent István Király, MEK
Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar középkorkutatók Kategória:Magyar rektorok Kategória:MTA-tagok Kategória:Orosháziak Kategória:Szegediek Kategória:Szeged díszpolgárai Kategória:1939-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Szent-Györgyi Albert-díjasok