Az Abarth & C. S.p.A a Stellantis autógyártó csoport részeként működő olasz sportautó- és tuningmárka. 1949-ben az olasz-osztrák Carlo Abarth alapította.
Története 1949 – Abarth & C. thumb|balra|1950-es 205A, az egyik első Abarth autó
1947-től Carlo Abarth a Porsche olaszországi képviselőjeként a Cisitalia-nál dolgozott. A következő évben a gyártó a csőd szélére került, és az alapító, Piero Dusio Argentínába repült, majd 1949-ben Abarth is kiszállt a projektből.
Az Armando Scagliarini által finanszírozott Abarth, átvette a Cisitalia vagyonát és 1949. március 31-én barátjával létre hozták az Abarth és Társa nevű vállalkozást. A márka emblémája Abarth születési csillagjegyéből a piros-sárga pajzsra helyezett fekete skorpióból ihlette.
A Cisitalia felszámolásából az Abarth öt 204 sportautót (két komplett Spidert és három befejezetlent), egy D46-os együléses autót és különféle alkatrészeket szerzett be. A Cisitalia 204-eseket azonnal átkeresztelték Abarth Cisitalia 204A-ra. Az Abarth elkezdett sportkocsikat építeni és versenyeztetni, amelyeket az utolsó Cisitalia autókból fejlesztettek ki. Guido Scagliarini mellett a "Squadra Abarth" versenycsapat korábbi sikeres versenyzőket versenyeztetett, köztük Tazio Nuvolarit, Franco Cortese-t és Piero Taruffit. 1950. április 10-én a Palermo–Monte Pellegrino versenytávot Tazio Nuvolari az Abarth 204A volánja mögött megnyerte az osztályában. A versenyzés mellett a cég fő tevékenysége a kiegészítők és teljesítménynövelők gyártása és értékesítése volt. Az alkatrészek kifejezetten a Fiat, a Lancia, a Cisitalia és Simca autókhoz, például szívócsövek és hangtompítók.
1951. április 9-én a cég székhelyét Torinóba helyezték át. 1952-ben kezdet a vállalkozás jó kapcsolatot kialakítani a Fiattal, amikor megépítették az Abarth 1500 Bipostót a Fiat mechanikájára.
1957-ben az Abarth megállapodást kötött a Fiattal, melynek értelmében közvetlen díjat fizettek a sikeres versenyzésért. Az Abarth ennek megfelelően számtalan hegyi- és sportkocsi-versenyen indult autóival szerte a világon, főként 850-2000 köbcentiméteres kategóriákban, a Porsche 904-el és a Ferrari Dinóval versenyezve a magasabb kategóriákban. Mivel az eredmények száma alapján fizették őket, az Abarth minden lehetséges osztályban és a világ országaiban benevezte autóit. 1962-től 1965-ig Hans Herrmann gyári pilóta volt a cégnél, 1963-ban Teddy Pilette-tel megnyerte az 500 km-es Nürburgringet.
Abarth megígérte Johann Abtnak, hogy ingyen versenyezhet egy gyári autóval, ha minden versenyt megnyer, amelyre benevezett. Abt-nak majdnem sikerült; a 30 benevezett versenyből 29-et nyert meg, egyszer pedig második lett. Később Abt megalapította az Abt Sportsline-t.
thumb|jobbra|Abarth 595, a Fiat 500 alapjaira épült
Az Abarth nagy teljesítményű kipufogócsöveket gyártott, melyeket közúti járművek tuningkészleteivé vált, főként a Fiat számára. Az 1950-es évekbeli Lambretta „D” és „LD” modellekhez versenykipufogót gyártottak. Az eredeti Abarth LD kipufogók ma már értékes gyűjtői tárgyak. A Lambretta még több 125 köbcentis motorkerékpár szárazföldi sebességrekordját is megőrizte az 1950-es években, részben az Abarth által számukra kifejlesztett kipufogó miatt.
1958-ban az Abarth a milánói Alfa Romeóval együttműködve kifejlesztette az Abarth Alfa Romeo 1000-et. Elküldtek egy mérnököt, Mario Coluccit, hogy felügyelje a folyamatot. Abarthot lenyűgözte a képessége, és bár az autó egyedi maradt, Colucci 1960-ban az Abarth műszaki igazgatói posztját kapta. Colucci első terve egy középmotoros, csővázas roadster volt, amely a 750-es motort használta. Az Abarth Spider Sport-nak szerencsétlen periódusa volt, és soha nem ért el nagy sikereket a versenyeken, míg maga Abarth a hátsó motor elrendezését részesítette előnyben, és továbbra is mindkét típust kínálta.Mallett (2004), p. 95. A Spider Sport sorozat 700 és 1000 köbcentiméteres lökettérfogattal is készült, míg néhány késői példányt Simca eredetű, 1300 köbcentiméteres motorokkal szereltek fel. A Colucci következő terve, a Group 4 1000 SP sokkal sikeresebb volt, és egy sor középmotoros, csővázas, üvegszálas testű sportprototípust szült.
A Fiattal való szoros együttműködés mellett ritkán kerülhetett sor más gyártóval való közös munkára, mint például a Simcával vagy az Alfa Romeóval.
1971 – Eladás a Fiatnak Carlo 1971. július 31-én eladta az Abarth-ot a Fiatnak. A felvásárlást csak október 15-én hozták nyilvánosságra. A márkanév és az utcai autós részlege a Fiat, míg a sportautó részleg az Enzo Osella tulajdonába került. Osella autókat, alkatrészeket, technikusokat és sofőröket szerzett, köztük Arturo Merzario-t, és folytatta a versenyzést, megalapítva az Osella versenycsapatot.
A Fiat tulajdonában az Abarth a Fiat Group versenyosztálya lett, amelyet Aurelio Lampredi motortervező irányított. Az Abarth előkészítette a Fiat rali autóit, köztük a Fiat 124 Abarth Rallyt és a 131 Abarthot. 1977 decemberében, az 1978-as versenyszezon előtt, a korábban versengő Abarth-ot és Squadra Corse Lanciát a Fiat egyesítette. Cesare Fiorio-t nevezték ki igazgatónak, míg Daniele Audetto sportigazgató volt. A kombinált versenyosztály kifejlesztette a Lancia Beta Montecarlo Turbót 5-ös csoportú versenyautót, amely 1980-ban megnyerte a márkák világbajnokságát és 1981-ben az állóképességi világbajnokságot. Megalkotta a Lancia Rally 037 B-csoportos rali autót is, amely megnyerte a Lancia számára az 1983-as gyártói világbajnokságot.
1981. október 1-jén az Abarth & C. megszűnt, helyét a Fiat Auto Gestione Sportiva vette át, az anyavállalat versenyprogramok menedzselésére szakosodott részlege, amely 1999 végéig működött, amikor megváltozott a Fiat Auto Corse SpA-ra.
A Fiat vagy leányvállalatai, a Lancia és az Autobianchi által épített kereskedelmi modellek az Abarth társmárkáját viselték, köztük az Autobianchi A112 Abarthot, amely egy könnyű és olcsó autó volt. Az A112 Abarth-t 58 lóerős motorral mutatták be, majd hamarosan egy 70 lóerős, és egy speciális "A112 Abarth-trophy"-t futtattak 1977 és 1984 között.
Az 1980-as években az Abarth nevet főleg a nagy teljesítményű autók jelölésére használták, mint például a Fiat Ritmo Abarth 125/130 TC-t.
A 2000-es években a Fiat az Abarth márkát használta a felszereltségi/modellszint megjelölésére, akárcsak a Fiat Stilo Abarth esetében.
2007 – Az Abarth & C. S.p.A. újjászületése 2007. február 1-jén az Abarth különálló vállalkozásként újra alakult Abarth & CSpA néven, amelyet 100%-ban a Fiat Group Automobiles SpA, a Fiat SpA gyártásával és értékesítésével foglalkozó leányvállalata irányít. Az első piacra dobott modellek az Abarth Grande Punto és az Abarth Grande Punto S2000 voltak. A márka az Officine 83-ban található, amely a régi Mirafiori mérnöki üzem része. A vezérigazgató 2022-től Olivier François . 2015-ben az Abarth anyavállalatát átnevezték FCA Italy S.p.A.-ra, ami tükrözi a Fiat S.p.A.-nak a Fiat Chrysler Automobilesbe való beolvadását.
Yamaha XSR900 Abarth 2017-ben az Abarth együttműködött a Yamahával egy limitált szériás motorkerékpár, a „Sport Heritage café racer special” néven. Az XSR900 Abarth névre keresztelt 847 köbcentiméteres, három hengeres CP3 motorblokkja, a Yamaha XSR900-ra épült.
Modellek Jelenlegi modellek 500 500C Pulse Fastback Osztály: Városi autóKarosszéria: 3 ajtós ferdehátúGyártás: 2008–jelenleg is Osztály: Városi autóKarosszéria: 3 ajtós kabrióGyártás: 2010–jelenleg is Osztály: Szubkompakt crossoverKarosszéria: 5 ajtós ferdehátúGyártás: 2022–jelenleg is Osztály: Szubkompakt crossover SUVKarosszéria: 5 ajtós kupé SUVGyártás: 2023–jelenleg is
Az Abarth által gyártott autók Fiat-Abarth 500 Fiat-Abarth 750Authentic USA-Spec Abarth: 1958 Fiat 750 Retrieved on 2 April 2011 Fiat-Abarth 1000 TC (Fiat 600 based) Fiat-Abarth 850 TC Abarth 1100 Scorpione Spider (Boano) Abarth 1500 Biposto Abarth Simca 2000 – coupé Abarth 204A Abarth 205A Berlinetta Alfa Romeo Abarth 2000 Coupe Abarth 207A Spyder Corsa Boano Abarth 208A Spyder Boano Abarth 209A Coupé BoanoAbarth 209A Boano Coupe, www.ultimatecarpage.com Retrieved on 15 July 2014 Abarth 210A Spyder Boano Porsche 356 B Carrera GTL Abarth Abarth Simca 1300 GT Fiat-Abarth OT1000 Fiat-Abarth 1000 OTR Berlinetta Bertone Fiat-Abarth OT1600 Fiat-Abarth OT 2000 Competition CoupéThe Observer's Book of Automobiles, Thirteenth Edition, 1967, page 27 Fiat-Abarth 750 Zagato Fiat-Abarth 2200 Fiat-Abarth 750 Spider Allemano Fiat-Abarth 2400 Fiat Abarth 1000 TCR Berlina Abarth 215A Coupé Bertone Abarth 216A Spyder Bertone Fiat Abarth 1000 SP Fiat Abarth OTR 1000 Autobianchi A112 Abarth Fiat-Abarth 595 SS Fiat-Abarth 695 SS Abarth OT 1300 Abarth Monomille Abarth Grand Prix/Scorpione Abarth 3000 Prototipo Fiat Ritmo 125/130 TC Abarth Fiat Abarth 124 Rally Fiat 131 Abarth Rally Lancia Rally 037
Nem az Abarth által gyártott, de Abarth-jelvényekkel ellátott autók Fiat Bravo GT/HGT (Abarth) Fiat Stilo 2.4 Abarth Fiat Punto HGT (Abarth) Fiat Cinquecento Sporting (Abarth) Fiat Seicento Sporting (Abarth)
Az Abarth & C. S.p.A. (2007–) alatt gyártott autók Abarth 500 / Fiat 500 Abarth (NA) Abarth 595 Abarth 695 Abarth Grande Punto Abarth Punto Evo Abarth 124 Spider / Fiat 124 Spider Abarth (NA) Fiat Abarth Punto Abarth Pulse Abarth Fastback
Abarth tuninggal gyártott autók Fiat 500 TwinAir byAbarth Fiat 500S by Abarth Fiat Avventura Powered by Abarth Fiat Urban Cross Powered by Abarth Fiat Fastback Limited Edition Powered by Abarth
Más gyártók által az Abarth közreműködésével gyártott autók Lancia Delta S4 for Group B – Helped to engineer the engine which utilised a supercharger and turbocharger.
Fiat Corse – N Technology által gyártott autók Abarth néven Fiat Punto Abarth (csak rali verzió) Fiat Cinquecento 900 Trofeo kitcar (a csapatoknak saját raliautójukat kellett megépíteniük a Fiat N Technology-ból származó Abarth versenyalkatrészekből) Fiat Cinquecento Sporting 1.1 Rally car Fiat Seicento Sporting 1.1 Rally car
Jegyzetek
Források A skorpió jegyében – 110 éve született Carlo Abarth ABARTH & C. Torinó, Olaszország 1949-1971
További információk Az Abarth magyar weboldala Hivatalos honlap
Kategória:Fiat Kategória:Olaszországi járműgyártó cégek Kategória:1949-ben alapított cégek