Novák Ferenc (Tábor, Csehország, 1848 körül – Budapest, 1903. január 25.)Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 161/1903. cseh származású magyar építész és építőmester.https://adt.arcanum.com/hu/view/FuggetlenMagyarorszag_1903_01/?query=%22Nov%C3%A1k+Ferenc%22&pg=422&layout=s
Élete Életéről kevés adat ismert. Szülei Novák János és Suchomel Anna, felesége Ratzenbeck Anna. Ausztriából került Magyarországra. A 19. század végén épített különböző, historizáló stílusú épületeket – korabeli becslések szerint 100-nál többet – Budapest területén. Nem csak kivitelezőként (korabeli szóhasználattal építőmester) működött, hanem voltak saját tervezésű házai is. A főváros egyik legkeresettebb építészének számított. Érdekes terve volt a Gellért-hegyre felvezető siklóvasút, amely végül nem valósulhatott meg. Más elképzelési is voltak a Gellért-hegy átalakításával kapcsolatban Palóczi Antallal közösen.https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1893_10/?query=%22Pal%C3%B3czi+Antal%22+terve&pg=376&layout=s
1903-ban, alig 55 éves korában hunyt el tüdőgyulladásbanhttps://pestbuda.hu/cikk/20210729_eloszor_villamos_fogaskerekut_majd_hidraulikus_siklot_tervezett_a_gellert_hegyre_novak_ferenc hosszas szenvedés után. Így emlékezett meg róla az Építő Ipar című folyóirat halálakor:https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1903/?query=%22Nov%C3%A1k+Ferenc%22&pg=35&layout=s
„Bár idegen országból származott hozzánk, kivívta magának munkásságával a közbecsülést. Egyéniségének kedvességével és becsületes, minden jó és szép iránt fogékony törekvéseivel igen-igen sok barátot szerzett magának évtizedeken át folyó működése közben. Mint végzett technikus a volt Tiszavidéki vasútnál kezdte meg pályáját s folytatta a Sugár-úti építőtársaságnál, mígnem a 80-as évek elejével magát önállósította. Számos lakó- és bérházat épített Budapesten, amelyekkel mindenütt elismerést aratott. Buzgólkodott abban, hogy a Gellérthegyet siklóval tegye hozzáférhetővé a közönségnek. Erre vonatkozó tervét az »Építő Ipar« 1898. évfolyamában közöltük is. Hogy nem létesült, annak nagy részben adminisztrációnk lassúsága volt az oka. Igen korán érte a halál őt, aki szeretett dolgozni és nemesen érző szívvel a jótékonyságot gyakorolni. Legyen áldott az emléke.”
Ismert épületei
1888–1890: Spitz-bérház, Budapest, Teréz körút 39.http://nagykorut.budapest.hu/terez-krt/39/ 1892: Haris-féle üzletház, Szentes, Kossuth tér 5.https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/094_Szentes3.html 1894–1895: Ehrenfeld-bérház, Budapest, Erzsébet körút 25-27. (Schmahl Henrikkel közös munka)https://budapest100.hu/house/erzsebet-korut-25-27/ 1894–1895: bérház, Budapest, József körút 14.http://nagykorut.budapest.hu/jozsef-krt/14-3/ 1895: Vasady–Hay-bérház, Budapest, Podmaniczky u. 43.Déry, i. m., 507. o. 1896: Szontag-bérház, Budapest, Teréz körút 37.https://budapest100.hu/house/terez-korut-37/ 1896: Emich-bérház, Budapest, Horánszky utca 16.https://www.facebook.com/cape08/photos/a.392773997720/10156089521707721/?type=3 ?: bérház, Budapest, Benczúr utca 5.
Egyéb tervek 1891: Gőzsikló alsó és felső állomásépülettel a Gellért-hegyre, Budapest (Miller Vince Edével közös munka)
Képtár
Jegyzetek
Források
Nagy László Bálint: Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc (pestbuda.hu, 2021. júl. 29.) †Novák Ferenc (Épitő Ipar, 1903. febr. 1. [27. évfolyam, 5. szám], 28. o.)
Kategória:Magyar építészek Kategória:Cseh származású magyarok Kategória:Az 1840-es években született személyek Kategória:1903-ban elhunyt személyek