Gornje Sokolovo kihalt szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 82, közúton 112 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 7, közúton 14 km-re északkeletre, a Szana jobb partjától keletre emelkedő Sokolovo brdo fennsíkján fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1610Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen1610
Története Sokolovo területe már a középkorban is lakott volt. Gornje Sokolovo határában a Szana völgye felett emelkedő sziklákon találhatók Perić középkori várának maradványai. A területén található régi temetők nagy száma azt bizonyítja, hogy a középkorban Sokolovón élénk társadalmi élet folyt. Donje Sokolovón kettő, Gornje Sokolovón három középkori temető maradványa található, számos máig fennmaradt középkori sírkővel. Az itt talált hat sírkőtípus a 14-15. században terjedt el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.
Sokolovo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 112 házat és 1205 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben Sokolovo településen 217 házat és 1834 szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 526. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Sokolovón 253 házat és 1626 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. A szerb lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült a faluból, ahova már nem tértek vissza. A daytoni békeszerződést követő területfelosztási megállapodás során Gornje Sokolovo falut két részre osztották, és egy része a boszniai Szerb Köztársaság területéhez került. 2013-ban a falu eme részének nem volt állandó lakosa.
Nevezetességei Donje Sokolovo Középkori temető maradványai 10 fennmaradt stećak sírkővel. Vujisići – középkori temető maradványai 5 fennmaradt stećak sírkővel.
Gornje Sokolovo Crkvina Mrazovo Ključ – középkori temető maradványai 30 fennmaradt stećak sírkővel, közülük néhány félhold és rozetta díszítéssel. Perići – középkori temető maradványai a pravoszláv temető körül, 15 db nyugat–keleti tájolású, máig fennmaradt stećak sírkővel. Lakići Mramorje – középkori temető maradványai, néhány fennmaradt fekvő sírkővel. Perić grad – középkori vár romjai. A vár a Szana völgye felett emelkedő három mészkősziklán állt. Közülük a legmagasabb a Široki kamen, melynek belső oldalán még láthatók a falak romjai, míg felül a kisméretű platón mészhabarcsban rakott épületromok is találhatók. A leletek között sok edénytöredékkel.
Jegyzetek
További információk Ključ község hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései