Frey Krisztián (Budapest, 1929. június 7. – Zürich, 1997. július 5.) magyar festőművész.
Életpályája Autodidakta művész. Az 1960-as évektől volt kiállító művész. 1964-ben Németországban, 1967-ben Olaszországban volt tanulmányúton. 1968–1969 között részt vett az Iparterv-csoport kiállításain. 1970-ben Zürichbe emigrált. 1974-ig festette szürke vásznait és papírképeit, majd zenetörténeti tanulmányokat folytatott; felfedezte a zene és a matematika közötti rokonságot. 1976-tól komputerművészettel foglalkozott. 1976-tól rézkarcokat készített, amelyeken a szimmetria, a tükröződés elvét alkalmazta. 1992-től Magyarországon és Svájcban élt.
Munkássága Sokféle stílussal kísérletezett; festett és szobrászkodott is. Az írásra mint kompozíciós elemre véletlenül talált rá. Az írás, a szöveg használata azonban csak később, az 1960-as évek közepén, a szürke képeken vált meghatározó elemmé, tudatos módszerré. 1958-ban tájképi inspirációból egy alkonyati fényekben ábrázolt balatonparti képe kapcsán született első szürke képe, amely az 1960-as években sorozattá teljesedett. Hatással volt rá Jackson Pollock és Willem de Kooning művészete. Világosszürke képein az érzelmi-indulati töltésű ecsetírás, a gravitációnak engedelmeskedő lecsurgó festék figurális elemekkel és írásjelekkel párosult. Ezeken az ún. szkriptorális képeken a sok esetben nem valódi, kvázi szövegek ábrázolásakor főként a kalligrafikus megjelenítés, a lélekállapotot kivetítő dinamikus vonalvezetés a döntő. A képek felületére alkalmazott hétköznapi tárgyak kiválasztásakor azonban úgy tűnik, szarkazmusának is hangot adva, az egyetemes és a magyar művészet viszonyának ellentmondásaira is rávilágított. Ezután abbahagyta a festészetet és grafikát, matematikát és programozást tanult, a véletlen számok törvényével és alkalmazásával foglalkozott. Az 1980-as évek elejétől készítette az ún. sztochasztikus képeit, melyeken a véletlenszámok uralmát vizsgálta egy pontosan körülhatárolt folyamatban. Az 1990-es években újra manuálisan dolgozott, de folytatta a matematikai rendszerek által formált munkáit, melyeket algebrai művészetként definiált. A Körmendi-Csák Gyűjteményben (Budapest) és Dr. Adorjáni Csaba (Zürich) magángyűjteményében is megtalálhatók művei.
Kiállításai Egyéni 1967 Rákosliget 1968, 1991, 1995 Budapest 1971-1972, 1980-1982 Zürich 1993 Berlin 1994 Prága
Válogatott, csoportos 1960 Kaposvár, Siófok 1962-1963 Kaposvár 1966 Újpest 1969, 1980, 1992-1993, 1996-1997 Budapest 1972-1973, 1981 Zürich 1992, 1998 Bécs 1993 Hannover 1994 Párizs 1996 Graz 1998 Szombathely
Festményei Dorothea nővér (1964) Rákosligeti képek (1965-1967) Minden csak mulandó hasonlat (1969)
Jegyzetek
Források Artportal.hu Ludwig Múzeum Kieselbach.hu Körmendi Galéria Nem volt vesztenivalója a magyar művésznek - Index.hu
További információk Perneczky G.: A líraiság és a konstruktivizmus új útjai a magyar festészetben (Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1969) Sinkovits P.: Dokumentumok, IPARTERV 68-80. (katalógus, Budapest, 1980) Sinkovits P.: Milyen a sztochasztikus kép? Beszélgetés Frey Krisztiánnal (Új Művészet, 1991/1.) Frey Krisztián: lehetőségeket szerkesztek (Új Művészet, 1991/1.) Andrási G.: Képet írni. Frey Krisztián képei a Fészekben (Új Művészet, 1991/8.) Sinkovits P.: Reduktivizmus. Korszakok Frey, Nádler és Hencze festészetében (Új Művészet, 1992/12.) Keserü K.: Variációk a Pop Art-ra. Fejezetek a magyar művészetből 1950-1980 (Budapest, 1993) Andrási G.: Képírás. Frey Krisztián gyűjteményes kiállítása az Ernst Múzeumban (Új Művészet, 1995/4.) Körner É.: Mozgásterek. Frey Krisztián kiállítása (Új Művészet, 1995/4.) Nagy Z.: Frey Krisztián. Kortárs magyar művészet (Körmendi-Csák Gyűjtemény, Budapest, 1997) Fabényi J.: (szerk.): A Magyar neoavantgárd első generációja 1965-1972 (Szombathely, 1998)
Kategória:1929-ben született személyek Kategória:1997-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar emigránsok Svájcban