Bob Crosby, amerikai zenekarvezető, énekes.
Pályafutása Bob Crosby korán otthagyta az egyetemet, hogy bátyja példáját követve énekes lehessen. 1932-től Anson Weeks zenekarában énekelt; majd 1934-ben a The Dorsey Brothers zenekarában. Amikor Gil Rodin szaxofonos meghívta, hogy adja nevét az utóbbi által 1934-ben (Ben Pollack zenekarának kiesett tagjaiból) alapított zenekarhoz, a Bob Crosby Orchestra a kor egyik legjobb dixieland zenekara lett. A zenekart valójában Gil Rodin vezette, Crosby volt a frontember-énekes. A zenekar legnagyobb slágere a „Big Noise from Winnetka” volt. A zenekarban énekesnők mindig voltak: Kay Weber, Doris Day, Kay Starr és Anita O'Day.
Bob Crosby filmszereplései is hozzájárultak a sikerhez.
Amikor a második világháborúban több tagot behívtak katonai szolgálatra (köztük Crosbyt és Rodint is), a zenekar feloszlott. 1945 végén Eddie Miller új zenekart szervezett, és 1946 elején sikeres szerződést kötöttek a Hollywood Palladiummal.
Crosby több turnét szervezett az 1980-as években, és számos lemezt rögzített a Capitol, Coral és Dot Records kiadóknak. Crosby ezután csökkentette zenekarvezetői tevékenységét, és elsősorban a rádiós és televíziós műsorokban való szereplésre koncentrált. Az 1970-es évek elején részt vett a Dixieland Revivalben; évente vendégszerepelt Disneylandben, ahol régi, 30-as és 40-es évekbeli zenekari tagjai vettek részt.
Bob Crosby élete végén a San Diego melletti La Jollában élt. 1993-ban halt meg rákban.
Válogatott diszkográfia Bob Crosby's Bob Cats (1954) The Bob Cats Ball (1955) Bob Crosby's Bob Cats in Hifi (1957)
Filmek
Rhythm on the Roof (1934, rövidfilm) – önmaga Collegiate (1936) – Chorus Boy Paramount Headliner: Bob Crosby and His Orchestra (1938, rövidfilm) Let's Make Music (1941) – önmaga Sis Hopkins (1941) – Jeff Farnsworth Rookies on Parade (1941) – Duke Wilson Abercrombie Had a Zombie (1941, rövidfilm) – önmaga Merry-Go-Roundup (1941, rövidfilm) – önmaga Holiday Inn (1942) – Orchestra Leader Reveille with Beverly (1943) – önmaga Presenting Lily Mars (1943) – önmaga Don't Hook Now (1943, rövidfilm) – önmaga Thousands Cheer (1943) – önmaga See Here, Private Hargrove (1944) – önmaga Pardon My Rhythm (1944) – önmaga Kansas City Kitty (1944) – Jimmy The Singing Sheriff (1944) – Bob Richards My Gal Loves Music (1944) – Mel Murray Meet Miss Bobby Socks (1944) – Don Collins Pillow to Post (1945) – Clarence Wilson (kivágott jelenet) When You're Smiling (1950) – önmaga Call Me Mister (1951) – önmaga Stars in the Eye (1951) Two Tickets to Broadway (1951) – Orchestra Leader The Greatest Show on Earth (1952) – Spectator (ellenőrizetlen) Down Among the Sheltering Palms (1952) – önmaga (ellenőrizetlen) Road to Bali (1952) – önmaga ellenőrizetlen Senior Prom (1958) – Bob Crosby The Five Pennies (1959) – Wil Paradise (utolsó filmszerepe)
Bob Crosby vendégszerepelt a „The Gisele MacKenzie Show” című televíziós sorozatban; szerepelt saját délutáni varietéjában 1953-57 között. Az 1960-as években Ausztráliában egy tévéműsorban is szerepelt. Egyike volt annak a két kiemelt énekesnek (a másik Dennis Day volt), akik az 1950-es évek közepén a „The Jack Benny Program” epizódjaiban szerepeltek.
Díjak 1960: Hollywood Walk of Fame
Jegyzetek
Források
https://web.archive.org/web/20060907232748/http://www.parabrisas.com/d_crosbybob.php https://www.jazzstandards.com/biographies/biography_145.htm https://storyvillerecords.com/product-category/bob-crosby/ http://www.bigbandlibrary.com/radioprogramscrosbybob.html https://adp.library.ucsb.edu/index.php/mastertalent/detail/104408/Crosby_Bob
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1993-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikai énekesek