A Cryptomonas a Cryptophyta névadó nemzetsége, melyet a német Christian Gottfried Ehrenberg hozott létre 1831-ben. Édes- és brakkvízben gyakoriak, a tavakban nagyobb mélységben virágoznak. Általában barnák vagy zöldek, elöl bemélyedéssel. Nem ismert toxinképző fajuk. Kis zooplanktonként használják kis halak etetésére halfarmokon. Számos faját DNS-szekvenálással azonosították. Cryptomonas can be found in several marine ecosystems in Australia and South Korea.
A Limnomysis benedeni számos európai folyami és tavi ökoszisztémában sikeres invazív faj, mely a Brachionus calyciflorusról (egy zooplanktonikus kerekesféreg) egy Cryptomonas-fajra már a kettő biomasszájának egyenlősége mellett vált.
Etimológia A Cryptomonas „rejtett egysejtűt” jelent a görög κρυπτος, rejtett szóból és a -monas utótagból. Genom A Cryptomonas-fajokban 4 genom található, ezek a sejtmag, a nukleomorf, a plasztisz és a mitokondrium genomjai. A plasztiszé 118 kbp-os és ősi vörösmoszat endoszimbiózisából származik. A nemzetség genomszerkezeteinek tanulmányozása az életszakasz-alapú dimorfizmusa meghatározásához volt fontos.
A nukleomorfok összehasonlításával génvesztést, pszeudogenizációt és független genomredukciókat mutattak ki a Cryptomonas nem fotoszintetikus fajaiban. Funkció A Cryptomonas fotolitotróf, oxigénképző szénkötő élőlény, így az édesvízi környezetek széntartalmához fontosak. Szaporodás A Cryptomonas kora nyáron, az édesvízi fajok szaporodásakor szaporodik. Mintegy 10 percig tartó mitózissal szaporodik. Nem figyelték meg ivaros szaporodását számos más Cryptophyceae-nemzetséghez hasonlóan. Sejtszerkezet bélyegkép|Cryptomonas platyuris Aszimmetrikusak, kívül átlátszó sejtmembránnal. Ezen nincs csilló. Sejtjei viszonylag nagyok (átlagosan 40 μm), gyakran oválisak vagy ovoidok. Két, nem egyenlő méretű ostoruk van, közülük a rövidebb görbe, a hosszabb egyenes. A sejthez 4 mikrotubulus-gyökér rögzíti őket. Ezenkívül az ostorokon kis szőrszálak vannak a jobb mozgáshoz. A víz be- és kiáramlását irányító kontraktilis vakuólumaik vannak.
Két csónak alakú plasztiszuk van. Szekunder endoszimbiózisban fagotróf elődje vörösmoszatot kebelezett be és redukált 4 membrános összetett plasztisszá. Fikobiliszómái addig redukálódtak, míg csak fikoeritrin maradt. A fikoeritrobilin, egy vörös fikobilinpigment-típus cianobaktériumokban, vörösmoszat-kloroplasztiszokban és egyes Cryptomonas-tagokban is ismert. A fikoeritrobilin a fikoeritrinben, a fotoszintézis végső energiaakceptorában található kromofor. A fikoeritrin a tilakoid lumenbe került megváltozott kromofor-összetétellel, így legalább 7 különböző abszorpciós spektrumú fikobiliprotein jött létre. A Cryptomonas kiegészítő pigmentje a bíbor fikoeritrin 566, mely barnás színt ad nekik. Viselkedés A Cryptomonas nagy, lassan nő és korlátozott tápanyagtartalmú. A fotoszintézishez és a baktériumevéshez megfelelő mélység eléréséhez, valamint predátorai elkerüléséhez mozog. Általában maximum 102 m mélységben, –1,4 és 1,5 °C közt található. Feltehetően csekély verseny mellett növekszik és él túl. Aktívan úszik, mozgás közben forog, pályája néha helikális. Dimorfizmus Életszakasz-alapú dimorfizmusát először 1986-ban írták le. A Proteomonasban, a Cryptophyceae másik nemzetségében e két alak méretbeli különbsége nagy, ami felfedezéséhez és elismeréséhez vezethetett. A Cryptomonas egy másik dimorf nemzetség.
Hagyományosan 3 nemzetségbe (Chilomonas, Cryptomonas, Campylomonas) osztották. További molekuláris elemzések előtt főleg morfológiailag (például sejtméret, alak, plasztiszok száma és színe) írták le. Azonban ezek ismereteinek hiánya és az élő sejtek fénymikroszkóp alatti elégtelen láthatósága miatt nehéz volt meghatározni. Továbbá nem voltak az élőlények különböző szakaszai észleléséhez megfelelő laboratóriumi körülmények.
A mélyedés-száj rendszer sokáig a nemzetségek besorolására használt rendszer volt. A Cryptophyceae legtöbb nemzetsége a kettő közül csak az egyikkel rendelkezik, de a Cryptomonasban mindkettő jelen van, komplexet alkotva. E komplexet a sejtek táplálékuk emésztésére használják. Ekörül ejektoszómák vannak. Korábban a nemzetségek besorolásához különböző laptextúrákat használtak. Például a ventrális komplex egyik oldala felé nyúló mélyedési lemez a Campylomonasban létra alakú, a Cryptomonasban szálas. Továbbá a Cryptomonasban a plasztisz körüli belső rész sokszög alakú lemezekből áll, míg a Campylomonasban folyamatos lapos réteg.
Későbbi tanulmányok során azonban a három nemzetséget egy dimorf nemzetségnek kell tekinteni. A korábban a Cryptomonast a Campylomonastól megkülönböztetőnek vélt jegyek, például a periplasztisztípus a dimorf csoportokban jelen vannak, vagyis a periplasztisztípusok egy taxon életszakaszaival függnek össze. A periplasztisztípus és más, korábban nemzetségek és fajok megkülönböztetésére használt jellemzők taxonómiai jelentőségének értékelésére molekuláris filogenetikai elemzéseket használtak két magi riboszomális DNS-rész (ITS2, részleges LSU-rDNS) és egy nukleomorf-riboszomálisgén (SSU-rDNS) tanulmányozásával. Ez alapján molekuláris bizonyíték van a Cryptomonas életszakasz-alapú dimorfizmusára: a Campylomonas a Cryptomonas másik alakja, a Campylomonas és a Chilomonas a Cryptomonas szinonimái. További kutatások A fikoeritrobilin-tartalmú plasztiszok mellett a kampilomorfok fotoszintetikus pigment nélküli leukoplasztiszokkal is rendelkeznek.
Mivel a fotopigmentek elvesztése megkülönbözteti a leukoplasztiszt tartalmazó Cryptophyta-tagokat a Cryptomonastól, a „Chilomonas” Cryptomonasba helyezése vitatott volt. A leukoplasztiszok eltűnésének módja és ideje ismeretlen. Fajok Az alábbi fajok ismertek: Cryptomonas ampulla Playfair Cryptomonas anomala F. E. Fritsch, 1914 Cryptomonas appendiculata Schiller, 1957 Cryptomonas baltica (G.Karsten) Butcher, 1967 Cryptomonas borealis Skuja, 1956 Cryptomonas brevis J.Schiller Cryptomonas commutata (Pascher) Hoef-Emden, 2007 Cryptomonas compressa Pascher, 1913 Cryptomonas croatanica P. H. Campbell, 1973 Cryptomonas curvata Ehrenberg, 1831 Cryptomonas cylindracea Skuja, 1956 Cryptomonas czosnowskii Kisselev Cryptomonas erosa Ehrenberg, 1832 Cryptomonas gemma Playfair Cryptomonas gracilis Skuja Cryptomonas gyropyrenoidosa Hoef-Emden et Melkonian, 2003 Cryptomonas marssonii Skuja, 1948 Cryptomonas maxima Playfair Cryptomonas mikrokuamosa R. E. Norris, 1964 Cryptomonas nasuta Pascher Cryptomonas oblonga Playfair Cryptomonas obovata Czosnowski, 1948 Cryptomonas obovoidea Pascher, 1913 Cryptomonas ovata Ehrenberg, 1832 Cryptomonas paramaecium (Ehrenberg) Hoef-Emden et Melkonian, 2003 Cryptomonas parapyrenoidifera Skuja Cryptomonas pelagica H. Lohmann Cryptomonas phaseolus Skuja, 1948 Cryptomonas platyuris Skuja, 1948 Cryptomonas profunda R. W. Butcher, 1967 Cryptomonas prora W. Conrad et H. Kufferath Cryptomonas pyrenoidifera Geitler, 1922 Cryptomonas rhynchophora (W.Conrad) Butcher Cryptomonas richei F.E.Fritsch, 1914 Cryptomonas rostrata Skuja, 1948 Cryptomonas splendida J. Czosnowski Cryptomonas tenuis Pascher Cryptomonas testacea P. H. Campbell, 1973 Cryptomonas tetrapyrenoidosa Skuja, 1948
Galéria.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Tree of Life: Cryptomonas
Kategória:Cryptophyta Kategória:A 19. században leírt nemek, nemzetségek Kategória:Cryptista-nemzetségek