A Blum-féle Gőzmalom (később Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalmai) egy jelentős 19. századi budapesti gőzmalom volt a Vízivárosban. Az 1853-ban alapított üzem az első budai gőzmalmok egyikeként jött létre, majd az 1867-es részvénytársasággá alakulását követően a fővárosi malomipar egyik meghatározó egységévé vált. Az 1873-as gazdasági válság után a Magyar Általános Hitelbank tulajdonába került. A környék sűrű beépülése és a ferencvárosi konkurens nagyüzemek miatt a 20. század elején feleslegessé vált, épületegyüttesét 1908 és 1913 között teljesen elbontották.

Története A gőzmalom az első budai gőzmalmok egyikeként épült fel 1853-ban a mai Batthyány tér közvetlen közelében. Pontos helye a Fő utca – Vízivárosi plébániatemplom (illetve a korban még nem létező Aranyhal utca) – Bem rakpart – Vám utca által határolt tömbön belüli gyártelek volt (Fő utca 37.).Tanulmányok Budapest Múltjából (TBM) 13. kötet, 351–352. o.

A részvénytársasági időszak és a gazdasági csúcs (1867–1873) A létesítményt az alapító, Blum János kezdetben magánvállalkozásként üzemeltette, majd a kiegyezést követő gazdasági konjunktúra idején, 1867-ben a vállalatot részvénytársasággá alakították Blum-féle Gőzmalom Rt. néven, amelyben maga az alapító is jelentős részvényes maradt.Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010.

A malom ebben az időszakban élte virágkorát: kiterjedt és élénk kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett, amit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) számlagyűjteményében fennmaradt korabeli számlák, szállítólevelek és hivatalos nyugták is igazolnak.Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM), Számlagyűjtemény, jelzet: MKVM_Szamlak_01_08 (különböző lapszámok, pl. 332, 394, 396). A gyár operatív vezetését és az őrlési technológia felügyeletét ekkoriban olyan neves szakemberek irányították, mint Rieger György üzletvezető.Technikatörténeti Szemle XII. kötet, 32. o.

A válság és a Hitelbank tulajdonviszonyai (1873–1897) Annak ellenére, hogy a malom komoly piaci pozíciókkal bírt, az 1873-as nagy bécsi és budapesti tőzsdekrach, valamint az azt követő általános hitelválság súlyosan megrendítette a vállalatot. A Blum-féle Gőzmalom Rt. hatalmas adósságot halmozott fel legnagyobb hitelezőjével, a Magyar Általános Hitelbankkal szemben.Századok folyóirat, 1939-es évfolyam, 52. o.

A részvénytársaság végül csődöt jelentett, and 1874-től megindult a hivatalos felszámolási eljárás.Magyar Országos Levéltár, Levéltári Jegyzékek 3., 137. o. A gyárat és annak ingatlanait a Magyar Általános Hitelbank vette át, és a termelést Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalmai néven folytatta, majd 1897-ben ugyanezen a néven részvénytársasági formában szervezte újjá. A lakcím- és cégjegyzékek adatai szerint a gyártelep és a hozzá tartozó tiszti lakások, irodák ebben az időszakban is fontos gazdasági bázist jelentettek a Vízivárosban.Budapesti Lakcímjegyzék / Cím- és Névtárak (pl. 1906-os kiadás, 42. o.).

Építészeti fejlődés és műszaki infrastruktúra A gyár építészeti és műszaki fejlődését jól dokumentálják a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) fennmaradt részletes tervrajzok és kataszteri térképek. A telephelyen az évtizedek során számos átalakítást, bővítést hajtottak végre: Kazánházak és gőzgépek: A malom hajtóerejét biztosító gőzkazánok és gépházak terveit többször módosították és modernizálták a termelési kapacitás növelése érdekében.Budapest Főváros Levéltára (BFL), Tervtár, jelzet: 23847/1-9 (Blum-féle gőzmalom építési tervei). Raktárak és silók: A Fő utca és a Bem rakpart (Duna-part) közötti telken hatalmas, többszintes gabonatacsoló magtárak és lisztraktárak épültek, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a dunai uszályos szállítással.BFL, Tervtár, jelzet: 23922, 23954 (gabonaraktárak és átalakítások tervei). Közművek és technológiai elsőség: A Blum-malom gőzfejlesztő kapacitása a tágabb városi környezetre is hatással volt; a közeli Országház (Parlament) korai távfűtési és szellőztetési rendszerének rendszer tervezése során is felmerült a környékbeli ipari kapacitások és gőzvezetékek koordinációja.Index.hu / Urbanista blog, 2015. április 22. (Az Országház távfűtésének és műemléki helyreállításának háttere). Ipari vágánykapcsolat: A malomhoz közvetlen nagyvasúti iparvágány ugyan nem épült, de a Duna-parti teherforgalom és a budai rakparti vontatóvágányok kiszolgálták a környező gyárakat.Fejes Balázs: A Vizafogói teherpályaudvar, vontatóvágány és a kapcsolódó iparvágányok (villamosok.hu).

Lebontása A 20. század elejére a Víziváros sűrűn lakott lakóövezetté válása és a modern, ferencvárosi nagy malmok hatékonysága miatt a gyár feleslegessé vált. A termelést leállították, a hatalmas, fél évszázadnál is tovább működő épületegyüttest pedig 1908 és 1913 között teljesen elbontották, hogy átadják a helyüket a mai Fő utcai többemeletes lakó- és bérpalotáknak.BFL, Fi_01_esettan (A budai Duna-part rendezése és az ipari létesítmények felszámolása, 32–33. o.).

Képgaléria

Jegyzetek

Források Tanulmányok Budapest Múltjából (TBM) 13. kötet, 351–352. o. Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM), Számlagyűjtemény, jelzet: MKVM_Szamlak_01_08. Technikatörténeti Szemle XII. kötet, 32. o. Századok folyóirat, 1939-es évfolyam, 52. o. Magyar Országos Levéltár, Levéltári Jegyzékek 3., 137. o. Budapesti Lakcímjegyzék / Cím- és Névtárak (1906), 42. o.

Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája

Kategória:Budapest I. kerületének építményei Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:Gőzmalmok Kategória:Budapest lebontott építményei Kategória:1853-ban átadott építmények Kategória:Batthyány tér