A követelmények rangsorolását a szoftvertermék-kezelésben használják annak meghatározására, hogy egy szoftvertermék mely követelményei legyenek belefoglalva egy adott kiadásba. A követelményeket azért is priorizálják, hogy minimalizálják a fejlesztés közbeni kockázatot, így a legfontosabb vagy legnagyobb kockázatú követelmények kerülnek először megvalósításra. Számos módszer létezik a szoftverkövetelmények rangsorolásának értékelésére.Lehtola, Laura, Marjo Kauppinen, and Sari Kujala. "Requirements prioritization challenges in practice." Product focused software process improvement. Springer Berlin Heidelberg, 2004. 497-508.Berander, Patrik, and Anneliese Andrews."Requirements prioritization ." Engineering and managing software requirements. Springer Berlin Heidelberg, 2005. 69-94.

Bevezetés A szoftvertermék-menedzsmentben számos alfolyamat létezik. Mindenekelőtt a portfóliómenedzsment, ahol a piacról és a partnercégektől származó információk alapján határozzák meg a termékfejlesztési stratégiát. A termékterv (vagy technológiai útiterv ) során azonosítják a portfólióban lévő termékek témáit és alapvető eszközeit, és ütemterveket készítenek. A követelménykezelésben összegyűjtik és rendszerezik a termékre vonatkozó jelölt szoftverkövetelményeket. Végül a kiadástervezési tevékenységben ezek a követelmények rangsorolásra és kiadásra kerülnek kiválasztásra, majd ezt követően lehet előkészíteni a szoftvertermék elindítását. Így a kiadástervezés egyik kulcsfontosságú lépése a követelmények rangsorolása.

Költség-érték megközelítés Egy jó és viszonylag könnyen használható módszer a szoftvertermékek követelményeinek rangsorolására a költség-érték megközelítés. Ezt a megközelítést Joachim Karlsson és Kevin Ryan alkotta meg. A megközelítést ezt követően továbbfejlesztették és kereskedelmi forgalomba hozták a Focal Point vállalatnál (amelyet a Telelogic 2005-ben vásárolt meg). Alapötletük az volt, hogy minden egyes jelentkezői követelményre meghatározzák, mennyibe kerülne a követelmény megvalósítása, és mekkora értéke van a követelménynek.

A követelményekhez kapcsolódó értékek és költségek felmérése az Analytic Hierarchy Process (AHP) segítségével történt. Ezt a módszert Thomas Saaty alkotta meg. Alapötlete, hogy minden (jelölt) követelménypár esetében egy személy értékel egy értéket vagy költséget az egyik követelményt összehasonlítva a másikkal. Például, ha egy (Köv1, Köv2) értéke 3, az azt jelenti, hogy az első követelményt háromszor olyan értékesnek tartják, mint a másodikat. Ez azt is jelenti, hogy (Köv2, Köv1) értéke ⅓. Karlsson és Ryan megközelítésében öt lépést azonosítottak a jelölt követelmények áttekintésére és prioritásuk meghatározására. Ezek az alábbiakban vannak összefoglalva.Karlsson, J. & Ryan, K. (1997). A Cost-Value Approach for Prioritizing Requirements, IEEE Software September/October 1997, 67-74.

A követelménymérnökök gondosan átnézik a jelölt követelmények teljességét, és biztosítják, hogy egyértelműen megfogalmazásra kerüljenek. Az ügyfelek és a felhasználók (vagy megfelelő helyetteseik) az AHP páronkénti összehasonlítási módszerét alkalmazzák a jelölt követelmények relatív értékének felmérésére. A tapasztalt szoftvermérnökök az AHP páronkénti összehasonlítását használják az egyes követelmények megvalósításának relatív költségének becslésére. A szoftvermérnök az AHP segítségével kiszámítja minden egyes követelmény relatív értékét és megvalósítási költségét, és ezeket költség-érték diagramon ábrázolja. Az érték a diagram y tengelyén, a becsült költség pedig az x tengelyen látható. Az érintettek a költség-érték diagramot használják koncepcionális térképként a jelölt követelmények elemzéséhez és megvitatásához. Ezután a szoftvermenedzserek prioritizálják a követelményeket és eldöntik, melyeket valósítják meg.

A költség-érték megközelítés és általában a követelmények rangsorolása a szoftvertermék-menedzsment kontextusába helyezhető. Mint korábban említettük, a kiadás tervezése ennek a folyamatnak a része. A szoftverkövetelmények rangsorolása a kiadástervezési folyamatának egy részfolyamata.

A kiadástervezési folyamata a következő részfolyamatokból áll:

Követelmények rangsorolása Követelmények kiválasztása Kiadási követelmények meghatározása Kiadási követelmények érvényesítése Bevezetés előkészítése

Egyéb prioritási technikák

Minőségi Funkció Bevezetése (QFD) Bináris keresőfa (BST) Sorrendi Prioritás Megközelítés (OPA) Játék tervezés (PG) PROMETHEE 100 pontos módszer (100P), más néven kumulatív szavazás AHP-vel kombinált tervezési játék (PGcAHP) Moszkva módszer ICE pontozási modell a gyors rangsoroláshoz (ICE pontszám = Hatás * Magabiztosság * Könnyedség) RICE pontozási modell a gyors rangsoroláshoz (RICE pontszám = (Elérés * Hatás * Magabiztosság) / Erőfeszítés) Szoftverfejlesztési kockázat: Megértés és kezelés (SZÉRUM) Fejlődés Értékorientált prioritási módszer (VOP) Minimális feszítőfa (MST), Buborékos rendezés (BS), Numerikus besorolás

Hivatkozások

Fordítás

További irodalom I. van de Weerd, Sjaak Brinkkemper, R. Nieuwenhuis, J. Versendaal and L. Bijlsma (2006). A Reference Framework for Software Product Management. Scientific Report. Department of Information and Computing Sciences, Utrecht University, The Netherlands, 2006. Submitted for publication.

Kategória:Szoftverfejlesztés