Gornje Sokolovo () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Gornje Sokolovo falunak a Szerb Köztársaság területére eső része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 31 km-re északra fekvő dombos, erdős területen, a Szana jobb partjától keletre emelkedő Sokolovo brdo fennsíkján fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb16148Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen16148
Története Sokolovo területe már a középkorban is lakott volt. Gornje Sokolovo határában a Szana völgye felett emelkedő sziklákon találhatók Perić középkori várának maradványai. A területén található régi temetők nagy száma azt bizonyítja, hogy a középkorban Sokolovón élénk társadalmi élet folyt. Donje Sokolovón kettő, Gornje Sokolovón három középkori temető maradványa található, számos máig fennmaradt középkori stećak sírkővel. Az itt talált hat sírkőtípus a 14-15. században terjedt el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.
Sokolovo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 112 házat és 1205 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben Sokolovo településen 217 házat és 1834 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 526. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Sokolovón 253 házat és 1626 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. A szerb lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült a faluból, ahova a túlélők többsége nem tért vissza. A daytoni békeszerződést követő területfelosztási megállapodás során Gornje Sokolovo falut két részre osztották, és egy része a boszniai Szerb Köztársaság területéhez került. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egy döntő része, 21,67 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének kis része, 3,05 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.
Nevezetességei Crkvina Mrazovo Ključ - középkori temető maradványai 30 darab fennmaradt stećak sírkővel, közülük néhány félhold és rozetta díszítéssel. Perići - középkori temető maradványai a pravoszláv temető körül, 15 darab nyugat-keleti tájolású, máig fennmaradt stećak sírkővel. Lakići Mramorje - középkori temető maradványai, néhány fennmaradt fekvő sírkővel. Perić grad – középkori vár romjai. A vár a Szana völgye felett emelkedő három mészkősziklán állt. Közülük a legmagasabb a Široki kamen, melynek belső oldalán még láthatók a falak romjai, míg felül a kisméretű platón mészhabarcsban rakott épületromok is találhatók. A leletek között sok edénytöredékkel.
Jegyzetek
További információk Ribnik község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései